613 találat a(z) Kúria cimkére

Megváltozott munkaképesség mértéke, rehabilitálhatóság: ki állapíthatja meg? A Kúria döntött Cikk

Ha a bíróság által megállapított egészségi állapot a közigazgatási szerv határozatában foglaltaktól eltérő mértékű, a bíróság nem írhatja elő a közigazgatási szervnek, hogy a megismételt eljárásban milyen minősítési kategória alapul vételével döntsön a megváltozott munkaképességű személy ellátásáról. A perben megállapított egészségi állapothoz tartozó komplex minősítés elvégzése a közigazgatási szerv feladata – mondta ki a Kúria.

Kötelező egyeztetés sztrájk előtt: bármiféle eszmecsere megteszi a Kúria szerint Cikk

Egyre több sztrájkot érintő kérdés kerül bíróság elé, ennek egyik oka, hogy a megélhetési költségek jelentős emelkedése miatt erősödik a bérfeszültség. A BH2024.213. számú ügyben a Kúria azt vizsgálta, hogy pontosan milyen feltételei vannak a jogszerű sztrájkot megelőző kötelező egyeztetésnek.

Sztrájk jogszerűségéről döntött a Kúria Cikk

A sztrájk joga a a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (sztrájkörvény) 2. § (1) bekezdés a) pontja értelmében megnyílik, ha a vitatott kérdést érintő egyeztető eljárás hét napon belül nem vezet eredményre. Ez a rendelkezés nem értelmezhető úgy, hogy amíg a felek között egyeztetés van folyamatban, nincs lehetőség sztrájk megtartására, mivel a sztrájkkövetelések bejelentésének időpontjától kezdődően annak reális lehetőségével a sztrájkköveteléssel érintett munkáltatónak számolnia kell, az egyeztetések ettől az időponttól kezdődően ugyanis a sztrájk elkerülése érdekében folynak – mondta ki a Kúria.

Nem adta ki a munkáltató a napi pihenőidőt a heti pihenőidő előtt – a Kúria döntött Cikk

A munkáltató jogsértést követett el azzal, hogy a munkavállaló részére a napi pihenőidőt nem adta ki (osztotta be) a heti pihenőidőt megelőzően. Ebből azonban az nem következik, hogy a heti pihenőidő kiadására sem került sor, illetve az, hogy a heti pihenőidő is csak később kezdődne meg; következésképpen a pihenőidők nem „csúsztathatóak el” – olvasható a Kúria honlapján.

Kinek kell fizetnie és mi után? – építményadóról döntött a Kúria Cikk

Az építményadó alanyának, tárgyának és mértékének megállapítása a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és a felhatalmazása alapján megalkotott önkormányzati rendelet előírásai alapján történik. Az adó megfizetésére a tulajdonos a tulajdoni hányada és nem a használati megállapodásban foglaltak alapján köteles – mondta ki a Kúria.

Mérsékelte a GVH, 36 millió 450 ezer forintos bírságot kell fizetnie az Innovelle Pharmának Cikk

Több mint 10 millió forinttal kevesebb, 36 millió 450 ezer forintos bírságot kell fizetnie az Innovelle Pharma Kft.-nek – így döntött a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenytanácsa. A vállalkozást még 2020 októberében a megtévesztő hirdetései miatt marasztalta el a GVH, közel 47 millió forintos bírságot kiszabva a cégre. A vállalkozás élt a jogorvoslati jogával, a Kúria pedig a jogsértés megállapítását megerősítve, a bírságösszeg újraszámolását rendelte el egy megismételt eljárásban. Ennek során az Innovelle Pharma Kft. együttműködő volt, és megfelelési programjának fejlesztését is vállalta – írja honlapján a GVH.

Közszereplő képmásának használhatósága – kúriai döntés Cikk

A Kúria a BH2024.157. számú döntésében azt vizsgálta, hogy a sajtó mely esetekben használhatja fel a közszereplőről készült fényképet. Gondolhatnánk, hogy ez a lehetőség korlátlan, mivel a közszereplőket terhelő tűrési kötelezettség nagyobb, ez azonban nincsen így. Az ügy tanulságait az alábbiakban foglaljuk össze.

Tárgyi eszköz bekerülési érték utólagos csökkentése Kérdés

Kúriai döntés az igazságügyi pszichológiai vizsgálati anyagok kikérhetőségéről Cikk

A Kúria egy friss döntésében (BH2024.156.) azt vizsgálta, hogy a házasság felbontásához kapcsolódóan elvégzett igazságügyi pszichológusi vizsgálatok eredménye az érintett (vizsgálatokon áteső fél) által kikérhető-e, és ha igen, milyen terjedelemben. Az érdekes ügy tanulságait az alábbiakban foglaljuk össze.

Üzemi balesetet szenvedett a munkavállaló, mennyiben felel a volt munkáltató a keresetkiesésért? Cikk

Nemrégiben nyilvánosságra hozott döntésében (BH2024.165.) a Kúria egyebek mellett azt is vizsgálta, hogy a munkavállalót az üzemi balesetét követően beállt keresetvesztés kapcsán milyen kárenyhítési kötelezettség terheli. Cikkünkben ismertetjük az érdekes ügy részleteit.

A jogellenesen elbocsátott munkavállaló is köteles a kárenyhítésre Cikk

A Kúria a BH2024.164.számú döntésében azt vizsgálta, hogy a munkavállalót munkaviszonyának jogellenes megszüntetését követően milyen kárenyhítési kötelezettségek terhelik. Az ügy tanulságait az alábbiakban foglaltuk össze.

Munkaviszonyt megszüntető közös megegyezés ügyében döntött a Kúria Cikk

A Kúria friss döntésében (BH2024.117.) a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének szabályait vizsgálta. Cikkünkben az ügy tanulságait foglaljuk össze.

Korkedvezményre jogosító időről döntött a Kúria Cikk

A Kúria friss döntésében (BH2024.126.) azt vizsgálta, hogy mely munkakörök (munkahelyek) jogosítanak korkedvezményre és ezzel összefüggésben a munkaidőkeretben történő foglalkoztatásnak milyen szerepe van. Cikkünkben az ügy lényegét foglaltuk össze.

Napi pihenőidő tárgyában hozott döntést a Kúria Cikk

A Kúria Mfv. II. 10.025/2024. számú végzésében kimondta, hogy a jogszabályba ütköző munkaidő-beosztás jogellenes munkáltatói utasítás marad akkor is, ha a munkavállaló azt teljesíti, az Mt. 54. § szerint nem tagadja meg – áll a Kúria sajtóközleményében.

Kúriai döntés: mi minősül közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak, és mi nem? Cikk

Egy friss döntésében (BH2024.111.) a Kúria azt vizsgálta, hogyan lehet megállapítani, hogy egy adat közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak minősül-e. Cikkünkben az ügy lényegét mutatjuk be.