A BH2024.17. számú ügyben a Kúria azt vizsgálta, hogy amennyiben a munkaviszony megszüntetésének jogellenessége miatt a munkaviszonyt vagy közalkalmazotti jogviszonyt helyre kell állítani jelentősége van-e annak a körülménynek, hogy a köztes időben a munkavállaló alkalmatlan lett volna munkaköri feladatainak az elvégzésére. Cikkünkben az ügy tanulságait ismertetjük.
A Kúria 2024. január 23-án felülvizsgálati eljárás keretében döntött a Ryanair légitársaság és a Budapest Főváros Kormányhivatala mint fogyasztóvédelmi hatóság közötti perben.
Nem minősítette munkaviszonnyá a platformalapú, egyéni vállalkozóként végzett ételfutárkodást a Kúria egy a közvéleményt is foglalkoztató ügyben, így Magyarországon ma az úgynevezett platformmunkát végzők kiesnek a munkajog által biztosított védelemből. A Kapolyi Ügyvédi Iroda szakértője szerint indokolt, hogy nem feltétlenül minden foglalkoztatási forma munkaviszony, ugyanakkor szükség volna az erőfölényben lévő nagyvállalatok és az egyéni vállalkozók közötti egyenlőtlenséget kezelő köztes kategória kialakítására, vagy jogi védőhálóra – írja közleményében a Kapolyi Ügyvédi Iroda.
Friss döntésében (BH2023.276.) a Kúria azt vizsgálta, hogy a munkabaleset következtében mely esetekben érvényesíthető sérelemdíjigény, illetve azt mely szempontok alapján kell meghatározni. Az ügy tanulságait az alábbiakban foglaltuk össze.
A Kúria a BH2023.277. számú döntésében a munkáltatói utasítás megtagadásának, illetve a munkavégzési hely munkáltató általi megváltoztatásának következményeit vizsgálta meg. Cikkünkben összefoglaltuk az ügy tanulságait.
A Kúria honlapján adott tájékoztatást a platform munkavégzés keretében végzett ételfutár tevékenységre kötött szerződés minősítése tárgyában hozott kúriai ítéletről.
Birtokháborítás és személyiségi jog megsértése tárgyában indított perben 2023. december 6-án tárgyaláson hozott kúriai döntésről tájékoztat a Kúria honlapja.
Átengedte a Kúria az LMP nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal kapcsolatos népszavazási kezdeményezését – jelentette be mai sajtótájékoztatóján Csárdi Antal, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese.
A K+F költségek elszámolása számos vállalat számára kritikus jelentőséggel bír. Ezen költségek elszámolását az adóhatóság is kiemelten vizsgálja. A tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy sok esetben a cégek nem számolnak el minden költségelemet, amire jogszabályi lehetőségük nyílik – bizonyos esetekben pedig túl sokat számolnak el. Az adóbírság elkerülése és a jogszerű adómegtakarítási lehetőség kiaknázása közötti egyensúlyozásban jelenthet támpontot a Kúria egy friss ítélete – derül ki az EY hírleveléből.
A sajtót bejárta a hír, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóját, L. Simon Lászlót Csák János miniszter az "elvárható jogkövetés elmulasztása miatt" azonnali hatállyal elbocsátotta. Az alábbiakban azt járjuk körbe, hogy milyen esetben van erre lehetősége a munkáltatónak a munka törvénykönyve (Mt.) alapján.
A felperes egyetemi tanársegéd munkakörben állt munkaviszonyban az alperesnél. Tanársegédként a munkáltatónál a munkavállalók által meghirdetett sztrájkban és annak szervezésében aktívan részt vett, s hozzá volt köthető a Sztrájktévé nevű facebook csatorna is. Az intézmény a munkaviszonyát próbaidő alatt, indokolás nélkül megszüntette, melyet a munkavállaló bíróságon támadott meg, mivel úgy vélte, hogy a munkáltató lépése a politikai véleményével függött össze. Az ügy (BH2023.253.) részleteit az alábbiakban mutatjuk be.
A Kúria a BH2023.195., illetve BH2023.196. számú döntéseiben az üzemi tanácsi választásokkal összefüggésben hozott fontos döntéseket. Az alábbiakban ezen döntések érdemi részeit foglaljuk össze.
Számtalan kérdés érkezik azzal összefüggésben, hogy mikor szükséges munkaviszony, és mikor elegendő megbízási jogviszony keretében foglalkoztatni. Bár a két jogviszony hasonlít egymásra, számos különbség is van közöttük. Emellett komoly szankcióval is lehet számolni, ha a vállalkozás nem a megfelelő jogviszonyt alkalmazza. Nézzük akkor a pontos szabályokat!
Előfordul olyan helyzet, amikor a munkavállaló munkaviszonyát oly módon szüntetik meg, hogy a munkáltató őt egyszerűen a megfelelő hatóságnál kijelenti. Habár ennek a lépésnek is vannak jogkövetkezményei, ez nem feltétlenül a munkaviszony megszüntetése. Az alábbiakban egy ilyen bírósági ügyet (BH2023.138.) mutatunk be.
Az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette a Kúria döntését, amely a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) öt népszavazási kérdése közül kettőt hitelesített – közölte az MTI.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Ez engem is érdekel