290 találat a(z) Munka Törvénykönyve cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő Úr, az alábbi kérdéssel fordulunk Önhöz: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 2. § (3) bekezdése alapján a közalkalmazotti jogviszonyra az Mt. szabályait a Kjt.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Jól gondoljuk, hogy az alábbi Mt. rendelkezések alkalmazandók a közalkalmazotti jogviszonyra is: Mt. XI. fejezet (a munka- és pihenőidő) 93. § (2); 102. § (1); Mt. XII. fejezet (a munka díjazása):146. § (3) d); 147. §; 139. § (1); 140. § (2)-(3); 143. §? A Kjt. 59. §-ában és 80. §-ában nem találtunk olyan rendelkezést, amely a hivatkozott Mt. szabályok alkalmazását kizárná. Szíves válaszát előre is köszönjük! Tisztelettel:

Cikk

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) egy Fehér könyv nevű dokumentumban foglalta össze tagjai elvárásait a kormányzati szerepre készülő pártok számára, javaslatokat fogalmazva meg többek között a munka törvénykönyve módosítására, a bérek további emelésére.

Cikk

A parlament döntésére vár az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. Ennek 202. §-a érinti a munka törvénykönyve néhány rendelkezését. Szintén kezdeményezték az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény módosítását a mentesített keretösszeg vonatkozásában.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Azt szeretném kérdezni, van-e különbség átlagos létszám és átlagos statisztikai létszám között? Üzemi tanácsnál például átlagos létszámot ír az Mt., más helyeken (csoportos létszámcsökkentés, szakszervezet) viszont átlagos statisztikai létszámot. Úgy tudom, utóbbiba sok munkavállaló nem számít bele, akik egyébként munkaviszonyban állnak. Üzemi tanácsnál az Mt. szándékosan hagyta el a statisztikai szót (236. § (1)), mert az például valamennyi munkavállalót érint vagy csak pontatlan? Ha szándékosan hagyta el, akkor az átlagosba minden munkavállaló beletartozik? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az egyik munkáltató a munka törvénykönyve 53. § (1) bekezdése szerint a munkáltatóval kapcsolt vállalkozásban lévő másik munkáltatónál történő munkavégzésre utasítja ideiglenesen a munkavállalót. Hogyan kell elszámolnia a két munkáltató között a munkavállaló kirendelését? Szabadon megállapodhatnak, esetleg úgy is dönthetnek, hogy nem fizet semmit a "kirendelés" miatt a másik munkáltató, vagy kell-e például a szokásos piaci árat alkalmazni? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy munkavállaló, aki célfeladatot kapott a munkabérén felüli díjazásért. Kérdésem az, hogy ebben az esetben a célfaladat elvégzésével kapcsolatosan is a munka törvénykönyve alá tartozik, illetve a munka törvénykönyvének paragrafusai vonatkoznak erre a feladatelvégzésre is? Válaszát köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyházi fenntartású intézményként a dolgozóinkkal munkaszerződést kötünk. Helyes-e ha a dolgozónak járó szabadságot a munka törvénykönyve alapján járó 20 nap alapszabadság + az életkor után járó pótszabadság + gyermek után járó, vagy rokkantság után járó pótszabadság számítással határozzuk meg? Egy új dolgozónk adataiban azt láttuk, hogy a régi munkáltató (szintén munkaszerződés) a szabadságot a Kjt. IV.fejezet 56. §, 57. § 1-2 bekezdés és 58. § szerint állapította meg. Melyik a helyes? Ki nem csinálja jól, hisz ez nem közalkalmazotti jogviszony? Köszönettel.

Cikk

A munka törvénykönyve kötelező jelleggel írja elő, hogy magyarországi munkavégzés esetén a munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni. Mi történik, ha mégis abban állapodnak meg a felek, hogy a munkavállaló például euróban kapja meg a munkája ellenértékét? Miben tér el a külföldön történő munkavégzés, illetve az ügyvezető helyzete? Ki viseli a munkabér utalásának költségét?

Cikk

A munkavállalók szerint a munkaviszony teljes időtartama, így a felmondási idő is munkában töltött időnek minősül, így arra az időre is jár nekik szabadság. A munkáltatók ezzel szemben sok esetben úgy vélik, hogy a felmondási idővel, illetve a munkavégzés alóli felmentéssel a szabadságra jogosító időtartam megszűnik. Az alábbiakban ebben a vitában igyekszünk helyre tenni a dolgokat.

Cikk

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény számos újítást vezetett be, ezeknek egyik területe az úgynevezett atipikus munkaviszonyok szabályozása. Ezen munkaviszonytípusok több eleme ugyanis a hazai jogban korábban teljesen ismeretlen volt. Ide tartozik a több munkáltatóval létesített munkaviszony, valamint a munkakör megosztásának esete is.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk egy szabályzatunk egyik pontját nem tartotta be. A főkönyv és az analitikai egyeztetését nem végezte el, így cégünknek 20 ezer forint kára keletkezett. A kérdésem az lenne, hogy van-e jogunk ezt a kárt kártérítés címén a munkavállalóval megfizettetni a munka törvénykönyvére hivatkozva? Köszönettel.

Cikk

Adódhat olyan helyzet, amikor a munkavállaló vagy a munkáltató egyszerűen belefárad a fennálló munkaviszonyba, és azonnali hatállyal meg szeretné szüntetni az egymás közötti jogviszonyt. A felmondás előtt mindkét félnek érdemes alaposan átgondolnia, mit is szeretne elérni, annak mik a következményei, valamint mi a megfelelő jogi módja. A Kúria alábbi döntése állatorvosi lóként mutat erre példát.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Fordított áfa

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Üzemi ingatlan értékesítés áfája.

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 november
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink