A munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos garanciákat próbálja erősíteni a munka- és pihenőidőre vonatkozóan a munka törvénykönyvének parlament elé terjesztett módosítása az Európai Unió irányelvének megfelelően. A törvényjavaslat további pontosításokat fogalmaz meg a kialakult jogértelmezési bizonytalanságok feloldása érdekében.
A munka törvénykönyve szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott teljes kárát. Nem mindegy azonban, hogy a munkavállaló milyen jogcímen kíván kártérítési igényt érvényesíteni, hiszen a munkáltató kártérítési felelőssége limitált.
Októberben kezdődő, széles körű társadalmi egyeztetés után, várhatóan november végére kerül a parlament elé a munka törvénykönyvének (Mt.) módosítása – mondta Jáczku Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője a Liga Szakszervezetek által koordinált, Mt.-ről készített hatástanulmány eredményeit bemutató konferencián szerdán Budapesten.
2015. évben a gyedre jár-e fizetett szabadság, miután a Mt. 115. paragrafusa azt írja, hogy a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjának tartama munkában töltött időnek minősül.
Mennyi időn belül, milyen módon követelheti vissza a kifizető szerv a jogalap nélkül "tévesen" kiutalt juttatást, például munkabért vagy táppénzt? A jogi szabályozás egyértelmű és pontos szabályt fogalmaz meg erre vonatkozóan, az alábbiakban ezeket a szabályokat ismertetjük.
A munkajog és a társadalombiztosítási jog eltérően határozza meg a nyugdíjasnak minősülő személy fogalmát, ami – a két terület szoros összetartozása miatt – nem egyszer jogbizonytalanságot okoz.
Megtiltható-e, hogy a munkavállaló munkaidőben magáncélú levelezéseket folytasson? Kifogásolható-e, ha a dolgozó munkaidőben lájkolja barátai fotóit, de egyébként a munkaköri feladatait határidőben és megfelelően ellátja? Mit tehet a munkáltató, ha az igazoltan beteg dolgozó keresőképtelensége alatt a családi nyaralásról tölti fel a fényképeket?
A magyar jogalkalmazás szempontjából is fontos döntést hozott az Európai Bíróság 2015. február 12-én minimálbér témakörben. E döntés ugyan nem a „német minimálbér” néven elhíresült szabállyal összefüggésben, hanem egy korábbi ügyben született, ám lényeges abban a kérdésben, hogy a minimálbér-szabályozások szempontjából hogyan kell eljárni az egyes bérelemeket illetően.
Nem szabhatnak ki a munkáltatók kényük-kedvük szerint szankciókat a megítélésük szerint kötelezettségüket megszegő munkavállalókkal szemben. Csak a kollektív szerződésben rögzítettek szerint, annak hiányában pedig a két fél megállapodása, közös akarata mellett elfogadott feltételek és természetesen a törvényben rögzített szigorú szabályok betartása mellett marasztalható el a dolgozó.
Tisztelt Szakértő! A munka törvénykönyve 127. § (3) bekezdése szerint: "A szülési szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen. Szeretném megkérdezni, hogy amennyiben egy kismama a szülés várható időpontja előtt három-négy héttel megbetegszik, lehet-e táppénzen a szülésig, ha ezt szeretné, vagy muszáj szülési szabadságra mennie? Válaszát előre is köszönöm.
Valóban nyugdíjasnak minősülnek a rokkantsági ellátásban részesülő személyek munkajogi szempontból, és így kedvezőtlenül érintik őket a felmondásra és a végkielégítésre vonatkozó szabályok – álmélkodott olvasónk a korábbi cikkünkben leírtak alapján. dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Arra szeretnék választ kapni, hogyan történik egy kamionsofőr bérezése, amennyiben csak Magyarországon fuvarozik? A vezetési és az azzal kapcsolatos pihenőidőre és egyéb munkavégzésére vonatkozóan alkalmazni kell az 56/2006 EK rendeletet és a 3821/85 EGK rendeletet. A kérdésem az lenne, hogyan hozható össze ezen rendeletek betartása a munka törvénykönyvévél? Hogyan történik a munkaidő nyilvántartása? Kell jelenléti ív, vagy elég a tachograf? Munkaügyi ellenőrzés során mire kell odafigyelni, hogy a foglalkoztató valamennyi törvényi előírásnak megfeleljen? Kell-e alkalmazni a bérek pótlékolására vonatkozó előírásokat? Egyáltalán vonatkozik rájuk a munka törvénykönyve, vagy az előzőekben említett két rendelet felülírja azt? Válaszát előre is köszönöm.
Ősidők óta az elégedetlenség jele a sztrájk, tekintet nélkül az abban résztvevők foglalkozására és annak helyére. A munkavállalók a sztrájkban való részvételük esetén a legizgalmasabb kérdésre koncentrálnak, ez pedig értelemszerűen annak sikere. Legalább ennyire lényeges szempont azonban, hogy betartsák a sztrájk jogszerűségére vonatkozó előírásokat, és tisztában legyenek a munkamegtagadás ezen eszközének részletes jogi szabályaival.
A munkáltatóknak nemcsak lehetőségük, hanem adott esetben kötelességük is, hogy kiszűrjék az alkoholos állapotban munkára jelentkező dolgozókat. Volt, akinek a szabadidejében elfogyasztott két üveg sör okozta a vesztét, hiába volt csak minimális szintű alkohol a szervezetében. Cikkünkben bírósági ítéleteken keresztül mutatjuk be az egyes eseteket.
Január 1-jétől több ponton módosult a munka törvénykönyve. A módosítások kedvező változásokat hoztak a szabadságra, a részmunkaidőre vonatkozó szabályokban, ellenben a munkavállalók alárendelt pozíciója nem változott.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték