280 találat a(z) Munka Törvénykönyve cimkére
Kereskedelmi képviselet és a munka törvénykönyve
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném az állásfoglalását! Adott egy német vállalat magyarországi kereskedelmi képviselete, amelyre az 1997. évi CXXXII. törvény (a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről) vonatkozik. Ez a törvény tartlmazza a munkaviszonnyal kapcsolatos rendelkezéseket is: 29. § (2) A kereskedelmi képviseletnél foglalkoztatottak a külföldi vállalkozással állnak jogviszonyban, a munkáltatói jogokat a külföldi vállalkozás a kereskedelmi képviseletén keresztül gyakorolja. A német cégnél dolgozók a képviselet adószámán keresztül vannak vannak bejelentve, a 08-as bevallás is ugyanúgy ezen keresztül megy, viszont a munkaszerződést már a német GMBH-val kötik meg, a kinti szabályokat figyelembe véve. Tehát a bérezés euróalapon van megállapítva (a saját banknak a hónap utolsó napi árfolyamával forintosítják), továbbá 6 havi próbaidőt kötnek ki. Mely ország törvényeit kell figyelembe vennie a cégnek? Eltérhet a munka törvénykönyvében leírtaktól? Köszönöm válaszát!
Amit a munkaidőkeretről és az elszámolási időszakról tudni kell
Cikk
Mit jelent az elszámolási időszak, és mit a munkaidőkeret? Az utóbbi alkalmazása esetén hogyan kell elszámolni a túlórát? Példákkal segítjük a munkajogi fogalmak megértését.
Gépjárművezető kötetlen munkaideje
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk két sofőrt alkalmaz tehergépjármű vezetésére, akik külföldön is teljesítenek munkát. A munkáltató nem kívánja megszabni a munkaidő kezdetét, végét, hanem a sofőrökre bízza a munka elvégzésének idejét, csak azt határozza meg, hogy A-ból B-be mikorra kell eljutnia az árunak. Tachográf szerint előfordul, hogy éjszaka vezetnek, illetve kevesebb a pihenőidejük a munka törvénykönyvében előírtnál. Mivel kötetlen a munkaidejük, ezért csak a szabadságról vezet nyilvántartást a munkáltató. Helyesen jár-e el, ha kötetlen munkaidőt alkalmaz, és a munkaszerződésben meghatározott alapbért fizeti ki? Egy esetleges munkaügyi ellenőrzésnél a jelenléti íven kívül elkérhetik a menetlevelet, illetve a tachográfot is?
Szigorú szabályok: így lehet fiatal munkavállalókat dolgoztatni
Cikk
A nyári szünidő beköszöntével aktuális kérdés a fiatal munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó szabályozás. A tizennyolcadik életévüket be nem töltött dolgozók kiemelt munkajogi védelemben részesülnek, a munkáltatóknak az általánosnál szigorúbb szabályokat kell betartaniuk a foglalkoztatásuk során az életkorukra, fejlettségi szintjükre tekintettel (munkaidő, pihenőidő, szabadság, munkavédelmi szabályok).
Elszámolási időszak
Kérdés
Tisztelt Cím! Egy ügyfelünk elszámolási időszakot szeretne a munkaügyi nyilvántartásába bevezetni. Mennyi a leghosszabb időszak, amit a dolgozónál alkalmazni lehet, ha egy műszakban, illetve, ha több műszakban dolgozik? Ha az időszak lejár, mit kell vizsgálni? A munkaidőkerethez képest milyen eltérések vannak, mire kell ebben az esetben figyelni? Hogyan működik ennek a gyakorlati alkalmazása? Köszönettel
Szabadságolás: ez nyomaszt minden második magyar dolgozót
Cikk
Milyen szankciókkal kell szembenézniük a munkáltatóknak, ha nem adják ki a dolgozóik részére járó szabadságnapokat? Minden második dolgozóval előpfordult már, hogy csak papíron ment szabadságra, két százalék pedig egyáltalán nem pihent – derül ki a Profession.hu felméréséből. Ennek nyomán cikkünkben körüljárjuk az irányadó szabályokat és a megsértésük esetén követendő eljárásokat.
Betegállomány felmondási idő alatt
Kérdés
Egy dolgozónak a cége felmondott. A felmondási idő lejárta előtt 4 nappal idegösszeomlással és szívpanaszokkal orvoshoz fordult, aki betegállományba vette. A cége a munka törvénykönyvére hivatkozva megtagadta a táppénz-igénylés továbbítását. Kérdésem az lenne, hogy valóban megszűnt-e a betegállományban lévők felmondási védelme, vagy úgy módosult, hogy a betegség alatt nem lehet megszüntetni a munkaviszonyt, és csak a munkaképes állapot dátumával lép életbe a felmondás?
Felmondás: amikor lehet, és amikor nem. Ennyi a kártérítés
Cikk
Július 2-án kétéves lesz az új Munka törvénykönyve legtöbb rendelkezése. Megvizsgáltuk, hogyan működik a gyakorlatban az egyik legkiterjedtebb módosítást megélt felmondás, és az ezzel kapcsolatos kártérítés.
Nyugdíjügyek, Munka törvénykönyve: szakszervezeti követelések
Cikk
Levélben követelik régi jogaikat az új kormánytól a szakszervezetek, de érdemi párbeszéddel a Munka törvénykönyve mielőbbi felülvizsgálatát, a megszüntetésre ítélt korkedvezményes nyugdíj megmentését, valamint a korengedményes lehetőség újraélesztését is elvárják a döntéshozóktól.
Nem akar munkaügyi bírságot fizetni? Ezt kell tudni a nyilvántartásokról
Cikk
Milyen az a jelenléti ív, munkaidő-nyilvántartás, amelyet, ha vezetek, biztosan elkerülhető a munkaügyi bírság? – kérdezte olvasónk. dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász szakértőnk válaszolt.
Munkaerő-kirendelés
Kérdés
Ha egy vállalkozás, amelynek nincs munkaerő-kölcsönzésre jogosultsága, de munkaerő-kirendeléssel más munkáltatónak átenged munkavállalót az Mt. által engedélyezett 44 munkanapra, akkor hogyan kell eljárni a bér- és járulékfizetéssel? Ki a munkáltatói jog gyakorlója, vagyis ha munkaügyi ellenőrzés van, akkor kit terhel a felelősség, ha a munkavállaló többet dolgozik, mint 8 óra, és kinek kell fizetni a túlórát? Be kell-e jelenteni a 1041-sen hogy más munkáltatónál van foglalkoztatva, mint kirendelt munkavállaló?
Csoportos létszámcsökkentés – így ítélt a Kúria
Cikk
A munkáltatónak megfelelő részletezettségű tájékoztatást kell adnia az üzemi tanács részére – derül ki egy csoportos létszám-leépítési per Kúria által közölt összefoglalójából.
Munkába lépő kismama szabadsága
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kismama visszajön dolgozni gyed mellett, de ki akarja venni a felhalmozódott szabadságát, amit úgy szeretne, hogy visszajön 8 órába, letelik a felhalmozódott szabadság, és ezek után már 6 órában akar munkát végezni. Ez szerintem nem felel meg a munka törvénykönyvének, hiszen most már nem vagyok köteles kiadni a felhalmozott szabadságot rögtön. Az előző Mt. szerint a felhalmozódott szabadságot a munkáltató a szülő munkába való visszatérése után köteles volt kiadni. Jelenleg pedig ha a szülés és gyed miatt kieső idő meghaladja a 183 napot (fél évet), akkor a munkáltatónak nem 30, hanem 183 nap alatt kell kiadnia a szabadságokat. Tehát mondhatom ennek megfelelően, hogy kiveheti az összes szabadságot a munkába lépés előtt, de csak 6 órának megfelelő bért fizetek, hiszen ő ennek megfelelően akar ténylegesen dolgozni? Az egy dolog, hogy ő most rögtön szabadságra megy, de én nem vagyok köteles ezt engedélyezni. Nagyon köszönöm a választ!
Prémium, jutalom: elszámolási dilemmák
Cikk
Közeledik az éves beszámoló benyújtásának határideje, de sok vállalkozásnál még tart a mérlegkészítés időszaka. Ennek során gyakran problémát jelent a már lezárt évhez kapcsolódó prémium, jutalom elszámolása.
Semmis megállapodás és társai – így módosult a Munka törvénykönyve
Cikk
Új fogalmak kerültek be az új Polgári törvénykönyvbe, amelynek egyes előírásait a Munka törvénykönyvéhez is hozzá kellett igazítani, emellett módosultak korábban jogbizonytalanságot okozó szabályok is. Áttekintettük a legfontosabb változásokat.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
