Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    286 találat a(z) Munka Törvénykönyve cimkére

    Cikk

    A Munka törvénkönyve célja, hogy a pótlékra való jogosultságot azon munkavállalók részére biztosítsa, akik a munkáltatói munkaszervezés következtében végeznek munkát vasárnap, illetve munkaszüneti napon (rendes munkaidőben). Ebből következően azok a munkavállalók, akiket a munkáltató olyan tevékenység keretében foglalkoztat, amely esetében a vasárnapi munkavégzés a körülményekből, a munkakör sajátosságából szinte magától értetődően következik (például a kizárólag e napon részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetén), nem jogosultak pótlékra.

    Cikk

    A borravaló jogi természetét tekintve munkabér, egy sajátos kiegészítő díjazás, mely jellegzetességét az adja, hogy a munkavállaló olyan harmadik személytől kapja, akivel semmiféle jogviszonyban nem áll. Az új Munka törvénykönyvének célja, hogy ezt a díjazási formát beillessze a munkajog rendszerébe, ugyanis a borravalónak nincs általánosan elfogadott jogi fogalma, a rendeltetése, összege, formája rendkívül szerteágazó.

    Cikk

    Mikor nem szüntethető meg a munkavállaló jogviszonya felmondással az új Munka törvénykönyve szerint? A várandósság esetén mi a tilalom feltétele, a keresőképtelenség továbbra is védelmet jelent?

    Cikk

    A Munka törvénykönyve (Mt.) szerint alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni. Ebből az következik, hogy nem a munkavállaló bérjellegű juttatásainak összesen, hanem az alapbérnek külön kell elérnie a minimálbér összegét.

    Cikk

    2013. január 1-jétől hatályba léptek az új Munka törvénykönvye távolléti díj számítására vonatkozó szabályai (148-152. §) is, ami jelentős változásokat hozott az eddigi előírásokhoz képest. Ezért áttekintjük a távolléti díjjal kapcsolatos legfontosabb általános tudnivalókat.

    Cikk

    Az új munka törvénykönyve (Mt.) gyakorlati működéséről szóló visszajelzések szinte kivétel nélkül megerősítették az új törvény megalkotásának szükségességét, és bár a törvény "finomhangolására" még szükség lehet, a gyakorlati tapasztalatok átfogó összegzését legalább egyéves alkalmazás után célszerű elvégezni - mondta Kardkovács Kolos, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára.

    Cikk

    A hatályos Munka törvénykönyve a jogellenes munkáltatói felmondás esetén korlátozza a munkáltatóval szemben alkalmazható szankciókat. A régi Mt. az elmaradt munkabér teljes összegét megtérítette, illetve ha a munkaviszony nem került helyreállításra további akár 12 havi átlagkeresetnek megfelelő nem jövedelempótló kártérítés fizetésére is kötelezhetővé vált a munkáltató. Az új szabályozás szakított ezzel a gyakorlattal.

    Cikk

    A szabadság továbbra is alap- és pótszabadságból áll. A jelenleg hatályos szabályozás szerint az alapszabadság a munkavállaló életkorát követve, sávosan növekedik. Január 1-jétől az alapszabadság minden munkavállaló esetében 20 munkanap, mely mellé az Munka törvénykönyve bevezeti a munkavállalót életkora alapján megillető pótszabadság intézményét. Azaz e körben változás csak az elnevezésben történik majd.

    Cikk

    Eltérő jogi védelemben részesülnek a július óta hatályos új Munka törvénykönyvében (Mt.) azok a munkavállalók, akiknek a munkáltatója egy gazdasági egység átruházása folytán változik meg, és azok, akiknél például két társaság összeolvadása miatt állt be munkáltatói jogutódlás. Az új gyakorlat az uniós irányelveknek csak részben felel meg, amely akár Magyarország kötelezettségszegési eljárásban történő elmarasztalásához is vezethet - hívja fel a figyelmet közleményében a Deloitte.

    Cikk

    Bármelyik vállalat életében előfordulhat, hogy gazdasági okok miatt jelentős létszámú munkavállalói csoport munkaviszonyát kénytelen viszonylag rövid időn belül megszüntetni. Joggal merül fel a kérdés, hogy a társaságnak a csoportos létszámcsökkentés szabályait kell-e alkalmaznia, vagy - hosszabb időbeli ütemezéssel - a munkaviszonyok megszüntetésére egyénileg kerülhet-e sor. A csoportos létszámcsökkentés a munkáltatóra többletkötelezettséget ró; az üzemi tanáccsal, a munkaügyi központtal és a munkavállalókkal szemben. Ugyanakkor az új munka törvénykönyve egyszerűsíti e folyamatot, a konzultációs kötelezettséget kizárólag az üzemi tanács vonatkozásában írja elő. Üzemi tanács hiányában pedig a munkáltató nem köteles sem a szakszervezettel, sem a nem szervezett munkavállalók képviselőivel konzultálni - hívja fel a változásra a figyelmet a DLA Piper szakjogásza.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Magánszemély személygépkocsi bérbeadása kft.-nek

    Surányi Imréné

    okleveles közgazda

    Kivaalap, behajthatatlan követelés

    Szipszer Tamás

    adószakértő

    Építőipari vállalkozás helyi iparűzési adója II.

    Szipszer Tamás

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 április
    H K Sze Cs P Sz V
    30 31 1 2 3 4 5
    6 7 8 9 10 11 12
    13 14 15 16 17 18 19
    20 21 22 23 24 25 26
    27 28 29 30 1 2 3
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media