Költségvetési támogatás csak annak nyújtható, aki megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének. Az előírások betartásához azonban a foglalkoztatást szabályozó joganyag széles körének ismerete szükséges.
Egy 20 fős kft. saját munkavállalóját egy egyetemi tanszékén induló tanfolyamra szeretné beíratni továbbképzés céljából. Ez mint csökkentő tétel számíthat a szakképzési hozzájárulásnál? Olvasónk kérdésére Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszol.
Tisztelt Szakértő! Szeretnék információt kérni – bármilyen formában –, hogy 2016. január 1-jétől a munka törvénykönyve mely paragrafusai módosultak. Közgazdász tanárként oktatom a vállalkozási és bérügyintézőket a bérügyi szakfeladatokra (elmélet, gyakorlat), és 2016 májusában az OKJ-s vizsgán már az aktuális jogszabályt kérik a vizsgázóktól. Munkajogi HVG különszám – információim szerint – várhatóan csak május közepén fog megjelenni. Egyelőre nem tudok megbízható forrásból információt szerezni. Köszönöm előre is fáradozását. DGy.
A Munka törvénykönyve a pech jogintézménye; a munkavállalónak sok beleszólása a munkaidő beosztásába nincs. Vajon igazuk van-e azoknak, akik ezt állítják? Hogyan léphet ki a taposómalomból a munkavállaló? Milyen eszközei vannak? Mire ügyeljen, hogy ne érje hátrányos megkülönböztetés? Mit tehet, mit tegyen, mielőtt utcára menne vagy sztrájkolna? Szakértőnktől megtudhatjuk.
Kiemelkedően fontos a munkajogban a munkavállalók érdekeinek védelme, amelyről többnyire munkaügyi bíróság dönt. De mi van, ha nem? Kihez fordulhatunk, ha a munkáltató nem vonja le az szja-t, ha nem a munkáltatóval, hanem a munkatárssal van vitánk, ha…? Nézzük a listát és a példákat!
A társasággal munkaviszonyban álló ügyvezető, illetve a vezérigazgató önállóságánál, szakértelménél és felelősségénél fogva sajátos helyet foglal el a munkáltató szervezetén belül, ez a szabályozásban is tükröződik. Náluk a felmondást nem kell indokolni, nincs jelentősége a védett kornak, nem kell nyilvántartani a munkaidejüket, gondatlan károkozás esetén is kötelesek a teljes kárt megtéríteni, valamint nem terjed ki rájuk a kollektív szerződés hatálya.
Kiemelkedően fontos terület a munkajogban, hogy a munkavállalók milyen ügyekben tudják érvényesíteni az érdekeiket. Ezeket a kérdéseket több oldalról is érdemes megvilágítani. Elsőként azt kell tisztázni, mit is tekint a jog munkajogi igénynek. Ezt követően pedig azt nézzük meg, hogy ezeket az igényeket milyen fórumon lehet érvényesíteni.
A munkaszerződés csak a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével módosítható. És ha mégsem? Lássuk, mikor kell a munkavállaló beleegyezése és mikor nem, mikor kötelező és mikor kizárt a módosítás.
Melyik az a szabadság, ami nem is az, és mégis? Hol kezdődik a betegszabadság, hol végződik, és mikortól táppénz? Hogyan kell kiadni, nyilvántartani? Mi a teendő, ha munkaszüneti napra esik? Mindent megtudhat.
A munka törvénykönyve (Mt.) rendelkezései kifejezetten szorgalmazzák a távmunka elterjedését, különösen a kisgyermeket nevelők esetében. Ennek ellenére Magyarországon továbbra is sem túlzottan népszerű ez a foglalkoztatási forma. A törvényi szabályozás alapján mind a munkáltató, mind a munkavállaló oldalán előnyei és hátránya is van a távmunkának. Cikkünkben részletezzük a távmunkás foglalkoztatásra vonatkozó szabályokat.
Mikor, hogyan köteles bejelenteni a munkavállaló a keresőképtelenségét, és milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak beteg dolgozójával kapcsolatban, s mit jelent az általános elvárhatóság követelménye?
Munkaviszony megszűnése esetén a túlvett időarányos szabadságot a munkáltató visszavonhatja-e? A 2012. évi I. törvény nem tartalmazza ezt, szemben a régi munka törvénykönyvével. A 2012. februárban megjelent Munkajog 2012 című kiadvány változásként hozza, hogy 2013. január 1-jétől nem lehet visszavonni. Kérhetnénk ehhez törvényi vagy kormányrendeleti hivatkozást?
A munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos garanciákat próbálja erősíteni a munka- és pihenőidőre vonatkozóan a munka törvénykönyvének parlament elé terjesztett módosítása az Európai Unió irányelvének megfelelően. A törvényjavaslat további pontosításokat fogalmaz meg a kialakult jogértelmezési bizonytalanságok feloldása érdekében.
A munka törvénykönyve szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott teljes kárát. Nem mindegy azonban, hogy a munkavállaló milyen jogcímen kíván kártérítési igényt érvényesíteni, hiszen a munkáltató kártérítési felelőssége limitált.
Októberben kezdődő, széles körű társadalmi egyeztetés után, várhatóan november végére kerül a parlament elé a munka törvénykönyvének (Mt.) módosítása – mondta Jáczku Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője a Liga Szakszervezetek által koordinált, Mt.-ről készített hatástanulmány eredményeit bemutató konferencián szerdán Budapesten.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték