A munka törvénykönyve (Mt.) módosításának azt a célt kell szolgálni, hogy aki többet akar dolgozni, és így többet akar keresni, az elől a bürokratikus akadályokat le kell bontani – reagált a Kormányzati Tájékoztatási Központ OS-közleményben azokra a szakértői aggályokra, amelyek szerint megszűnhet a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő bérpótléka.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) munkaadói oldala elfogadja a 3 éves munkaidőkeret és a 400 óra túlmunka bevezetését, de azt javasolja a kormánynak, hogy a munka törvénykönyvének módosításakor ezek csak lehetőségként kerüljenek be a törvénybe, ne általános szabályként - fejtette ki Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke a VKF monitoring bizottságának keddi ülése után az MTI-nek.
Két területen jelentős, kirívó változást eredményezne a munka törvénykönyve (Mt.) mostani módosítása: a munkaidőkeret tartama, ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb 36 hónapra, míg a rendkívüli munkaidő felső határa teljes napi munkaidő esetén naptári évenként 400 órára nőne. Könnyedén belátható, hogy az ilyen mértékű túlmunkavégzés a munkavállalók kizsigerelését eredményezné, veszélyeztetné az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételét, ellentétes lenne az általános magatartási követelményekkel, mely helyzetet a 36 hónap elteltével történő elszámolás csak súlyosbítana.
A nyári adócsomag egyik előremutató áfatörvény-módosítása az utalványokra vonatkozó közösségi szabályok átvétele volt, amelyekre való felkészülés nem kis fejtörést fog okozni az érintetteknek. Ugyan már hat éve hatályba lépett az új munka törvénykönyve, de érdemes újra és újra elmélyedniük a munkáltatóknak a szabályokban. Szakértőnk rábukkant egy adóhatóság által megválaszolt adózási kérdésre, amely minden vállalkozás számára érdekes megállapítást tartalmaz.
A nyári szünidőben mindig aktuális kérdés a fiatal munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó szabályozás. A tizennyolcadik életévüket be nem töltött dolgozók kiemelt munkajogi védelemben részesülnek, a munkáltatóknak az általánosnál szigorúbb szabályokat kell betartaniuk az életkorukra, fejlettségi szintjükre tekintettel (munkaidő, pihenőidő, szabadság, munkavédelmi szabályok, stb.). Ezek olyan speciális rendelkezések, melyeket abban az esetben is alkalmazni kell, ha a foglalkoztatásra nem munkaviszony keretében, hanem például iskolaszövetkezeti tagsági vagy megbízási, vállalkozási jogviszony alapján kerül sor.
Tisztelt Szakértő! Ezt érdemes tudni a próbaidőről című cikkben szerepel, hogy "A próbaidő rendeltetése indokolja azt a szabályt, hogy nem köthető ki jogszerűen, ha a munkavállaló korábban már dolgozott azonos vagy hasonló munkakörben ugyanannál a munkáltatónál." Lehet, hogy hiányos az ismeretem, szíveskedjen kisegíteni: ez a szabály az Mt. melyik paragrafusában vagy pontjában található? A választ előre is köszönettel várom. Tisztelettel: KJR
A rehabilitációs, illetve a rokkantsági ellátásra – beleértve az újonnan bevezetett kivételes rokkantsági ellátást is – jogosult személy az ellátása mellett folytathat keresőtevékenységet. A munka törvénykönyvének változására tekintettel, cikkünkben bemutatjuk, milyen új szabályokra kell figyelemmel lenni a megváltozott munkaképességű személyek munkaviszonyban foglalkoztatásakor, milyen korlátozással, mekkora közterherfizetés mellett dolgozhatnak munkaviszonyban, továbbá kitérünk a foglalkoztató által igénybe vehető kedvezményekre is.
Tisztelt Szakértő! Van-e arra lehetőség, hogy a munkáltató és a munkavállaló az Mt. szabadság kiadásra vonatkozó 122. § (2)-(4) bekezdésében foglaltaktól egyaránt eltérő kiadási módban állapodjon meg? Üdvözlettel.
Tisztelt Szakértő Úr, az alábbi kérdéssel fordulunk Önhöz: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 2. § (3) bekezdése alapján a közalkalmazotti jogviszonyra az Mt. szabályait a Kjt.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Jól gondoljuk, hogy az alábbi Mt. rendelkezések alkalmazandók a közalkalmazotti jogviszonyra is: Mt. XI. fejezet (a munka- és pihenőidő) 93. § (2); 102. § (1); Mt. XII. fejezet (a munka díjazása):146. § (3) d); 147. §; 139. § (1); 140. § (2)-(3); 143. §? A Kjt. 59. §-ában és 80. §-ában nem találtunk olyan rendelkezést, amely a hivatkozott Mt. szabályok alkalmazását kizárná. Szíves válaszát előre is köszönjük! Tisztelettel:
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) egy Fehér könyv nevű dokumentumban foglalta össze tagjai elvárásait a kormányzati szerepre készülő pártok számára, javaslatokat fogalmazva meg többek között a munka törvénykönyve módosítására, a bérek további emelésére.
A parlament döntésére vár az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. Ennek 202. §-a érinti a munka törvénykönyve néhány rendelkezését. Szintén kezdeményezték az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény módosítását a mentesített keretösszeg vonatkozásában.
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném kérdezni, van-e különbség átlagos létszám és átlagos statisztikai létszám között? Üzemi tanácsnál például átlagos létszámot ír az Mt., más helyeken (csoportos létszámcsökkentés, szakszervezet) viszont átlagos statisztikai létszámot. Úgy tudom, utóbbiba sok munkavállaló nem számít bele, akik egyébként munkaviszonyban állnak. Üzemi tanácsnál az Mt. szándékosan hagyta el a statisztikai szót (236. § (1)), mert az például valamennyi munkavállalót érint vagy csak pontatlan? Ha szándékosan hagyta el, akkor az átlagosba minden munkavállaló beletartozik? Köszönettel.
A munka törvénykönyve módosításáról tárgyal a kormány a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletekkel. Az alábbiakban a legfontosabb vitás területeket, illetve a jövő év elején hatályba lépő módosításokat mutatjuk be.
Tisztelt Szakértő! Az egyik munkáltató a munka törvénykönyve 53. § (1) bekezdése szerint a munkáltatóval kapcsolt vállalkozásban lévő másik munkáltatónál történő munkavégzésre utasítja ideiglenesen a munkavállalót. Hogyan kell elszámolnia a két munkáltató között a munkavállaló kirendelését? Szabadon megállapodhatnak, esetleg úgy is dönthetnek, hogy nem fizet semmit a "kirendelés" miatt a másik munkáltató, vagy kell-e például a szokásos piaci árat alkalmazni? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Adott egy munkavállaló, aki célfeladatot kapott a munkabérén felüli díjazásért. Kérdésem az, hogy ebben az esetben a célfaladat elvégzésével kapcsolatosan is a munka törvénykönyve alá tartozik, illetve a munka törvénykönyvének paragrafusai vonatkoznak erre a feladatelvégzésre is? Válaszát köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték