Mit változtat a gyakorlatban az OECD Modellegyezmény 2025. évi Kommentárja?

Megosztás Tetszik

A nemzetközi adózásban visszatérő kérdés, hogy miként kell értelmezni a kétoldalú adóegyezmények rendelkezéseit akkor, amikor az OECD Modellegyezmény Kommentárja időközben módosul. A kérdés különösen időszerűvé vált a 2025. évi OECD-frissítéssel, amely több területen – így a határon átnyúló otthoni munkavégzés, a természeti erőforrások feltárása és kitermelése, a transzferárazás, valamint a kölcsönös egyeztetési eljárás szabályai körében – pontosításokat fogalmaz meg az értelmezésben.

A magyar gyakorlatban a legnagyobb figyelmet várhatóan a külföldről végzett munka és az ebből esetlegesen létrejövő telephely kérdése kapja. A módosítások jelentősége azonban ennél tágabb: a kapcsolt vállalkozások finanszírozása, a MAP-eljárások szerepe, a vezető tisztségviselők jövedelme, a nyugdíjak és egyes tőkenyereségek egyezményi kezelése szintén olyan pontok, ahol a Kommentár értelmezése a napi adótervezést és a kockázatkezelést is befolyásolhatja.

Nem új adóegyezményekről, hanem új értelmezési súlypontokról van szó

Mindenekelőtt fontos leszögezni, hogy az OECD Modellegyezmény és annak Kommentárja önmagában nem az alkalmazandó belső jog, és nem is írja át automatikusan a Magyarország és más államok között hatályban lévő kétoldalú adóegyezmények szövegét. Az OECD-modell elsődlegesen az egyezmények tárgyalására, értelmezésére és alkalmazására gyakorol hatást.

A gyakorlatban ezért mindig három szintet kell vizsgálni. Először azt, hogy mit mond a konkrét egyezményszöveg. Másodszor azt, hogy az adott szakaszhoz milyen OECD-kommentár kapcsolódik. Harmadszor pedig azt, hogy a Kommentár változása valóban új szabályhoz kapcsolódik-e, vagy csupán egy már meglévő szabály értelmezését önti formába.

A 2025-ös frissítés „csupán” azt próbálta egyértelműbbé tenni, miként kell olvasni a már ismert rendelkezéseket. Ez különösen a home office és a telephely kérdésénél fontos, mert itt sok adózó eddig bizonytalan, esetenként túlságosan leegyszerűsítő megközelítést alkalmazott.

OLVASSA TOVÁBB! Erről szól még a cikk:

• a külföldről végzett home office és a telephely,

• az üzleti indok vált a kulcskérdéssé,

• nemcsak a lakás, hanem más helyszín is releváns lehet,

• kiemelt kockázat: tulajdonosok és kulcsemberek külföldi munkavégzése,

• erősebb hangsúly a transzferárazásban,

• a MAP nemcsak utólagos jogorvoslat lehet,

• vezető tisztségviselők, nyugdíjak, tőkenyereségek.