Kötelező egyeztetés sztrájk előtt: bármiféle eszmecsere megteszi a Kúria szerint

Megosztás Tetszik

Egyre több sztrájkot érintő kérdés kerül bíróság elé, ennek egyik oka, hogy a megélhetési költségek jelentős emelkedése miatt erősödik a bérfeszültség. A BH2024.213. számú ügyben a Kúria azt vizsgálta, hogy pontosan milyen feltételei vannak a jogszerű sztrájkot megelőző kötelező egyeztetésnek.

Bértárgyalásokból indult a vita

A munkáltatónál két reprezentatív szakszervezet működött. A hatályos kollektív szerződésnek megfelelően az egyik szakszervezet elnöke 2023. november 14-én levélben kérte a munkáltatót, hogy a 2024. évi bértárgyalásokat legkésőbb 2023. december 1-jével kezdjék meg, és 2024. január 15-éig fejezzék be. A 2024. évre vonatkozóan 25 százalékos mértékű bérfejlesztési igényt jelentett be.

Több sikertelen fordulót követően a munkáltató 2024. január 11-én bértárgyalást hirdetett meg január 16-ára, amelyre meghívta a két reprezentatív szakszervezet képviselőjét. Ugyanezen a napon, 2024. január 16-án a kérelmezett szakszervezet elnöke ismételten sztrájkot megelőző egyeztetést kezdeményezett a munkáltatónál a bérmegállapodás hiánya miatt. Felhívta a figyelmet, hogy az egyeztetés során meg kell állapodniuk a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről. Javasolta, hogy január 19-én Budapesten tartsanak egyeztetést, egyúttal bejelentette, hogy 2024. január 28-ára és 29-ére kétnapos sztrájkot kezdeményez az autóbuszvezetők részvételével.

Kapcsolódó cikkünk:
Minimálbér, garantált bérminimum: itt az NGM iránymutatása, kezdődik az egyeztetés

A munkáltató 2024. január 18-án válaszlevelében közölte, hogy a január 16-ai bértárgyalás volt az első olyan egyeztetés a munkáltató és a szakszervezetek között, amelyen valamennyi érdekképviseleti szerv megjelent, és a tárgyalás lefolytatására a képviselők érvényes meghatalmazással rendelkeztek. Az álláspontok közeledése miatt január 23-án a bértárgyalást folytatják, ezért véleménye szerint a sztrájkot megelőző egyeztetés feltételei nem állnak fenn. Emellett arra is hivatkozott, hogy a január 19-ei időpont az elégséges szolgáltatás feltételeinek meghatározására nem biztosít kellő felkészülési időt. Emiatt a sztrájkot megelőző egyeztető tárgyalás időpontjaként január 23-át határozta meg, ekkor azonban a felek nem tudtak megállapodni.

A munkáltató jelezte a szakszervezetnek, hogy álláspontja szerint a január 28–29-ére meghirdetett sztrájk nem minősül jogszerűnek, mert az a január 23-át követő naphoz képest nem 7 napon túli időpont. A munkáltató végül összeállította a menetrendet az elégséges szolgáltatásról. A szakszervezet 2024. január 28. 0 órájától 2024. január 29. 23 óra 59 percéig megtartotta a sztrájkot. A munkáltató bíróságon kérte annak megállapítását, hogy a 7 napos egyeztetést előíró szabály megsértése miatt a sztrájk jogellenes volt.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben ismertetjük, hogyan döntött a Kúria, és mely megállapításokat érdemes általános jelleggel szem előtt tartaniuk a munkáltatóknak!