Készenléti munkakör: ráfizethet a munkáltató, ha nem jól alkalmazza

Megosztás Tetszik

A vállalkozások minél alacsonyabb munkavállalói létszámmal törekednek a költségeiket leszorítani, illetve a versenyképességüket megőrizni. Ennek egyik eszköze a munkakör készenléti jellegűvé minősítése, mivel ennek munkajogi szabályai – elsősorban a munka- és pihenőidő területén – lényegesen nagyobb szabadságot biztosítanak a munkáltatóknak, ráadásul a fizetési kötelezettségeiket is csökkentik. Gyakran így olyan esetekben is élnek a lehetőséggel, amikor annak törvényi feltételei nem állnak fenn. Ennek azonban a hatályos szabályozás és a bírói gyakorlat alapján komoly jogi következményei lehetnek.

Gyakran a rendkívüli munkavégzést leplezi

A munkaidő beosztása egyértelműen a munkáltató törvényi joga és kötelezettsége. A munka törvénykönyve (Mt.) 97. paragrafusának (4) bekezdése alapján a munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban és legalább egy hétre előre írásban kell közölni. A törvény azonban korlátokat is szab, hiszen maximálja a ledolgozható napi, heti munkaidőt, valamint előírja a minimális napi és heti pihenőidőt is.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük, milyen szabályokat kell betartaniuk a munkáltatóknak készenléti munkakör esetén.

A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.