Kötelező egyeztetés sztrájk előtt: bármiféle eszmecsere megteszi a Kúria szerint

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő

Egyre több sztrájkot érintő kérdés kerül bíróság elé, ennek egyik oka, hogy a megélhetési költségek jelentős emelkedése miatt erősödik a bérfeszültség. A BH2024.213. számú ügyben a Kúria azt vizsgálta, hogy pontosan milyen feltételei vannak a jogszerű sztrájkot megelőző kötelező egyeztetésnek.

Bértárgyalásokból indult a vita

A munkáltatónál két reprezentatív szakszervezet működött. A hatályos kollektív szerződésnek megfelelően az egyik szakszervezet elnöke 2023. november 14-én levélben kérte a munkáltatót, hogy a 2024. évi bértárgyalásokat legkésőbb 2023. december 1-jével kezdjék meg, és 2024. január 15-éig fejezzék be. A 2024. évre vonatkozóan 25 százalékos mértékű bérfejlesztési igényt jelentett be.

Több sikertelen fordulót követően a munkáltató 2024. január 11-én bértárgyalást hirdetett meg január 16-ára, amelyre meghívta a két reprezentatív szakszervezet képviselőjét. Ugyanezen a napon, 2024. január 16-án a kérelmezett szakszervezet elnöke ismételten sztrájkot megelőző egyeztetést kezdeményezett a munkáltatónál a bérmegállapodás hiánya miatt. Felhívta a figyelmet, hogy az egyeztetés során meg kell állapodniuk a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről. Javasolta, hogy január 19-én Budapesten tartsanak egyeztetést, egyúttal bejelentette, hogy 2024. január 28-ára és 29-ére kétnapos sztrájkot kezdeményez az autóbuszvezetők részvételével.

Kapcsolódó cikkünk:
Minimálbér, garantált bérminimum: itt az NGM iránymutatása, kezdődik az egyeztetés

A munkáltató 2024. január 18-án válaszlevelében közölte, hogy a január 16-ai bértárgyalás volt az első olyan egyeztetés a munkáltató és a szakszervezetek között, amelyen valamennyi érdekképviseleti szerv megjelent, és a tárgyalás lefolytatására a képviselők érvényes meghatalmazással rendelkeztek. Az álláspontok közeledése miatt január 23-án a bértárgyalást folytatják, ezért véleménye szerint a sztrájkot megelőző egyeztetés feltételei nem állnak fenn. Emellett arra is hivatkozott, hogy a január 19-ei időpont az elégséges szolgáltatás feltételeinek meghatározására nem biztosít kellő felkészülési időt. Emiatt a sztrájkot megelőző egyeztető tárgyalás időpontjaként január 23-át határozta meg, ekkor azonban a felek nem tudtak megállapodni.

A munkáltató jelezte a szakszervezetnek, hogy álláspontja szerint a január 28–29-ére meghirdetett sztrájk nem minősül jogszerűnek, mert az a január 23-át követő naphoz képest nem 7 napon túli időpont. A munkáltató végül összeállította a menetrendet az elégséges szolgáltatásról. A szakszervezet 2024. január 28. 0 órájától 2024. január 29. 23 óra 59 percéig megtartotta a sztrájkot. A munkáltató bíróságon kérte annak megállapítását, hogy a 7 napos egyeztetést előíró szabály megsértése miatt a sztrájk jogellenes volt.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben ismertetjük, hogyan döntött a Kúria, és mely megállapításokat érdemes általános jelleggel szem előtt tartaniuk a munkáltatóknak!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Munkaidőkeret túlórák

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Innovációs járulék fióktelepek esetén

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 október
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Együttműködő partnereink