A hírekben időről időre felmerül vezető tisztségviselők összeférhetetlensége. Felkészült olvasónk a munka törvénykönyve és a polgári törvénykönyv szempontjából is feszegeti az összeférhetetlenség határait. Dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszol kérdéseire.
A vállalkozások minél alacsonyabb munkavállalói létszámmal törekednek a költségeiket leszorítani, illetve a versenyképességüket megőrizni. Ennek egyik eszköze a munkakör készenléti jellegűvé minősítése, mivel ennek munkajogi szabályai – elsősorban a munka- és pihenőidő területén – lényegesen nagyobb szabadságot biztosítanak a munkáltatóknak, ráadásul a fizetési kötelezettségeiket is csökkentik. Gyakran így olyan esetekben is élnek a lehetőséggel, amikor annak törvényi feltételei nem állnak fenn. Ennek azonban a hatályos szabályozás és a bírói gyakorlat alapján komoly jogi következményei lehetnek.
Egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozó naponta maximum hány órát dolgozhat? Akinek van egy heti 40 órás főállása, amellett dolgozhat-e egyszerűsített munkavállalással még 8 órát? Mivel a bejelentések nem órára vonatkoznak, csak az adott napra jelentjük be a munkavállalót, és a napi keretösszeg van megadva, ezért nem világos számomra, hogy van-e maximálva náluk a napi munkavégzés? – kérdezte olvasónk. dr. Kéri Ádám, munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
A dohányzók és a nemdohányzók között a munkajog terén is lehetnek ellentétek. Gyakran hallani, hogy míg utóbbiak folyamatosan dolgoznak, addig kollégájuk óránként tart egy-egy 10 perces cigiszünetet. Megteheti ezt vajon a munkaideje terhére? A munkáltató köteles dohányzásra kijelölt helyet biztosítani a munkahelyen vagy megtilthatja a dohányzást a munkahely teljes területén? Ha a munkáltatónál teljes dohányzási tilalom van hatályban, a munkavállalók kimehetnek az utcára – a bejárattól 5 méterre - rágyújtani?
Alapvető kritériuma a munkáltató által a munkavállalóval közölt felmondásnak, hogy annak indoklása világos, valós és okszerű legyen, olyannyira, hogy ezt egy munkaügyi jogvita során bizonyítani is lehessen. Tekintettel arra, hogy a munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozatokkal összefüggő perek döntő többsége ezen követelmények érvényesülésén áll vagy bukik, érdemes megvizsgálni, hogy pontosan mit is takarnak.
A munkavállaló is felelősséggel tartozik azért, ha jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyát, és annak komoly következményei vannak. Hogy ezt elkerülje, ismernie és alkalmaznia kell az előírásokat. Elmondjuk a teendőket.
Több jogszabályban is módosította az Országgyűlés a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényt. (Mvt.). Bővül a szankciók köre, kisebb létszámtól kötelező munkavédelmi képviselőt választani, akik már egyértelműen munkajogi védettséget élveznek, s változnak a különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalók egyidejű foglalkoztatására vonatkozó szabályok.
Mit tehet a munkáltató, ha a munkavállaló nem tesz eleget a törvényben meghatározott alapvető kötelezettségeinek? Cikkünkben részletesen – bírósági ítéletekre is hivatkozva – kitérünk a szóbeli és írásbeli figyelmeztetésre, a fegyelmi büntetésre, és arra, hogy mire kell nagyon ügyelni, ha a munkáltató végső soron meg szeretné szüntetni a kötelezettségszegő dolgozó munkaviszonyát.
Alapvető változást hoz az iskolaszövetkezeti jogviszonyokban az egyes iskolaszövetkezetekkel összefüggő törvények módosítása, amely a szövetkezeti törvénybe emeli át a diák munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó rendelkezéseket.
Módosuló felmondási védelem, több pihenőidő, EU konformabb szabályozás, kisebb törvényi pontosítások – ennyi maradt a munka törvénykönyve módosítására vonatkozó javaslatokból, amelyeket a Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatban terjesztett a parlament elé a nemzetgazdasági miniszter.
A munka törvénykönyve nagy teret enged a munkaviszony szerződéses szabályozásának, azaz a törvény rendelkezéseitől való eltérésre a munkaszerződésben is. Ennek keretében akár a munkavállaló hátrányára is meg lehet állapodni, feltéve, ha a törvény ezt kifejezetten megengedi. Ha a munkáltató kalkulál ezekkel a lehetőségekkel, anélkül tudja ésszerűen a gazdálkodásához, a cég sajátosságaihoz igazítani a jogviszonyt, hogy a munkavállalót ténylegesen hátrány érné, miközben saját mutatói is javulnak.
Egyik cégünk takarítási tevékenységet végez egy áruházláncnál, és most ugye – mivel újra nyitva tarthatnak az áruházak vasárnap is – takarítást is kérnek a nyitva tartás alatt. Az a kérdés, hogy ezekben az áruházakban dolgozó takarítóinknak kötelező-e az 50 százalékos vasárnapi pótlék megfizetése, illetve hol van ez leírva, mert komoly viták alakultak ki a kérdésben. Olvasónk kérdésére Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszol.
Nagy a felhördülés a kereskedelmi dolgozók egy részének körében amiatt, hogy az üzletek vasárnapi nyitvatartásának tilalmáról szóló törvény hatályon kívül helyezésével egyidejűleg eltörölte az Országgyűlés a hét utolsó napján dolgozók egyes csoportjainak korábban fizetendő, emelt összegű bérpótlék-kötelezettséget is. Cikkünkben részletezzük, kit illet meg egyáltalán pluszpénz a vasárnapi munkáért, s kiderül, hogy a kereskedelemben dolgozók jelentős részének még az alap vasárnapi pótlék sem jár a jelenleg hatályos szabályok szerint.
A munkáltatók különféle képzésekhez támogatást nyújthatnak munkavállalóiknak. Tanulmányi szerződést azonban csak abban az esetben lehet kötni a dolgozókkal, ha nem a munkáltató kötelezi őket a tanulmány elvégzésére. Bírósági ítéletekben foglaltakat idézve, illetve a munka törvénykönyvének vonatkozó passzusaira hivatkozva részletezzük a tanulmányi szerződés megkötésére vonatkozó tudnivalókat.
Költségvetési támogatás csak annak nyújtható, aki megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének. Az előírások betartásához azonban a foglalkoztatást szabályozó joganyag széles körének ismerete szükséges.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték