236 találat a(z) Munka Törvénykönyve cimkére
Lestrapálnák a dolgozókat a módosító munkajogi szabályok
Cikk
Két területen jelentős, kirívó változást eredményezne a munka törvénykönyve (Mt.) mostani módosítása: a munkaidőkeret tartama, ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb 36 hónapra, míg a rendkívüli munkaidő felső határa teljes napi munkaidő esetén naptári évenként 400 órára nőne. Könnyedén belátható, hogy az ilyen mértékű túlmunkavégzés a munkavállalók kizsigerelését eredményezné, veszélyeztetné az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételét, ellentétes lenne az általános magatartási követelményekkel, mely helyzetet a 36 hónap elteltével történő elszámolás csak súlyosbítana.
Megjelent az októberi VálaszAdó
Cikk
A nyári adócsomag egyik előremutató áfatörvény-módosítása az utalványokra vonatkozó közösségi szabályok átvétele volt, amelyekre való felkészülés nem kis fejtörést fog okozni az érintetteknek. Ugyan már hat éve hatályba lépett az új munka törvénykönyve, de érdemes újra és újra elmélyedniük a munkáltatóknak a szabályokban. Szakértőnk rábukkant egy adóhatóság által megválaszolt adózási kérdésre, amely minden vállalkozás számára érdekes megállapítást tartalmaz.
Minden, amit tudni kell a fiatal munkavállalók foglalkoztatásáról
Cikk
A nyári szünidőben mindig aktuális kérdés a fiatal munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó szabályozás. A tizennyolcadik életévüket be nem töltött dolgozók kiemelt munkajogi védelemben részesülnek, a munkáltatóknak az általánosnál szigorúbb szabályokat kell betartaniuk az életkorukra, fejlettségi szintjükre tekintettel (munkaidő, pihenőidő, szabadság, munkavédelmi szabályok, stb.). Ezek olyan speciális rendelkezések, melyeket abban az esetben is alkalmazni kell, ha a foglalkoztatásra nem munkaviszony keretében, hanem például iskolaszövetkezeti tagsági vagy megbízási, vállalkozási jogviszony alapján kerül sor.
Ezt érdemes tudni a próbaidőről
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ezt érdemes tudni a próbaidőről című cikkben szerepel, hogy "A próbaidő rendeltetése indokolja azt a szabályt, hogy nem köthető ki jogszerűen, ha a munkavállaló korábban már dolgozott azonos vagy hasonló munkakörben ugyanannál a munkáltatónál." Lehet, hogy hiányos az ismeretem, szíveskedjen kisegíteni: ez a szabály az Mt. melyik paragrafusában vagy pontjában található? A választ előre is köszönettel várom. Tisztelettel: KJR
Így dolgozhatnak ellátás mellett a megváltozott munkaképességűek
Cikk
A rehabilitációs, illetve a rokkantsági ellátásra – beleértve az újonnan bevezetett kivételes rokkantsági ellátást is – jogosult személy az ellátása mellett folytathat keresőtevékenységet. A munka törvénykönyvének változására tekintettel, cikkünkben bemutatjuk, milyen új szabályokra kell figyelemmel lenni a megváltozott munkaképességű személyek munkaviszonyban foglalkoztatásakor, milyen korlátozással, mekkora közterherfizetés mellett dolgozhatnak munkaviszonyban, továbbá kitérünk a foglalkoztató által igénybe vehető kedvezményekre is.
Megállapodás szabadság kiadásról az Mt.-től eltérően
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van-e arra lehetőség, hogy a munkáltató és a munkavállaló az Mt. szabadság kiadásra vonatkozó 122. § (2)-(4) bekezdésében foglaltaktól egyaránt eltérő kiadási módban állapodjon meg? Üdvözlettel.
Kjt. alapján alkalmazandó Mt. szabályok
Kérdés
Tisztelt Szakértő Úr, az alábbi kérdéssel fordulunk Önhöz: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 2. § (3) bekezdése alapján a közalkalmazotti jogviszonyra az Mt. szabályait a Kjt.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Jól gondoljuk, hogy az alábbi Mt. rendelkezések alkalmazandók a közalkalmazotti jogviszonyra is: Mt. XI. fejezet (a munka- és pihenőidő) 93. § (2); 102. § (1); Mt. XII. fejezet (a munka díjazása):146. § (3) d); 147. §; 139. § (1); 140. § (2)-(3); 143. §? A Kjt. 59. §-ában és 80. §-ában nem találtunk olyan rendelkezést, amely a hivatkozott Mt. szabályok alkalmazását kizárná. Szíves válaszát előre is köszönjük! Tisztelettel:
Átírná a munka törvénykönyvét a szakszervezeti szövetség
Cikk
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) egy Fehér könyv nevű dokumentumban foglalta össze tagjai elvárásait a kormányzati szerepre készülő pártok számára, javaslatokat fogalmazva meg többek között a munka törvénykönyve módosítására, a bérek további emelésére.
Módosítani kell majd a munkaidő-beosztást? Változhat az Mt.
Cikk
A parlament döntésére vár az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. Ennek 202. §-a érinti a munka törvénykönyve néhány rendelkezését. Szintén kezdeményezték az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény módosítását a mentesített keretösszeg vonatkozásában.
Létszámtípusok
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném kérdezni, van-e különbség átlagos létszám és átlagos statisztikai létszám között? Üzemi tanácsnál például átlagos létszámot ír az Mt., más helyeken (csoportos létszámcsökkentés, szakszervezet) viszont átlagos statisztikai létszámot. Úgy tudom, utóbbiba sok munkavállaló nem számít bele, akik egyébként munkaviszonyban állnak. Üzemi tanácsnál az Mt. szándékosan hagyta el a statisztikai szót (236. § (1)), mert az például valamennyi munkavállalót érint vagy csak pontatlan? Ha szándékosan hagyta el, akkor az átlagosba minden munkavállaló beletartozik? Köszönettel.
Megint változna a munka törvénykönyve: ki, mit szeretne?
Cikk
A munka törvénykönyve módosításáról tárgyal a kormány a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletekkel. Az alábbiakban a legfontosabb vitás területeket, illetve a jövő év elején hatályba lépő módosításokat mutatjuk be.
Kirendelt munkavállaló esetén munkáltatók közötti elszámolás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az egyik munkáltató a munka törvénykönyve 53. § (1) bekezdése szerint a munkáltatóval kapcsolt vállalkozásban lévő másik munkáltatónál történő munkavégzésre utasítja ideiglenesen a munkavállalót. Hogyan kell elszámolnia a két munkáltató között a munkavállaló kirendelését? Szabadon megállapodhatnak, esetleg úgy is dönthetnek, hogy nem fizet semmit a "kirendelés" miatt a másik munkáltató, vagy kell-e például a szokásos piaci árat alkalmazni? Válaszát előre is köszönöm.
Célfeladat értelmezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy munkavállaló, aki célfeladatot kapott a munkabérén felüli díjazásért. Kérdésem az, hogy ebben az esetben a célfaladat elvégzésével kapcsolatosan is a munka törvénykönyve alá tartozik, illetve a munka törvénykönyvének paragrafusai vonatkoznak erre a feladatelvégzésre is? Válaszát köszönöm.
Szabadság számítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyházi fenntartású intézményként a dolgozóinkkal munkaszerződést kötünk. Helyes-e ha a dolgozónak járó szabadságot a munka törvénykönyve alapján járó 20 nap alapszabadság + az életkor után járó pótszabadság + gyermek után járó, vagy rokkantság után járó pótszabadság számítással határozzuk meg? Egy új dolgozónk adataiban azt láttuk, hogy a régi munkáltató (szintén munkaszerződés) a szabadságot a Kjt. IV.fejezet 56. §, 57. § 1-2 bekezdés és 58. § szerint állapította meg. Melyik a helyes? Ki nem csinálja jól, hisz ez nem közalkalmazotti jogviszony? Köszönettel.
Bérfizetés euróban, dollárban, egyéb valutában: kinek lehetséges?
Cikk
A munka törvénykönyve kötelező jelleggel írja elő, hogy magyarországi munkavégzés esetén a munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni. Mi történik, ha mégis abban állapodnak meg a felek, hogy a munkavállaló például euróban kapja meg a munkája ellenértékét? Miben tér el a külföldön történő munkavégzés, illetve az ügyvezető helyzete? Ki viseli a munkabér utalásának költségét?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
