Munkaviszonyt megszüntető közös megegyezés ügyében döntött a Kúria Cikk
A Kúria friss döntésében (BH2024.117.) a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének szabályait vizsgálta. Cikkünkben az ügy tanulságait foglaljuk össze.
A Kúria friss döntésében (BH2024.117.) a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének szabályait vizsgálta. Cikkünkben az ügy tanulságait foglaljuk össze.
A Kúria friss döntésében (BH2024.126.) azt vizsgálta, hogy mely munkakörök (munkahelyek) jogosítanak korkedvezményre és ezzel összefüggésben a munkaidőkeretben történő foglalkoztatásnak milyen szerepe van. Cikkünkben az ügy lényegét foglaltuk össze.
A Kúria Mfv. II. 10.025/2024. számú végzésében kimondta, hogy a jogszabályba ütköző munkaidő-beosztás jogellenes munkáltatói utasítás marad akkor is, ha a munkavállaló azt teljesíti, az Mt. 54. § szerint nem tagadja meg – áll a Kúria sajtóközleményében.
Egy friss döntésében (BH2024.111.) a Kúria azt vizsgálta, hogyan lehet megállapítani, hogy egy adat közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak minősül-e. Cikkünkben az ügy lényegét mutatjuk be.
A települési adó tárgyának meghatározásakor az önkormányzatnak figyelemmel kell lennie a Helyi adó tv. által a helyi adók esetében meghatározott adótárgyakra. Sérti a normavilágosság követelményét az a helyi rendelet, mely a címzettek számára nem bír egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal – mondta ki a Kúria.
A Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5.009/2024/4. számú határozata megállapítja, hogy Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének a Budapest főváros közigazgatási területén a teherforgalom közlekedésének szabályozásáról szóló 92/2011. (XII. 30.) önkormányzati rendeletének 5. § (6) bekezdése, 7. § (3) bekezdése, 9. § (12) bekezdésének első mondata, 13. § (2)–(3) bekezdése, 15. § (1)–(2) és (4)–(5) bekezdése és 6. számú melléklete más jogszabályba ütközik, ezért azokat 2024. december 31. napjával megsemmisíti – jelent meg a Magyar Közlöny 2024. évi 67. számában június 20-án.
A távollét igazolása az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség keretei között értelmezhető, amely általános magatartási követelmények a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés időszakában és a munkáltató felszólítása nélkül is terhelik. Ha a munkavállaló a távollétét megfelelően nem igazolja, az azonnali hatályú felmondás feltételei fennállnak – mondta ki a Kúria Mfv. IV. 10.002/2024/4. számú határozatában.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa elutasította a Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének a telekadóról szóló 26/2015. önkormányzati rendelet 2016. január 1. napjától 2017. december 31. napjáig hatályban volt 3. § (1)–(2) bekezdése más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló indítványt – olvasható a Kúria honlapján.
Egy közelmúltbeli ügyben a Kúria a vagyonvédelmi szolgáltatáshoz fűződő általánosforgalmiadó-levonási joggal kapcsolatban fogalmazott meg vizsgálandó szempontokat. Ítéletében feltárta a levonási joggal összefüggésben a láncolatos ügyletek és az ezek során alkalmazott ár jelentőségét is – az ügy tapasztalatai más szolgáltatások esetében is igazodási pontot jelenthetnek.
Az ún. platformalapú munkavégzés az Európai Unió területén számos vita tárgyát képezi, ilyen ügy azonban ritkán kerül a Kúria elé, hiszen nálunk nem létezik erre külön szabályozás. A BH2024.66. számú ügyet, mely egy ételfutár foglalkoztatásának körülményeit vizsgálja, érdemes így alaposan szemügyre venni. Az ügy lényeges aspektusait az alábbiakban mutatjuk be.
A Kúria egy közelmúltbeli ítéletében a garázshasználati jog társasházi lakással együtt történő értékesítésének adókezelését vizsgálta, és részletesen foglalkozott annak megítélési szempontjaival. Írásunkban az érintett esetet és a döntés szempontrendszerét ismertetjük.
Személyiségi jog megsértése indított perben meghozott ítéletéről közölt tájékoztatót honlapján a Kúria.
A Kúria a BH2024.50. számú döntésében azt vizsgálta, hogy a közszereplőt, volt közszereplőt milyen mértékben illet meg a magánélet védelméhez való jog, illetve, hogy a magánéletének részletei mennyiben tarthatnak közérdeklődésre számot. Cikkünkben az ügy tanulságait foglaltuk össze.
A Kúria friss döntésében (BH2024.44.) azt vizsgálta, hogy az érvénytelen munkaszerződés alapján létrejött munkaviszonyban keletkezett jogokat és kötelezettségeket mi alapján kell megítélni. Az ügy tanulságait az alábbiakban foglaljuk össze.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől