Műtrágyakartellügy: a Kúriához fordul a GVH

Megosztás Tetszik

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához fordul a Nitrogénművek Zrt. kartellügyében, meggyőződéssel kitartva a versenytanács eredeti határozata mellett, amelynek megállapításait a súlyos kartellezésről megerősítette a Fővárosi Törvényszék – közölte a GVH az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.

Az információk részletes értékelése és az összes körülmény mérlegelése alapján a GVH Versenytanácsa összesen 14,1 milliárd forintos pénzbírságot rótt ki a Nitrogénművek cégcsoportjának hat érintett vállalkozására, illetve a Hőgyészi Agrokémiai Kft.-re és a Cargill Magyarország Zrt.-re – emlékeztetnek. A közlemény szerint a kiszabott bírságot az érintett cégek egy része befizette. A műtrágyakartell központi szereplője, a Nitrogénművek Zrt. ugyanakkor azonnali jogvédelem iránti kérelemmel élt, amelynek a bíróság helyt adott, ez pedig a közigazgatási per jogerős befejezéséig mentesítette a vállalkozást a 11 milliárd forintos bírság teljeskörű befizetésének kötelezettsége alól.

A GVH határozatát megtámadó jogorvoslati eljárásban a Fővárosi Törvényszék 2024. október 3-án döntött. Ítéletében részben helyt adott a Nitrogénművek Zrt. keresetének, ugyanakkor a legsúlyosabb jogsértések (árrögzítés, piacfelosztás) tekintetében megerősítette a nemzeti versenyhatóság eredeti döntését - emeli ki közleményében a GVH. A versenyhivatal hangsúlyozza: felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához fordul, ugyanis szilárd meggyőződéssel kitart a GVH Versenytanácsának eredeti határozata mellett. Ez egyben azt jelenti – teszik hozzá –, hogy a GVH-nak az eddig már befizetett bírság visszafizetéséről sem kell intézkednie, így az a per végérvényes lezárultáig marad a központi költségvetés bírság számláján.

Közleményében a hatóság rámutat: az árak rögzítését, a piac felosztását célzó tiltott megállapodások – vagyis a kartellek – a legsúlyosabb versenykorlátozásnak számítanak, mivel jelentős társadalmi károkat okozhatnak. Kifejtik: a műtrágyakartell esetében a forgalmazói árverseny visszaszorítása miatt a hazai gazdák a jogsértés időtartama alatt – a tiszta versenyhelyzetben érvényesülő árhoz képest – magasabb árakkal szembesülhettek, vagyis a cég kárt okozott a magyar gazdáknak. Mivel a műtrágya a mezőgazdaságban a szántóföldi tápanyag-utánpótlása szempontjából meghatározó jelentőségű, a jogsértés hatásai a termelők költségeinek növelésével tovább gyűrűzhettek az élelmiszerpiacra, potenciálisan károsítva ezzel a magyar fogyasztókat is.