A felperes a keresetében kártérítés megfizetésére kérte kötelezni a vele munkaviszonyban álló alperest. Arra hivatkozott, hogy az alperes a képviseletében eljárva megfelelő felhatalmazás hiányában írt alá három évre szóló – sportrendezvény megrendezésére vonatkozó – jogbérleti szerződést, majd az elnökség jóváhagyása nélkül lemondta egy verseny megrendezését és kötelezettséget vállalt annak elmaradása miatt felmerült költségek megfizetésére.
A katás egyéni vállalkozó és az őt foglalkoztató adatszolgáltatásra kötelezett közötti jogviszonyra vonatkozóan a munkaviszony vélelmét a katatörvény 14. § (2) bekezdése állítja fel, a vélelem megdöntése, a kimentés a megállapítással érintett adózót terheli a katatörvény 14. § (3) bekezdése a)–g) feltételei alapján, és ha a kimentés nem eredményes, az adóhatóság az adózó mint foglalkoztató terhére az adó- és járulékfizetési kötelezettséget jogszerűen állapítja meg a munkaviszonyra tekintettel – mondta ki Kfv. V. 35.235/2023/5. számú döntésében a Kúria.
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 65. § (1a) bekezdésében szabályozott, az adózónak az adóhatóság jogszabálysértő döntése következtében keletkezett visszatérítési igény esetén járó késedelmi kamatra való jogosultságnak nem feltétele, hogy az adózót az adóhatóság a jogszabálysértő döntéssel adó megfizetésére kötelezze, vagy az adózó terhére tegyen megállapítást – mondta ki Kfv. I. 35.091/2024/7. számú határozatában a Kúria.
A munkáltató a nem megfelelően teljesítő munkavállalót figyelmeztetésben részesítheti. Gyakran felmerül a kérdés, hogy ennek milyen következményei vannak, belefoglalható-e az írásbeli figyelmeztetésbe egyéb joghátrány is? Ezeket a kérdéseket boncolgatja a Kúria is a BH2024.299. számú döntésében.
A Kúria Kpk.39.222/2024/3. számú határozatában kimondta, hogy ugyanannak a jogviszonynak az adózóként eltérő minősítése – önmagában a jogügyletben elfoglalt eltérő pozíciója alapján – a törvény előtti jogegyenlőség követelményét sérti. Ha az adóhatóság azt állapítja meg, hogy a vagyonszerzésre irányuló szerződést felbontották, és az illeték visszatérítésének van helye, akkor a visszamenő hatályú megszüntetés és az eredeti állapot helyreállítása jogkövetkezményeit az Szja tv. 62. § (4) bekezdése szerinti megszerzés fogalmának az értelmezésénél hasonlóképpen is kell alkalmaznia – olvasható a Kúria honlapján.
Az A.B. Dienstleistung GMBH végrehajtási eljárást kezdeményezett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellen, a Fővárosi Ítélőtábla ítéletének végrehajtására – írja a NAV honlapján.
Tájékoztató jelent meg a Kúria honlapján egy sajtó-helyreigazítás iránt indított perben hozott döntéséről.
A császármetszéshez szükséges általános érzéstelenítésre vonatkozó tájékoztatás késedelmes nyújtása sérti a szülő nő lelki egészséghez fűződő személyiségi jogát – mondta ki a Kúria.
Hiába bőkezű a magyar jog a 48 órás heti pihenőidővel, előtte a napi pihenőidőt ki kellene adni egy EU bírósági döntés szerint. Ennek alapján pénteken 13 óra után már a legtöbb munkavállaló rendkívüli munkaidőben dolgozna. Ezért pedig plusz pénz – 50 százalék pótlék – járna visszamenőleg is. Négy éve húzódik a napi és a heti pihenőidő kiadásának kérdése. Tavaly történt egy vitatott Mt-módosítás, a közelmúltból két Kúria-döntés abba az irányba mutat, hogy legalább a 2023-at megelőző gyakorlatért pótlékot kellene fizetni – írja a hrportal.hu.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához fordul a Nitrogénművek Zrt. kartellügyében, meggyőződéssel kitartva a versenytanács eredeti határozata mellett, amelynek megállapításait a súlyos kartellezésről megerősítette a Fővárosi Törvényszék – közölte a GVH az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.
Érdekes ügyben döntött nem olyan régen a Kúria. A BH2024.208. számú ügyben azt vizsgálta, hogy közérdekű adatként milyen esetekben lehet közigazgatási hatósági ügyek iratanyagába betekinteni az eljárásban nem érintett személyek számára. Az ügy részleteit az alábbiakban ismertetjük.
Friss döntésében (BH2024.212.) a Kúria azt vizsgálta, hogy a kollektív szerződés hatálya alatt milyen esetekben tilos és mikor lehet bérköveteléssel kapcsolatos sztrájkot kezdeményezni. Az ügy részleteit cikkünkben foglaltuk össze.
A Kúria korábban már több ítéletében foglalkozott az alvállalkozói teljesítések helyi iparűzési adóból történő levonhatóságával. A nemrégiben közzétett Kfv. 35.076/2024/5. számú döntésében azonban fontos megállapításokat tett a vállalkozási szerződések minősítésével és a szükséges nyilvántartások vezetésével kapcsolatban – hívja fel a figyelmet hírlevelében a PwC Magyarország.
Ha a bíróság által megállapított egészségi állapot a közigazgatási szerv határozatában foglaltaktól eltérő mértékű, a bíróság nem írhatja elő a közigazgatási szervnek, hogy a megismételt eljárásban milyen minősítési kategória alapul vételével döntsön a megváltozott munkaképességű személy ellátásáról. A perben megállapított egészségi állapothoz tartozó komplex minősítés elvégzése a közigazgatási szerv feladata – mondta ki a Kúria.
Egyre több sztrájkot érintő kérdés kerül bíróság elé, ennek egyik oka, hogy a megélhetési költségek jelentős emelkedése miatt erősödik a bérfeszültség. A BH2024.213. számú ügyben a Kúria azt vizsgálta, hogy pontosan milyen feltételei vannak a jogszerű sztrájkot megelőző kötelező egyeztetésnek.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték