Az Európai Unió Bírósága (EUB) idén márciusban érdekes, magyar kötődéssel rendelkező döntést tett közzé a honlapján. A döntés a napi és a heti pihenőidő kapcsolatát vizsgálja a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelv alapján. Cikkünkben a döntés részleteit mutatjuk be.
A védett korban lévő munkavállaló esetén a munkáltatót terhelő kötelezettségek azt hivatottak biztosítani, hogy a jogviszony lehetőleg az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig fennmaradjon. Ugyanakkor a nyugdíjasnak minősülés ténye önmagában nem lehet jogszerű indoka a jogviszony megszüntetésének. A munkáltatóknak ügyelniük kell arra, hogy a január 1. napjától hatályos rendelkezések szerint a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló munkajogi szempontból már nem minősül nyugdíjasnak.
Jelentősen változtak idén a munka törvénykönyvének szabályai, amelynek keretében a nyugdíjasokra vonatkozó rendelkezés is módosult. Cikkünkben összehasonlítjuk a nyugdíjasok meghatározását a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) és munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) alapján, és kitérünk az Mt. nyugdíjasokra vonatkozó 2023. évi módosítására.
Január elsejétől átfogóan módosult a munka törvénykönyve (Mt.), és annak keretében változtak az éjszakai munkavégzés szabályai is. Cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb rendelkezéseket, amelyek betartásával elkerülhetők a munkaügyi bírságok.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 153. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján a kormány minden évben rendeletben állapítja meg a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegét. Vajon van-e olyan eset, amikor a munkavállaló alapbére nem kell, hogy elérje legalább a minimálbér összegét? Szorosan kapcsolódó kérdés, miszerint egyre több munkavállaló kéri euróban a fizetését. Erre főszabály szerint nincs lehetőség (csak nagyon szűk körben), ugyanakkor az elszálló árfolyamból eredő különbözet némileg kompenzálható, ha a munkáltató is ekként akarja.
A munkaszerződés főszabály szerint csak a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével módosítható. Vannak azonban kivételek, amikor a munkáltató a munkavállaló kérelmére köteles hozzájárulni a módosításhoz, továbbá a 2023. január 1. napjától hatályos munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) alapján adott feltételek fennállása mellett a munkavállaló egyoldalúan kérheti a munkaszerződés módosítását. Vannak helyzetek, amikor nincs lehetőség a munkaszerződés módosítására. Jelen témához kapcsolódó kérdés az is, hogy a minimálbér, illetve garantált bérminimum összegének jogszabály alapján történő emelkedése miatt kötelező-e módosítani a munkaszerződést.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) az úgynevezett védett szakszervezeti tisztviselő munkaviszonyának felmondással történő megszüntetéséhez a szakszervezet egyetértését köti feltételül. Egy friss döntésében a Kúria az egyetértés hiányában történő munkaviszony-megszüntetés esetkörét járja körbe. Cikkünkben az ügyet (BH2022.304.) mutatjuk be.
Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy milyen pótlék és pihenőidő jár annak a dolgozónak, akit egyhavi munkaidőkeretben, a napi munkaidő-beosztás mellett 24 órás munkavégzés keretében foglalkoztatnak? Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő válaszolt.
A várandósság kilenc hónapja már egy olyan időszak, amely számos kedvezményt, illetve plusz jogot biztosít a munkavállaló számára, védve az ő megváltozott állapotát. Legyen szó korlátozásokról, védelemről, olyan kedvezményekről, amely biztosítja a kismama számára az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit is. Jelen cikkünkben azt vesszük végig, mit biztosít a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) a várandós kismamák védelmének érdekében.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 2023. január 1. napjával hatályba lépett módosításai érintik a szabadságok területét is, mivel az Országgyűlés két ezzel kapcsolatos EU-irányelvet ültetett át. Az irányelvek a munkavállalói jogok jelentős bővülését eredményezik majd. Cikkünkben a vonatkozó szabályokat mutatjuk be.
2022. december 7-én az Országgyűlés elfogadta az „Egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról" szóló T/1845. számú törvényjavaslatot, melynek értelmében 2023. január 1. napjával, a munka és magánélet összehangolását biztosító és 2022 augusztusa óta hatályos EU-irányelvekben foglaltakon felül is több új szabállyal bővül, jelentősen változik a munka törvénykönyve. Az elfogadott törvényjavaslat szerint egyes változások visszamenőleges hatályúak is lehetnek, és szinte minden munkáltató működését érintik, így felül kell vizsgálni a használatban lévő munkaügyi iratmintákat, és át kell gondolni a belső HR folyamatokat.
A munkaidő szélsőségesen egyenlőtlen beosztására, a rendkívüli munkaidővel járó költségek kifizetésének elhalasztására teremt lehetőséget a kormány nemrégiben elfogadott rendeletével, amely szerint a turizmus-vendéglátás szektorban akár 24 havi munkaidőkeretet is megszabhatnak a munkáltatók. Ráadásul a vonatkozó rendelet hatályba lépését megelőzően meghatározott munkaidőkeretet is meghosszabbíthatják. A felmondáskor előnytelen szabályokkal a munkavállalókat két évre hozzáláncolhatják az adott munkáltatókhoz.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték