608 találat a(z) Kúria cimkére

Taggyűlési határozat utólagos módosítása Kérdés

Szerezhet-e tulajdonjogot a Magyar Állam, ha nem beazonosítható a föld tulajdonosaként az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett személy? Cikk

Ha a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezésével kapcsolatos eljárásban az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonosként bejegyzett személy haláláról az ingatlanügyi hatóság tudomást szerez, az érintett ingatlan nem kerülhet a törvény erejénél fogva az állam tulajdonába, hanem a hatóságnak hivatalból értesítenie kell a jegyzőt a hagyatéki eljárás, vagy a póthagyatéki eljárás megindítása céljából – mondta ki a Kúria.

Építményadó: az ingatlan adómentessége ellenére terheli-e az adózót bejelentési kötelezettség az adóhatóság felé? Cikk

Az ingatlan adómentessége nem jelenti egyben azt, hogy az adózó mentesül adatbejelentési kötelezettsége alól, az csupán az adófizetési kötelezettség megállapítása tekintetében bír jelentőséggel – mondta ki a Kúria.

Elmeszelte a Kúria a sztrájkoló pedagógus felperesek keresetét Cikk

A Kúria Mfv.IV.10.059/2025. számú ügyben hozott ítéletével hatályában fenntartotta a sztrájkoló pedagógus felperesek keresetét elutasító jogerős ítéletet.

Kúriai döntés: öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet elutasító határozat elleni felülvizsgálati kérelem benyújtása – nyugdíj újramegállapítása Cikk

Az öregségi nyugellátást megállapító határozatot a tekintetében beállt perfüggőség esetén a Kp. 83. § (1) bekezdésének keretei között a Tny. 80. § (1a) bekezdés a) pontja alapján lehet „módosítani” (nyugellátást újra megállapítani) a per folyamán; ez esetben a Tny. 80. § (6) bekezdése alkalmazásának nincs helye – mondta ki a Kúria.

Kúriai döntés: a vámhatóság a Jöt. szabályrendszerében birtokosnak minősülő személlyel szemben indíthat eljárást és szabhat ki jövedéki bírságot Cikk

A jogalkotó a Jöt.-ben a jövedéki bírság fizetésénél több kötelezett esetén az egyetemleges felelősség helyett visszaállította a kötelezettségszegő személyes felelősségét. A vámhatóság a Jöt. szabályrendszerében birtokosnak minősülő személlyel szemben indíthat eljárást és szabhat ki jövedéki bírságot – mondta ki a Kúria.

Munkajogi álképviselet – mutatjuk, mi történik, ha a munkáltató nevében nem jogosult személy ír alá Cikk

A munkáltató nevében nyilatkozatra jogosult személyt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) meghatározza, és azt is lefekteti, hogy mit kell követni, ha a nyilatkozat nem ettől a személytől, hanem úgynevezett álképviselőtől érkezik. Tekintettel arra, hogy 2012-ben az álképviselő szabályai változtak, ennek terjedelme (mikor érvényes és mikor nem) sokáig nem volt egyértelmű. Most újabb bírósági döntés értelmezi a helyzetet (BH2025.194.), melyet jelen cikkünkben mutatunk be.

Akkumulátorgyár és hulladékkezelés: önkormányzati rendeletről döntött a Kúria, óriásit hibázott a helyhatóság Cikk

A BH2025.193. számú döntésében azt vizsgálta a Kúria, hogy egy önkormányzati rendelet mikor alkalmazható folyamatban lévő ügyekre, illetve a normavilágosság körülményei mely esetben vezetnek a norma megsemmisítéséhez. Cikkünkben a Kúria döntésének ismertetése mellett rávilágítunk az ügy tanulságaira is, és egy óriási rendeletalkotási hibára.

Cserét pótló vétel illetékkedvezménye: kizárólag adásvételnél, vagy árverési értékesítésnél is jár? Cikk

A cserét pótló vétel illetékkedvezményének a lényege és célja, hogy csak az értékesített és megvásárolt lakások forgalmi értékének különbözete után kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni. Az Itv. 26. § (1) bekezdés y) pontjának „eladja” szóhasználatából nem következik illetékmentességi feltételként az adásvétel jogcím kizárólagossága – mondta ki a Kúria.

Kúria-döntés: így kell feltüntetni az akciós termékek árait Cikk

A fogyasztóvédelem területét nem csupán hazai, hanem kiterjedt uniós szabályok is keretezik, amelyek célja, hogy a fogyasztó valamennyi körülmény ismeretében tudjon dönteni, ne tévessze meg az eladó bonyolult tájékoztatásokkal. Akciós termékek esetében fokozottan fennáll a tévedés, megtévesztés veszélye, így külön előírások vonatkoznak az árfeltüntetésre. Cikkünkben egy ilyen friss bírósági ügy (BH2025.199.) mentén hívjuk fel a figyelmet a betartandó előírásokra.

Kúriai döntés: kiterjedhet-e a pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás az adós bármely vagyontárgyára? Cikk

A pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás végrehajtása során az állami adóhatóság az adós vagyontárgyait a pénzkövetelés végrehajtásának szabályai szerint vonja végrehajtás alá, amely – a törvényben meghatározott korlátozásokkal – az adós bármely vagyontárgyára kiterjedhet.

Kúria: a helyi önkormányzatok kölcsönfelvétele nem támadható, politikai döntés Cikk

Az Alaptörvény 34. cikk (5) bekezdésének felhatalmazása alapján a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében a helyi önkormányzat törvényben meghatározott mértékű kölcsön felvételét a kormány hozzájárulásához köti. A Kúria a BH2025.175. számú döntésében azt vizsgálta, hogy a kormányzat elutasítása mennyiben támadható bíróságon – cikkünkben az ügy tanulságait foglaljuk össze.

Kúria: így kell értelmezni a foglalkoztatási feltételeket jogutódlás esetén Cikk

Friss döntésében a Kúria azt vizsgálta, miképpen kell értelmezni munkajogi jogutódlás esetén azt a kikötést, hogy a kollektív szerződésben rögzített munkafeltételeket egy évig a jogutód munkáltatónak fenn kell tartani. Cikkünkben az ügy (BH2025.172.) tanulságait mutatjuk be.

Utazási iroda szerződési feltételei lehetnek-e tisztességtelenek? Kúriai vizsgálat Cikk

Gyakori, hogy a szolgáltatók a szolgáltatás nyújtása során általános szerződési feltételeket (ÁSZF) alkalmaznak, melyek lényege, hogy a feltételek előzetes megállapítása csupán az egyik félen múlik. Bizonyos esetekben ez azonban már tisztességtelennek minősülhet, melyet a Kúria nemrégiben (BH2025.171.) egy utazási iroda szolgáltatásával összefüggésben vizsgált.

dr. Bartha László adójogi szakjogász cikkéhez Kérdés