275 találat a(z) Munka Törvénykönyve cimkére
Módosulhatnak a szabadság kiadására vonatkozó szabályok
Cikk
A T/11028. számú javaslat pontosítja az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók szabadságának kiadására vonatkozó szabályokat. A hatályos szabályozástól eltérően választást biztosítana a munkáltatónak arra, hogy az adott naptári évben egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén is az általános szabályok szerint kívánja-e kiadni a munkavállaló számára a szabadságot . Ebben az esetben szabadságot – a beosztás szerinti heti pihenőnap és a munkaszüneti nap kivételével – valamennyi naptári napra ki kellene adni és a napi munkaidő alapján – a beosztás szerinti napi munkaidőtől függetlenül – kellene a szabadságra járó díjazást elszámolni.
Így módosítanák a Munka törvénykönyvét
Cikk
Az új Munka törvénykönyvét (Mt) is érintő, „egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról” szóló T/11028. számú törvényjavaslat a jogértelmezési kérdések rendezése érdekében kezdeményezi a távolléti díj számítására vonatkozó szabályok módosítását.
Munkajog szeminárium – 20% kedvezmény az Adózóna előfizetőknek!
Cikk
Miért ajánljuk a HVG-Nexon Munkajogi konferenciáját? Mert itt mindent megtudhat az Új Munka törvénykönyve gyakorlati alkalmazásáról a munkáltató szemszögéből, a változások értelmezéséről a törvényalkotó oldaláról, valamint a szolgáltatókat érintő kérdésekről.
Kiaknázatlan lehetőségek és kritikus rendelkezések az új Munka Törvénykönyvében
Cikk
Közel egy éve lépett életbe az új Munka Törvénykönyve. A Deloitte ebből az alkalomból összegyűjtötte a törvény eddigi, mindennapos alkalmazása során leggyakrabban kritizált rendelkezéseket, pozitív újításokat és a továbbra is bizonytalanságot okozó értelmezési kérdéseket.
Munka vasárnap és munkaszüneti napon: mennyi bérpótlék jár?
Cikk
A Munka törvénkönyve célja, hogy a pótlékra való jogosultságot azon munkavállalók részére biztosítsa, akik a munkáltatói munkaszervezés következtében végeznek munkát vasárnap, illetve munkaszüneti napon (rendes munkaidőben). Ebből következően azok a munkavállalók, akiket a munkáltató olyan tevékenység keretében foglalkoztat, amely esetében a vasárnapi munkavégzés a körülményekből, a munkakör sajátosságából szinte magától értetődően következik (például a kizárólag e napon részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetén), nem jogosultak pótlékra.
El lehet-e fogadni a borravalót - mit mond az Mt.?
Cikk
A borravaló jogi természetét tekintve munkabér, egy sajátos kiegészítő díjazás, mely jellegzetességét az adja, hogy a munkavállaló olyan harmadik személytől kapja, akivel semmiféle jogviszonyban nem áll. Az új Munka törvénykönyvének célja, hogy ezt a díjazási formát beillessze a munkajog rendszerébe, ugyanis a borravalónak nincs általánosan elfogadott jogi fogalma, a rendeltetése, összege, formája rendkívül szerteágazó.
Felmondási tilalom: mi a feltétele?
Cikk
Mikor nem szüntethető meg a munkavállaló jogviszonya felmondással az új Munka törvénykönyve szerint? A várandósság esetén mi a tilalom feltétele, a keresőképtelenség továbbra is védelmet jelent?
Garantált bérminimum vagy minimálbér?
Cikk
A Munka törvénykönyve (Mt.) szerint alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni. Ebből az következik, hogy nem a munkavállaló bérjellegű juttatásainak összesen, hanem az alapbérnek külön kell elérnie a minimálbér összegét.
Melyik hónapban éri meg szabadságra menni?
Cikk
2013. január 1-jétől kell az új Munka törvénykönyve szerinti távolléti díjat számolni. Az új jogszabály gyakorlati alkalmazásánál problémát jelent a 174-es osztószámmal számítás.
Távolléti díj: kinek jár és mikor?
Cikk
2013. január 1-jétől hatályba léptek az új Munka törvénykönvye távolléti díj számítására vonatkozó szabályai (148-152. §) is, ami jelentős változásokat hozott az eddigi előírásokhoz képest. Ezért áttekintjük a távolléti díjjal kapcsolatos legfontosabb általános tudnivalókat.
Így néz ki a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás január 1-jétől
Cikk
Január 1-jén léptek hatályba az új Munka törvénykönyve (Mt.) munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó szabályai.
NGM az új Mt-ről: "teljes körűen és aggálytanul alkalmazható"
Cikk
Az új munka törvénykönyve (Mt.) gyakorlati működéséről szóló visszajelzések szinte kivétel nélkül megerősítették az új törvény megalkotásának szükségességét, és bár a törvény "finomhangolására" még szükség lehet, a gyakorlati tapasztalatok átfogó összegzését legalább egyéves alkalmazás után célszerű elvégezni - mondta Kardkovács Kolos, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára.
Munkaviszony létesítése: így néz ki janur 1-től
Cikk
Január 1. napján az új Munka törvénykönyv teljes terjedelmében hatályba lépett, így nem árt újra áttekinteni milyen változásokat hozott az új szabályozás a munkaviszony létesítésével összefüggésben.
A jogellenes felmondás esetén alkalmazott szankció
Cikk
A hatályos Munka törvénykönyve a jogellenes munkáltatói felmondás esetén korlátozza a munkáltatóval szemben alkalmazható szankciókat. A régi Mt. az elmaradt munkabér teljes összegét megtérítette, illetve ha a munkaviszony nem került helyreállításra további akár 12 havi átlagkeresetnek megfelelő nem jövedelempótló kártérítés fizetésére is kötelezhetővé vált a munkáltató. Az új szabályozás szakított ezzel a gyakorlattal.
Munka törvénykönyve: várandós munkavállalók miatt fordult az Ab-hez az ombudsman
Cikk
Az ombudsman szerint alkotmányosan aggályos az új Munka törvénykönyvének azon előírása, amely szerint a várandós munkavállalónak tájékoztatnia kell a munkáltatót terhességéről, hogy később jogosult legyen a felmondással szembeni védelemre. Szabó Máté ezért az Alkotmánybírósághoz fordult felülvizsgálatért.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
