A Kúria nemrégiben hozott, BH2025. 94.számú döntésében azt vizsgálta, hogy munkabalesettel összefüggésben milyen kötelezettségei vannak a feleknek, illetve mire terjed ki pontosan a munkáltató felelőssége.
Adott egy kft. 50 százalékos részesedéssel, a tulajdonos X, a másik vállalat 100 százalékos tulajdonosa X testvére. Az ügyvezetésben nincs átfedés, X-nek sincs tulajdona a testvére vállalatában. Kapcsolt-e a két vállalkozás? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
A Kúria nemrégiben hozott döntésében (BH2025.91.) egyebek mellett azt vizsgálta, hogy a biztosítótársaság lerövidítheti-e a szerződésből eredő igények elévülését, valamint a kárbejelentés határidejét, illetve mire alapíthatja az egyoldalú díjemelést.
Helyesen gondoljuk-e, hogy a pénztárgép sztornóbizonylatát nem szükséges kontírozni bevételcsökkenésként (T 91 – K 38), amikor a sztornózás oka „téves fizetőeszköz bevitele” volt? Ellenben a következő eseteknél szükséges: téves bevitel, visszáru, vevő elállása a vásárlástól? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Egy kft.-nek két tagja van, 90-10 százalékos üzletrészarányban. Eladja a kft. a 700 ezer forint könyv szerinti értékű ingatlanját a 10 százaléknyi üzletrésszel rendelkező tagjának, 700 ezer forintért. Az ingatlan piaci értéke 30 millió forint. Van-e társaságiadó-fizetési kötelezettség a piaci és a könyv szerinti érték különbözete után? Keletkezik-e 18% ajándékozásiilleték-kötelezettség, ha nem piaci, hanem könyv szerinti értéken adja el a kft. az ingatlanját a kisebbségi tulajdonosnak? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
Magyar székhelyű társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja EU-tagállamba költözik, és onnan folytatja online a tevékenységét. Létrejön-e emiatt telephely a másik EU-tagállamban? – kérdezte olvasónk. Antretter Erzsébet, a Niveus adótanácsadási üzletágvezetője válaszolt.
A most következőkben egy – az ESG és a CSRD szabályozásokhoz képest némileg talán kevésbé ismert, de a nagyvállalatok, sőt a bankok és finanszírozók számára nagyon is fontos – fenntarthatósággal kapcsolatos szabályrendszert mutatunk be: az EU taxonómia rendeletét.
Az új EU AI-rendelet alapjaiban változtathatja meg, hogyan használhatják a vállalatok a mesterséges intelligenciát (MI). Miközben a mesterséges intelligencia egyre nagyobb teret nyer, a szabályozás rengeteg kérdést és bizonytalanságot szül a hazai cégek körében.
A termékenységi kezelések számának növekedésével a munkáltatóknak időszerű elmélyülniük az emberi reprodukciós eljárásokban részt vevő munkavállalók munkajogi védelmére vonatkozó szabályokban.
Mi a teendő, ha könyvvizsgálatra kötelezett cég könyvvizsgálója önhibáján kívül nem tudja ellátni a feladatát, és ez április közepén derült ki? Kiadhatja-e másik könyvvizsgáló az auditot úgy, hogy a cégbíróságnál még a régi neve szerepel, az új neve nem? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia okleveles adószakértő, számviteli tanácsadó válaszolt.
Június 2. fontos határidő többszázezer adózónak: eddig kell bevallani a társasági adót (tao), a kisvállalati adót (kiva), az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat, valamint a helyi iparűzési adót (hipa) is. Érdemes határidőben benyújtani a bevallásokat, mert a mulasztás akár egymillió forintos bírságot is maga után vonhat, olvasható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján.
Ha a munkáltató felmond a munkavállalónak, és az Mt. 70. § (1) alapján a felmondási idő fele alól menti fel munkavégzés alól a munkavállalót, akkor ebben az esetben a másik felére (amikor munkát végez a munkavállaló) munkabért vagy felmentési díjat, amely távolléti díj vagy esetleg mindkettőt kell számfejteni? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt az Adózóna oldalán érkezett kérdésre.
A munka törvénykönyve (Mt.) szerint az egyenlő bánásmód követelményét is meg kell tartani a munkaviszonyban foglalkoztatottaknál, igaz ez a munka díjazására is. Ráadásul a követelménynek nem lehet úgy eleget tenni, hogy a munkáltató más munkavállaló jogát csorbítja. Ha két munkavállaló egyenlő értékű munkát végez, akkor a díjazásukban nem tehető különbség valamely lényeges személyiségjegy alapján, legyen az például az idősebb életkor, a vallási hovatartozás vagy akár a női neműség. De vajon hogyan határozható meg, hogy kik végeznek egyenlő értékű munkát?
A 2022. és a 2023-as években tévesen alacsonyabb összegben számoltuk el az értékcsökkenést. A hibahatás összegének megállapításakor össze kell adni előjel nélkül az értékcsökkenés-különbözet összegét plusz az eredményre gyakorolt hatás összegét, és így kell minősíteni, hogy lényeges hibáról van szó? Ha két évről van szó, és mindkét évben a hiba hatása évenként jelentős összegű hibának minősül, akkor két középső oszlop van, vagy lehet egyben? A hiba hatása miatti tao-önrevízió értéke is a középső oszlopba kerül? Akkor is, ha a tao-önrevízió csak 2025-ben kerül beadásra? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt az Adózóna oldalán érkezett kérdésre.
A Magyar Telekom leányvállalata, a Makedonski Telekom AD– Skopje pénteki közgyűlésén a 2024. üzleti év után 2,38 milliárd macedón dénár (2025. május 29-i árfolyamon számolva mintegy 15,65 milliárd forint) összegű osztalék kifizetéséről határozott – közölte a cég a tőzsde honlapján pénteken, tájékoztatott az MTI.
Horváthné Szabó Beáta
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték