Vasárnapi pótlék: nemhogy emelt összegű, de az alap is keveseknek jár

Megosztás Tetszik

Nagy a felhördülés a kereskedelmi dolgozók egy részének körében amiatt, hogy az üzletek vasárnapi nyitvatartásának tilalmáról szóló törvény hatályon kívül helyezésével egyidejűleg eltörölte az Országgyűlés a hét utolsó napján dolgozók egyes csoportjainak korábban fizetendő, emelt összegű bérpótlék-kötelezettséget is. Cikkünkben részletezzük, kit illet meg egyáltalán pluszpénz a vasárnapi munkáért, s kiderül, hogy a kereskedelemben dolgozók jelentős részének még az alap vasárnapi pótlék sem jár a jelenleg hatályos szabályok szerint.

A bérpótlék a munkavállalót a munkabérén felül illeti meg, mely szabálytól a felek még kollektív szerződésben sem térhetnek el – mondja ki a munka törvénykönyve 139. paragrafusának (1) bekezdése. A bérpótlék ugyanis a munkavégzés különös körülményeire tekintettel jár. A munkavégzés szokásos, átlagos feltételeit a munkavállaló és a munkáltató a munkaszerződés megkötésekor, már az alapbér megállapításánál figyelembe vették. Nem jogosultak vasárnapi pótlékra azok a munkavállalók, akik esetében a vasárnapi munkavégzés a foglalkoztatás jellegéből, a munkáltató tevékenységéből következik, így például a vendéglátás, idegenforgalom területén vagy például a múzeumban dolgozók.

Vasárnapi pótlékra azok jogosultak, akik többműszakos tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben dolgoznak. Emellett vasárnapi pótlék illeti meg a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény hatálya alá tartozó kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatottakat. A pótlék mértéke a törvény szerint 50 százalék, amely azonban csak abban az esetben jár, amennyiben vasárnapi munkavégzés nem rendelhető el esetükben az Mt. 101. paragrafusában nevesített bármely más okból.

Gyakran azonban éppen ez a helyzet, azaz, hogy azért nem jár bérpótlék, mivel például rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, idényjellegű munka vagy megszakítás nélküli tevékenység keretében dolgozik az illető munkavállaló. Ezen túlmenően akkor sem jár bérpótlék, ha a munkavállaló kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben dolgozik, vagy társadalmi közszükségletet kielégítő, illetve külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzésre veszik igénybe. Ezekben az esetekben tehát akkor sem jogosult a munkavállaló bérpótlékra, ha egyébként többműszakos tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben dolgozik, illetve a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV.törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál foglalkoztatják.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük, mikor nem jár vasárnapi pótlék, s külön kitérünk a kereskedelmi dolgozók vasárnapi munkavégzésére vonatkozó bérezési szabályok változásaira, amibe a Kúria is beleszólt.

A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Ha szeretne többet megtudni a munkajog területét érintő, 2016-os változásokról, jelentkezzen a HVG Munkajog-konferenciájára!