Rohamosan közeleg a húsvét – jár-e távolléti díj? Ha igen, mely napokra?

Megosztás Tetszik

A távolléti díjra való jogosultság trükkös szabályozás, olyan esetben is támadhat fizetési kötelezettség, amikor a munkavállaló munkát sem végzett. Tekintettel arra, hogy a szabály a húsvéti ünnepek esetében is alkalmazandó, így a részleteket az alábbiakban mutatjuk be.

A munkaszüneti napok kiemelt ünnepek: beosztható-e rendes munkaidő?

A távolléti díj szabályainak alkalmazásához első lépésben a munkaszüneti napokat kell tudnunk pontosan beazonosítani. Azt pedig, hogy mely napok minősülnek munkaszüneti napnak, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 102. §-a tartalmazza.

Munkaszüneti nap:

• január 1.,
• március 15.,
• nagypéntek,
• húsvéthétfő,
• május 1.,
• pünkösdhétfő,
• augusztus 20.,
• október 23.,
• november 1. és
• december 25–26.

Tekintettel arra, hogy ezen napok a nemzet életében kiemelt ünnepek, így munkát végezni – rendes vagy rendkívüli munkaidőben – kivételes esetekben lehet. Munkaszüneti napra rendes munkaidő akkor osztható be, ha a munkavállaló foglalkoztatása a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, az idényjellegű, a megszakítás nélküli, társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén, illetve külföldön történő munkavégzés során történik.

Munkaszüneti napon pedig általában csak annak a munkavállalónak rendelhető el rendkívüli munkaidő, aki egyébként munkaszüneti napon rendes munkaidőben is foglalkoztatható.

Mikor járhat távolléti díj?

Távolléti díj azon, törvényben meghatározott esetekben járhat, amikor a munkavállaló úgy jogosult díjazásra, hogy munkát ezzel szemben nem végez.

A munkavállaló távolléti díjra jogosult

• a szabadság tartamára,
• a kötelező orvosi vizsgálata tartamára,
• a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra,
• ha szoptató anya, a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára,
• hozzátartozója halálakor két munkanapra,
• általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre,
• bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való tanúkénti személyes részvételhez szükséges időtartamra,
• a fegyelmi eljárás miatti mentesítés időtartamára,
• kizárólag óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő, valamint,
• ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, munkavégzés nélkül munkabér fizetését annak mértéke meghatározása nélkül írja elő.

A távolléti díj meghatározott százaléka jár továbbá

• a betegszabadságra,
• az apasági szabadságra, illetve
• a szülői szabadságra is.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, melyből megtudhatja:

• Mikor járhat akár többszörös juttatás is?
• Nagypéntek, húsvét vasárnap, illetve húsvét hétfő esetén jár-e a távolléti díj?
• Mire kell ügyelni a bérpótlék fizetésénél?