Az átalakulási törvény 11. § (2a) bekezdése alapján a végleges vagyonmérleg és vagyonleltár könyvvizsgálata kötelező. Az átalakulási törvény 4. § (6) bekezdése értelmében a szétválási vagyonmérleg-tervezetek és vagyonleltár-tervezetek könyvvizsgálata akkor kötelező, ha a vagyonmérleg-tervezetet készítő szervezet a számviteli törvény előírásai alapján köteles könyvvizsgálatra – mondta ki a Kúria.
Két érdekes kérdés is felvetődött a BH2025.70. számú ügyben: a határozott időtartamú munkaszerződések folyamatos hosszabbítgatása, illetve a munkáltató átszervezéshez kapcsolódó cselekvési szabadsága. Az alábbiakban ezeket járjuk körbe a döntés bemutatásán keresztül.
Nem volt súlyosan gondatlan, mert nem volt tisztában a magatartása következményeivel az az ügyfél, aki egy kibercsalóval osztotta meg egy, a valódira hasonlító hamis banki weboldalon bizalmas azonosítóit – mondta ki a Kúria jogerős döntése. A banknak így meg kell térítenie a fogyasztó kárát. A Kúria ítélete útmutató lehet a most zajló további hasonló eljárásokban, olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján.
A Kúria megtagadta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) felülvizsgálati kérelmének befogadását, mivel az ügy nem vetett fel felsőbírósági iránymutatást igénylő jogkérdést. Ennek megfelelően nem volt indokolt a rendkívüli jogorvoslati eljárás lefolytatása.
Nem minden esetben sérti az eltérő bánásmód a diszkrimináció általános tilalmát. Az egyenlő bánásmód követelményének sérelme csupán abban az esetben következik be, ha a sérelem egy, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség biztosításáról szóló törvényben nevesített védett tulajdonsághoz kapcsolódik. Ilyen védett tulajdonság lehet például az életkor, nem, egészségi állapot stb. A jogszabály ugyanakkor az úgynevezett egyéb helyzetet is elismeri védett tulajdonságként. Utóbbi tartalma nem nyilvánvaló. Ezen hivatkozási alap használhatóságát érinti egy nemrégiben hozott Kúria-ítélet (BH2025.20.)
A Kúriához fordul a fővárosi kormányhivatal a törvénytelen fővárosi költségvetés miatt – tudatta Budapest főispánja csütörtökön a Facebook-oldalán közzétett videóban.
Egy fogyasztó egy bankkal szembeni megtérítési igénye elutasítása miatt fordult a békéltető testülethez. A jogvita abból eredt, hogy a fogyasztó egy online apróhirdetési portálon terméket kívánt eladni, a potenciális vevő azonban a bank felületére hasonlító adathalász internetes felületre vitte, így csalás áldozata lett: ennek következményeként a bank a fogyasztó bankszámlájáról a jóváhagyása nélkül nagyobb összeget utalt át egy ismeretlen belföldi bankszámlára. A békéltető testület ajánlásában felhívta a bankot a fogyasztó által jóvá nem hagyott fizetési művelettel kapcsolatban kifizetett összeg megtérítésére.
A kormány módosította a különleges földgázkészlet létrehozásáról szóló rendeletét, határozott a Rákosrendezőn megvalósuló fejlesztésekkel összefüggő feladatok összehangolásáról, a Kúria helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság egyik határozatát – derül ki a 2025/13., február 14-én megjelent Magyar Közlönyből.
Eredményesen perelte az ügyészség az egyik biztosítót, mert a Kúria megállapította, hogy a fogyasztókkal kötött szerződéseiben alkalmazott több általános szerződési feltétel tisztességtelen, olvasható az ugyeszseg.hu honlapon.
A felperes a keresetében kártérítés megfizetésére kérte kötelezni a vele munkaviszonyban álló alperest. Arra hivatkozott, hogy az alperes a képviseletében eljárva megfelelő felhatalmazás hiányában írt alá három évre szóló – sportrendezvény megrendezésére vonatkozó – jogbérleti szerződést, majd az elnökség jóváhagyása nélkül lemondta egy verseny megrendezését és kötelezettséget vállalt annak elmaradása miatt felmerült költségek megfizetésére.
A katás egyéni vállalkozó és az őt foglalkoztató adatszolgáltatásra kötelezett közötti jogviszonyra vonatkozóan a munkaviszony vélelmét a katatörvény 14. § (2) bekezdése állítja fel, a vélelem megdöntése, a kimentés a megállapítással érintett adózót terheli a katatörvény 14. § (3) bekezdése a)–g) feltételei alapján, és ha a kimentés nem eredményes, az adóhatóság az adózó mint foglalkoztató terhére az adó- és járulékfizetési kötelezettséget jogszerűen állapítja meg a munkaviszonyra tekintettel – mondta ki Kfv. V. 35.235/2023/5. számú döntésében a Kúria.
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 65. § (1a) bekezdésében szabályozott, az adózónak az adóhatóság jogszabálysértő döntése következtében keletkezett visszatérítési igény esetén járó késedelmi kamatra való jogosultságnak nem feltétele, hogy az adózót az adóhatóság a jogszabálysértő döntéssel adó megfizetésére kötelezze, vagy az adózó terhére tegyen megállapítást – mondta ki Kfv. I. 35.091/2024/7. számú határozatában a Kúria.
A munkáltató a nem megfelelően teljesítő munkavállalót figyelmeztetésben részesítheti. Gyakran felmerül a kérdés, hogy ennek milyen következményei vannak, belefoglalható-e az írásbeli figyelmeztetésbe egyéb joghátrány is? Ezeket a kérdéseket boncolgatja a Kúria is a BH2024.299. számú döntésében.
A Kúria Kpk.39.222/2024/3. számú határozatában kimondta, hogy ugyanannak a jogviszonynak az adózóként eltérő minősítése – önmagában a jogügyletben elfoglalt eltérő pozíciója alapján – a törvény előtti jogegyenlőség követelményét sérti. Ha az adóhatóság azt állapítja meg, hogy a vagyonszerzésre irányuló szerződést felbontották, és az illeték visszatérítésének van helye, akkor a visszamenő hatályú megszüntetés és az eredeti állapot helyreállítása jogkövetkezményeit az Szja tv. 62. § (4) bekezdése szerinti megszerzés fogalmának az értelmezésénél hasonlóképpen is kell alkalmaznia – olvasható a Kúria honlapján.
Az A.B. Dienstleistung GMBH végrehajtási eljárást kezdeményezett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellen, a Fővárosi Ítélőtábla ítéletének végrehajtására – írja a NAV honlapján.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték