559 találat a(z) Kúria cimkére

Kúriai döntés a szülésnél alkalmazott altatásról szóló tájékoztatás késedelmének következményeiről Cikk

A császármetszéshez szükséges általános érzéstelenítésre vonatkozó tájékoztatás késedelmes nyújtása sérti a szülő nő lelki egészséghez fűződő személyiségi jogát – mondta ki a Kúria.

Új Kúria-határozat a pihenőidőről: tömeges perek és pótlékok jöhetnek? Cikk

Hiába bőkezű a magyar jog a 48 órás heti pihenőidővel, előtte a napi pihenőidőt ki kellene adni egy EU bírósági döntés szerint. Ennek alapján pénteken 13 óra után már a legtöbb munkavállaló rendkívüli munkaidőben dolgozna. Ezért pedig plusz pénz – 50 százalék pótlék – járna visszamenőleg is. Négy éve húzódik a napi és a heti pihenőidő kiadásának kérdése. Tavaly történt egy vitatott Mt-módosítás, a közelmúltból két Kúria-döntés abba az irányba mutat, hogy legalább a 2023-at megelőző gyakorlatért pótlékot kellene fizetni – írja a hrportal.hu.

Műtrágyakartellügy: a Kúriához fordul a GVH Cikk

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához fordul a Nitrogénművek Zrt. kartellügyében, meggyőződéssel kitartva a versenytanács eredeti határozata mellett, amelynek megállapításait a súlyos kartellezésről megerősítette a Fővárosi Törvényszék – közölte a GVH az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.

Közigazgatási hatósági eljárások iratai: mikor nyilvánosak? Cikk

Érdekes ügyben döntött nem olyan régen a Kúria. A BH2024.208. számú ügyben azt vizsgálta, hogy közérdekű adatként milyen esetekben lehet közigazgatási hatósági ügyek iratanyagába betekinteni az eljárásban nem érintett személyek számára. Az ügy részleteit az alábbiakban ismertetjük.

Döntött a Kúria – mutatjuk, milyen esetekben tilos és mikor lehet bérköveteléssel kapcsolatos sztrájkot kezdeményezni Cikk

Friss döntésében (BH2024.212.) a Kúria azt vizsgálta, hogy a kollektív szerződés hatálya alatt milyen esetekben tilos és mikor lehet bérköveteléssel kapcsolatos sztrájkot kezdeményezni. Az ügy részleteit cikkünkben foglaltuk össze.

Iparűzési adó, innovációs járulék: fontos Kúria-döntés az alvállalkozói teljesítések levonhatóságáról Cikk

A Kúria korábban már több ítéletében foglalkozott az alvállalkozói teljesítések helyi iparűzési adóból történő levonhatóságával. A nemrégiben közzétett Kfv. 35.076/2024/5. számú döntésében azonban fontos megállapításokat tett a vállalkozási szerződések minősítésével és a szükséges nyilvántartások vezetésével kapcsolatban – hívja fel a figyelmet hírlevelében a PwC Magyarország.

Megváltozott munkaképesség mértéke, rehabilitálhatóság: ki állapíthatja meg? A Kúria döntött Cikk

Ha a bíróság által megállapított egészségi állapot a közigazgatási szerv határozatában foglaltaktól eltérő mértékű, a bíróság nem írhatja elő a közigazgatási szervnek, hogy a megismételt eljárásban milyen minősítési kategória alapul vételével döntsön a megváltozott munkaképességű személy ellátásáról. A perben megállapított egészségi állapothoz tartozó komplex minősítés elvégzése a közigazgatási szerv feladata – mondta ki a Kúria.

Kötelező egyeztetés sztrájk előtt: bármiféle eszmecsere megteszi a Kúria szerint Cikk

Egyre több sztrájkot érintő kérdés kerül bíróság elé, ennek egyik oka, hogy a megélhetési költségek jelentős emelkedése miatt erősödik a bérfeszültség. A BH2024.213. számú ügyben a Kúria azt vizsgálta, hogy pontosan milyen feltételei vannak a jogszerű sztrájkot megelőző kötelező egyeztetésnek.

Sztrájk jogszerűségéről döntött a Kúria Cikk

A sztrájk joga a a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (sztrájkörvény) 2. § (1) bekezdés a) pontja értelmében megnyílik, ha a vitatott kérdést érintő egyeztető eljárás hét napon belül nem vezet eredményre. Ez a rendelkezés nem értelmezhető úgy, hogy amíg a felek között egyeztetés van folyamatban, nincs lehetőség sztrájk megtartására, mivel a sztrájkkövetelések bejelentésének időpontjától kezdődően annak reális lehetőségével a sztrájkköveteléssel érintett munkáltatónak számolnia kell, az egyeztetések ettől az időponttól kezdődően ugyanis a sztrájk elkerülése érdekében folynak – mondta ki a Kúria.

Nem adta ki a munkáltató a napi pihenőidőt a heti pihenőidő előtt – a Kúria döntött Cikk

A munkáltató jogsértést követett el azzal, hogy a munkavállaló részére a napi pihenőidőt nem adta ki (osztotta be) a heti pihenőidőt megelőzően. Ebből azonban az nem következik, hogy a heti pihenőidő kiadására sem került sor, illetve az, hogy a heti pihenőidő is csak később kezdődne meg; következésképpen a pihenőidők nem „csúsztathatóak el” – olvasható a Kúria honlapján.

Kinek kell fizetnie és mi után? – építményadóról döntött a Kúria Cikk

Az építményadó alanyának, tárgyának és mértékének megállapítása a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és a felhatalmazása alapján megalkotott önkormányzati rendelet előírásai alapján történik. Az adó megfizetésére a tulajdonos a tulajdoni hányada és nem a használati megállapodásban foglaltak alapján köteles – mondta ki a Kúria.

Mérsékelte a GVH, 36 millió 450 ezer forintos bírságot kell fizetnie az Innovelle Pharmának Cikk

Több mint 10 millió forinttal kevesebb, 36 millió 450 ezer forintos bírságot kell fizetnie az Innovelle Pharma Kft.-nek – így döntött a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenytanácsa. A vállalkozást még 2020 októberében a megtévesztő hirdetései miatt marasztalta el a GVH, közel 47 millió forintos bírságot kiszabva a cégre. A vállalkozás élt a jogorvoslati jogával, a Kúria pedig a jogsértés megállapítását megerősítve, a bírságösszeg újraszámolását rendelte el egy megismételt eljárásban. Ennek során az Innovelle Pharma Kft. együttműködő volt, és megfelelési programjának fejlesztését is vállalta – írja honlapján a GVH.

Közszereplő képmásának használhatósága – kúriai döntés Cikk

A Kúria a BH2024.157. számú döntésében azt vizsgálta, hogy a sajtó mely esetekben használhatja fel a közszereplőről készült fényképet. Gondolhatnánk, hogy ez a lehetőség korlátlan, mivel a közszereplőket terhelő tűrési kötelezettség nagyobb, ez azonban nincsen így. Az ügy tanulságait az alábbiakban foglaljuk össze.

Tárgyi eszköz bekerülési érték utólagos csökkentése Kérdés

Kúriai döntés az igazságügyi pszichológiai vizsgálati anyagok kikérhetőségéről Cikk

A Kúria egy friss döntésében (BH2024.156.) azt vizsgálta, hogy a házasság felbontásához kapcsolódóan elvégzett igazságügyi pszichológusi vizsgálatok eredménye az érintett (vizsgálatokon áteső fél) által kikérhető-e, és ha igen, milyen terjedelemben. Az érdekes ügy tanulságait az alábbiakban foglaljuk össze.