Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    1805 találat a(z) cégvilág-rss cimkére

    Cikk

    Társadalombiztosítási járulékot a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból származó, járulékalapot képező jövedelem után kell fizetni. Tehát, amikor egy-egy juttatásnál kétely merül fel a járulékfizetési kötelezettség esetében, alapvetően azt kell megvizsgálni, hogy járulékalapot képező jövedelemről van-e szó, illetve biztosítási jogviszony alapozta-e meg a juttatást. Ha mindkét kérdésre igen a válasz, le kell róni a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot.

    Cikk

    Egyre több és elhúzódó adóügyi jogvitára számítanak világszerte a döntéshozók, aminek hatékony kezelésében a vállalatok és a hatóságok is a mesterséges intelligenciától (MI) várják a megoldást – derül ki az EY friss nemzetközi kutatásából. A közel 2000 felsővezető bevonásával készült felmérés szerint a globális adóreformok és a gyorsan változó szabályozási környezet új megközelítést követel, olvasható az EY Magyarország közleményében.

    Cikk

    Komplex minősítés megléte esetén egy esetleges adóellenőrzéskor a megváltozott munkaképesség alátámasztására megfelelő-e csak a hatályos komplex minősítésről szóló összefoglaló szakvélemény megléte, vagy csak az ellátás megállapításáról szóló határozat, vagy a két dokumentum kizárólag együttesen igazolja az megváltozott munkaképesség státuszát? Kérnék szépen jogszabályi/jogértelmezési indoklást is! Az Adózóna oldalán érkezett kérdésre Széles Imre társadalombiztosítási szakértő válaszolt.

    Cikk

    A cég tulajdonosa a részére járó osztalékot egy olyan bankszámlára kéri utalni, amely más nevén van. A kérelmet írásban terjeszti elő a kifizető felé. Kell-e a kérelmet indokolnia az osztalékban részesülőnek? Milyen kockázatot rejt ez a kérés a kifizető és a jogosult számára? Vannak-e adóvonzatok? Mennyiben térnek el a válaszok akkor, ha az osztalékban részesülő magánszemély vagy cég; ha belföldi vagy külföldi a jogosult? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

    Cikk

    Társaságunk bérbe adja az ingatlanjait kapcsolt vállalkozásának. Szokásos piaci áron az ügyleti érték nem haladja meg a 150 millió forintot. A közüzemi díjakat változatlan értékben terheli át a kapcsolt vállalkozására (500 millió forint alatt). Összevonandó ügyletnek minősül-e a bérbeadás, és a kapcsolódó közüzemi díjak számlázása? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésre Antretter Erzsébet adószakértő, a Niveus adótanácsadási üzletágvezetője adott választ.

    Cikk

    Az irodai dolgozó nők közel kétharmada (66%) szerint a rugalmas munkavégzés kulcsfontosságú a karrierépítés szempontjából. Ugyanennyien gondolják úgy, hogy a rugalmas munkavégzés pozitívan befolyásolja az előrelépést – ez az arány különösen az ezredfordulósok (79%) és a Z generáció körében (76%) kiemelkedő. A válaszadók 77 százaléka nem tartja valószínűnek, hogy olyan munkahelyet választana, ahol nincs hibrid munkavégzésre lehetőség – derül ki az International Workplace Group (IWG) új kutatásából.

    Cikk

    Ahol a vita már nem harctér lesz, hanem tárgyalási tér, ahol a cél nem a győzelem, hanem a működő megoldás. A konfliktus a működés természetes velejárója a gazdasági életben. Az egyre összetettebb, sokszereplős szerződéses rendszerek és a folyamatos versenyhelyzet olyan üzleti környezetet hoznak létre, amelyben az érdekek ütközése szinte elkerülhetetlen. Ezért ma már nem az a kérdés, hogy kialakul-e vita, hanem az, hogy a vállalkozások milyen eszközökkel kezelik azt, és ez milyen hatással lesz a működés folyamatosságára, az üzleti kapcsolatokra és a reputációra.

    Cikk

    A technológiai szektorban működő startupok és innovatív cégek számára a dolgozók motiválása nem csupán HR-kérdés, hanem üzleti túlélési stratégia. A verseny globális és könyörtelen: nem elég jó ötlettel előállni, azt gyorsabban kell megvalósítani, mint bárki más. Ebben a környezetben a munkavállalói részesedésjuttatási programok – ESOP-ok (Employee Stock Ownership Plan) – kulcsszerepet játszanak a munkavállalók megtartásában és ösztönzésében. A Csővári Legal sajtóközleményében Csővári István ügyvéd és adószakértő, a Csővári Legal partnere az előnyökre és hátrányokra egyaránt kiterjedően, átfogóan és a gyakorlat oldaláról mutatja be, hogy milyen adózási struktúrák és jogi lehetőségek állnak ma rendelkezésre Magyarországon az ESOP-ok bevezetéséhez.

    Cikk

    Hamarosan élesedik az EU bértranszparencia-irányelve, azonban a cégek 75 százaléka, a munkavállalóknak pedig az 51 százaléka még nem támogatná, hogy a bérek mindenki számára nyilvánosak legyenek. A cégek mindössze 10 százaléka van tisztában az új szabályozás valódi tartalmával – derül ki a Profession.hu és a PwC Magyarország átfogó kutatásából. A bérátláthatóság és a tájékoztatási kötelezettség nem azt jelenti, hogy közzé kell tenni név szerint a béreket.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Felvásárlási jegy +nyugta

    Szarvas Imréné

    könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

    Áfa értékhatár

    Szarvas Imréné

    könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

    Uniós vásárlást igazoló iratok

    Bunna Erika

    adótanácsadó

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 szeptember
    H K Sze Cs P Sz V
    31 1 2 3 4 5 6
    7 8 9 10 11 12 13
    14 15 16 17 18 19 20
    21 22 23 24 25 26 27
    28 29 30 1 2 3 4
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media