285 találat a(z) Munka Törvénykönyve cimkére

Cikk

A védett korban lévő munkavállaló esetén a munkáltatót terhelő kötelezettségek azt hivatottak biztosítani, hogy a jogviszony lehetőleg az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig fennmaradjon. Ugyanakkor a nyugdíjasnak minősülés ténye önmagában nem lehet jogszerű indoka a jogviszony megszüntetésének. A munkáltatóknak ügyelniük kell arra, hogy a január 1. napjától hatályos rendelkezések szerint a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló munkajogi szempontból már nem minősül nyugdíjasnak.

Cikk

Jelentősen változtak idén a munka törvénykönyvének szabályai, amelynek keretében a nyugdíjasokra vonatkozó rendelkezés is módosult. Cikkünkben összehasonlítjuk a nyugdíjasok meghatározását a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) és munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) alapján, és kitérünk az Mt. nyugdíjasokra vonatkozó 2023. évi módosítására.

Cikk

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 153. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján a kormány minden évben rendeletben állapítja meg a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegét. Vajon van-e olyan eset, amikor a munkavállaló alapbére nem kell, hogy elérje legalább a minimálbér összegét? Szorosan kapcsolódó kérdés, miszerint egyre több munkavállaló kéri euróban a fizetését. Erre főszabály szerint nincs lehetőség (csak nagyon szűk körben), ugyanakkor az elszálló árfolyamból eredő különbözet némileg kompenzálható, ha a munkáltató is ekként akarja.

Cikk

A munkaszerződés főszabály szerint csak a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével módosítható. Vannak azonban kivételek, amikor a munkáltató a munkavállaló kérelmére köteles hozzájárulni a módosításhoz, továbbá a 2023. január 1. napjától hatályos munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) alapján adott feltételek fennállása mellett a munkavállaló egyoldalúan kérheti a munkaszerződés módosítását. Vannak helyzetek, amikor nincs lehetőség a munkaszerződés módosítására. Jelen témához kapcsolódó kérdés az is, hogy a minimálbér, illetve garantált bérminimum összegének jogszabály alapján történő emelkedése miatt kötelező-e módosítani a munkaszerződést.

Cikk

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) az úgynevezett védett szakszervezeti tisztviselő munkaviszonyának felmondással történő megszüntetéséhez a szakszervezet egyetértését köti feltételül. Egy friss döntésében a Kúria az egyetértés hiányában történő munkaviszony-megszüntetés esetkörét járja körbe. Cikkünkben az ügyet (BH2022.304.) mutatjuk be.

Cikk

A várandósság kilenc hónapja már egy olyan időszak, amely számos kedvezményt, illetve plusz jogot biztosít a munkavállaló számára, védve az ő megváltozott állapotát. Legyen szó korlátozásokról, védelemről, olyan kedvezményekről, amely biztosítja a kismama számára az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit is. Jelen cikkünkben azt vesszük végig, mit biztosít a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) a várandós kismamák védelmének érdekében.

Cikk

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 2023. január 1. napjával hatályba lépett módosításai érintik a szabadságok területét is, mivel az Országgyűlés két ezzel kapcsolatos EU-irányelvet ültetett át. Az irányelvek a munkavállalói jogok jelentős bővülését eredményezik majd. Cikkünkben a vonatkozó szabályokat mutatjuk be.

Cikk

2022. december 7-én az Országgyűlés elfogadta az „Egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról" szóló T/1845. számú törvényjavaslatot, melynek értelmében 2023. január 1. napjával, a munka és magánélet összehangolását biztosító és 2022 augusztusa óta hatályos EU-irányelvekben foglaltakon felül is több új szabállyal bővül, jelentősen változik a munka törvénykönyve. Az elfogadott törvényjavaslat szerint egyes változások visszamenőleges hatályúak is lehetnek, és szinte minden munkáltató működését érintik, így felül kell vizsgálni a használatban lévő munkaügyi iratmintákat, és át kell gondolni a belső HR folyamatokat.

Cikk

A munkaidő szélsőségesen egyenlőtlen beosztására, a rendkívüli munkaidővel járó költségek kifizetésének elhalasztására teremt lehetőséget a kormány nemrégiben elfogadott rendeletével, amely szerint a turizmus-vendéglátás szektorban akár 24 havi munkaidőkeretet is megszabhatnak a munkáltatók. Ráadásul a vonatkozó rendelet hatályba lépését megelőzően meghatározott munkaidőkeretet is meghosszabbíthatják. A felmondáskor előnytelen szabályokkal a munkavállalókat két évre hozzáláncolhatják az adott munkáltatókhoz.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Személyes közreműködés nélkül

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Fordított adózás, trafóház építése

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Áfa értékhatára és sorozatértékesítés

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 március
H K Sze Cs P Sz V
23 24 25 26 27 28 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink