24 hónapos munkaidőkeret: béklyót köthet a dolgozók lábára az új kormányrendelet

Megosztás Tetszik

A munkaidő szélsőségesen egyenlőtlen beosztására, a rendkívüli munkaidővel járó költségek kifizetésének elhalasztására teremt lehetőséget a kormány nemrégiben elfogadott rendeletével, amely szerint a turizmus-vendéglátás szektorban akár 24 havi munkaidőkeretet is megszabhatnak a munkáltatók. Ráadásul a vonatkozó rendelet hatályba lépését megelőzően meghatározott munkaidőkeretet is meghosszabbíthatják. A felmondáskor előnytelen szabályokkal a munkavállalókat két évre hozzáláncolhatják az adott munkáltatókhoz.

A kormány a turizmus-vendéglátás ágazatot segítő intézkedésekről szóló 468/2022. rendeletével módosította a munka törvénykönyvét (Mt.) A jogszabály alapján a megjelölt szektorokban a munkáltató legfeljebb 24 havi munkaidőkeretet rendelhet el, illetve ennyire jogosult meghosszabbítani a már korábban elrendelt munkaidőkeret tartamát.

Általános szabályok

Az Mt. szerint a munkaidőkeret tartama legfeljebb 4 hónap vagy 16 hét lehet. A főszabály alól vannak kivételek: legfeljebb 6 hónap vagy 26 hét lehet a keret tartama a megszakítás nélküli, a többműszakos, valamint az idényjellegű tevékenység keretében, a készenléti jellegű, továbbá a polgári repülésben hajózó, légiutas-kísérő stb. foglalkoztatott munkavállaló esetében. Ha technikai vagy munkaszervezési okok indokolják, a munkaidőkeret tartama – kollektív szerződés rendelkezése szerint – legfeljebb 36 hónap.

A munkaidőkeretben a munkáltató a munkaidőt egyenlőtlenül osztja be, így a munkavállalónak a napi munkaidőt nem az egyes munkanapokon, hanem a munkáltató által meghatározott hosszabb időegységen belül kell átlagban ledolgoznia. A munkaidőkeret a munkáltató kezében remek eszköz arra, hogy a működéséhez, a termelés sajátosságához igazítsa a munkavégzést, kiküszöbölje a hullámzó foglalkoztatást, azokra a napokra osztva be a munkavállalót, amikor a munkájára éppen szükség van.

A munkáltató a keret elején azt számolja ki, hogy összesen hány munkaórát kell a dolgozónak teljesítenie, a keret végén pedig azt, hogy ténylegesen hány órát teljesített. Például, ha a munkavállalónak kéthavi keretben 352 órát kellett ledolgoznia, ehelyett a keret végén 360 óra lesz az eredmény, a 8 óra különbözetre 50 százalékos bérpótlék jár, kivéve, ha a felek abban állapodnak meg, hogy a munkáltató szabadidővel kompenzálja az elvégzett munkát. Lényeges szabály, hogy munkaidőkeret alkalmazása esetén is túlórának számít, ha hétfőre 10 órára osztja be a dolgozót a munkáltató, de aznap túlórát rendel el, és a munkavállaló így 10 helyett 12 órát dolgozik.

Rendkívüli munkavégzésért járó díjazás illeti meg a munkaidőkeretben dolgozót akkor is, ha az előre közölt beosztása szerint például hétfőn nem kellett volna munkát végeznie, azonban a munkáltató ezen munkaidőbeosztás szerinti heti pihenőnapjára (pihenőidejére) rendelt el rendkívüli munkát. Ilyenkor a munkavállalónak 100 százalékos bérpótlék jár, kivéve, ha a munkáltató – saját döntése alapján – másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít, akkor a bérpótlék mértéke 50 százalék. Ha a keret végén 352 óra helyett az eredmény csak 345 óra, a munkabér a munkával nem töltött időtartamra is is megilleti a munkavállalót. Nem mindegy azonban a munkaidőkeret tartama.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletesen bemutatjuk, mit jelenthet a gyakorlatban a kormányrendelet által lehetővé tett huszonnégy hónapos munkaidőkeret!