283 találat a(z) Munka Törvénykönyve cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kismama visszajön dolgozni gyed mellett, de ki akarja venni a felhalmozódott szabadságát, amit úgy szeretne, hogy visszajön 8 órába, letelik a felhalmozódott szabadság, és ezek után már 6 órában akar munkát végezni. Ez szerintem nem felel meg a munka törvénykönyvének, hiszen most már nem vagyok köteles kiadni a felhalmozott szabadságot rögtön. Az előző Mt. szerint a felhalmozódott szabadságot a munkáltató a szülő munkába való visszatérése után köteles volt kiadni. Jelenleg pedig ha a szülés és gyed miatt kieső idő meghaladja a 183 napot (fél évet), akkor a munkáltatónak nem 30, hanem 183 nap alatt kell kiadnia a szabadságokat. Tehát mondhatom ennek megfelelően, hogy kiveheti az összes szabadságot a munkába lépés előtt, de csak 6 órának megfelelő bért fizetek, hiszen ő ennek megfelelően akar ténylegesen dolgozni? Az egy dolog, hogy ő most rögtön szabadságra megy, de én nem vagyok köteles ezt engedélyezni. Nagyon köszönöm a választ!

Cikk

Közeledik az éves beszámoló benyújtásának határideje, de sok vállalkozásnál még tart a mérlegkészítés időszaka. Ennek során gyakran problémát jelent a már lezárt évhez kapcsolódó prémium, jutalom elszámolása.

Cikk

Március 15-éhez közeledve áttekintjük, milyen esetekben foglalkoztathatók a munkavállalók rendes munkaidőben munkaszüneti napon és – e témához kapcsolódóan – vasárnap. Összefoglalóan: a munkavállalók csak olyan tevékenység keretében foglalkozathatók rendes munkaidőben e napokon, amelyek végzése közérdeket szolgál vagy a munkáltató rendeltetésszerű működése szempontjából objektíve szükséges.

Cikk

A részben ingyenes banki automatás készpénzfelvétel ellenére (vagy éppen annak következtében) folyamatosan nőnek a banki tranzakcióik költségei. Ez a tapasztalat is vezérelhette olvasónkat, aki azt tudakolta az Adózónától: kérhető-e a versenyszférában készpénzben a munkabér? Kérdésére dr. Hajdu-Dudás Mária szakértőnk válaszolt.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Mit tehet a munkáltató, ha a munkavállaló "fiktív" lakcímet jelent be, mint tartózkodási hely, csak azért, hogy költségtérítést kaphasson? Mit értsünk az alatt, hogy "a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést"? Mi számít hosszú időnek? Ha például a munkahely és a tartózkodási hely között van tömegközlekedés, a menetidő 50 perc, hosszú várakozásnak minősül-e, ha mondjuk a dolgozónak legalább ugyanennyit kell várnia a tömegközlekedési eszközre? Adható-e adómentesen a 9 Ft/km költségtérítés abban az esetben, ha a munkavállaló csak azért igényli ezt, mert kényelmi szempontok miatt nem kívánja a tömegközlekedési eszközöket igénybe venni? Jár-e a költségtérítés, illetve a munkáltató visszautasíthatja-e annak kifizetését, ha bizonyítható, hogy a munkavállaló szándékosan "hamisan" nyilatkozott a tartózkodási helyét illetően? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!

Cikk

Bármilyen összetételű kormány is alakul az április 6-ai országgyűlési választás után, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) kezdeményezni fogja a Munka törvénykönyve módosítását - közölte a szerveződés elnöke pénteken Mátészalkán, egy munkavállalói fórum előtt tartott sajtótájékoztatón.

Cikk

Gyakran előfordul, hogy a munkavállaló rendes munkaidejében nem tudja elvégezni a kiszabott feladatokat, mert előre nem látott teendők merültek fel, vagy ügyeletet rendel el a munkáltató. Ilyen esetekben rendkívüli munkavégzésről beszélünk. Cikkünkben azt vizsgáltuk meg, mikor, hogyan rendelhető el a túlmunka? Mit tehet a munkavállaló, ha a munkáltató nem fizeti meg a bérpótlékot, vagy a törvényes kereten felül kötelezi túlmunkára? Mitévő legyen a munkáltató, ha a munkavállaló figyelmen kívül hagyja a túlórára vonatkozó utasítást, vagy éppen rendkívüli munkavégzés címén a lábát lóbálja az internet előtt?

Cikk

A Kúria nemrégiben közkinccsé tett döntése szerint a „fővárosi bevásárlóközpontban található ruházati üzlet az elmúlt évek során a vásárlási szokások lényeges átalakulása folytán vasárnap rendeltetése folytán működőnek minősül” (BH 225/2013.). Cikkünkben ennek, a még a régi Munka törvénykönyve hatálya alatt született ítéletnek a hátterét vizsgáltuk meg, aktualizálva napjainkra.

Cikk

Az új Munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) már nem használja az átirányítás, kiküldetés, kirendelés fogalmát, azonban a régi szabályokhoz hasonlóan lehetővé teszi, hogy a munkáltató a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztassa.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

GINOP támogatás

Pölöskei Pálné

adószakértő

Kivás kft. könyvezetése euróban

Pölöskei Pálné

adószakértő

EU-s cég és önszámlázás

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink