hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

24 hónapos munkaidőkeret: béklyót köthet a dolgozók lábára az új kormányrendelet

  • dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd

A munkaidő szélsőségesen egyenlőtlen beosztására, a rendkívüli munkaidővel járó költségek kifizetésének elhalasztására teremt lehetőséget a kormány nemrégiben elfogadott rendeletével, amely szerint a turizmus-vendéglátás szektorban akár 24 havi munkaidőkeretet is megszabhatnak a munkáltatók. Ráadásul a vonatkozó rendelet hatályba lépését megelőzően meghatározott munkaidőkeretet is meghosszabbíthatják. A felmondáskor előnytelen szabályokkal a munkavállalókat két évre hozzáláncolhatják az adott munkáltatókhoz.

A kormány a turizmus-vendéglátás ágazatot segítő intézkedésekről szóló 468/2022. rendeletével módosította a munka törvénykönyvét (Mt.) A jogszabály alapján a megjelölt szektorokban a munkáltató legfeljebb 24 havi munkaidőkeretet rendelhet el, illetve ennyire jogosult meghosszabbítani a már korábban elrendelt munkaidőkeret tartamát.

Általános szabályok

Az Mt. szerint a munkaidőkeret tartama legfeljebb 4 hónap vagy 16 hét lehet. A főszabály alól vannak kivételek: legfeljebb 6 hónap vagy 26 hét lehet a keret tartama a megszakítás nélküli, a többműszakos, valamint az idényjellegű tevékenység keretében, a készenléti jellegű, továbbá a polgári repülésben hajózó, légiutas-kísérő stb. foglalkoztatott munkavállaló esetében. Ha technikai vagy munkaszervezési okok indokolják, a munkaidőkeret tartama – kollektív szerződés rendelkezése szerint – legfeljebb 36 hónap.

A munkaidőkeretben a munkáltató a munkaidőt egyenlőtlenül osztja be, így a munkavállalónak a napi munkaidőt nem az egyes munkanapokon, hanem a munkáltató által meghatározott hosszabb időegységen belül kell átlagban ledolgoznia. A munkaidőkeret a munkáltató kezében remek eszköz arra, hogy a működéséhez, a termelés sajátosságához igazítsa a munkavégzést, kiküszöbölje a hullámzó foglalkoztatást, azokra a napokra osztva be a munkavállalót, amikor a munkájára éppen szükség van.

A munkáltató a keret elején azt számolja ki, hogy összesen hány munkaórát kell a dolgozónak teljesítenie, a keret végén pedig azt, hogy ténylegesen hány órát teljesített. Például, ha a munkavállalónak kéthavi keretben 352 órát kellett ledolgoznia, ehelyett a keret végén 360 óra lesz az eredmény, a 8 óra különbözetre 50 százalékos bérpótlék jár, kivéve, ha a felek abban állapodnak meg, hogy a munkáltató szabadidővel kompenzálja az elvégzett munkát. Lényeges szabály, hogy munkaidőkeret alkalmazása esetén is túlórának számít, ha hétfőre 10 órára osztja be a dolgozót a munkáltató, de aznap túlórát rendel el, és a munkavállaló így 10 helyett 12 órát dolgozik.

Rendkívüli munkavégzésért járó díjazás illeti meg a munkaidőkeretben dolgozót akkor is, ha az előre közölt beosztása szerint például hétfőn nem kellett volna munkát végeznie, azonban a munkáltató ezen munkaidőbeosztás szerinti heti pihenőnapjára (pihenőidejére) rendelt el rendkívüli munkát. Ilyenkor a munkavállalónak 100 százalékos bérpótlék jár, kivéve, ha a munkáltató – saját döntése alapján – másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít, akkor a bérpótlék mértéke 50 százalék. Ha a keret végén 352 óra helyett az eredmény csak 345 óra, a munkabér a munkával nem töltött időtartamra is is megilleti a munkavállalót. Nem mindegy azonban a munkaidőkeret tartama.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletesen bemutatjuk, mit jelenthet a gyakorlatban a kormányrendelet által lehetővé tett huszonnégy hónapos munkaidőkeret!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Turizmusfejlesztési hozzájárulás

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Szállásdíj áfája

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Áfás párt – Facebook

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2023 február
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 1 2 3 4 5
hirdetÉs