Sztrájk jogszerűségéről döntött a Kúria

Megosztás Tetszik

A sztrájk joga a a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (sztrájkörvény) 2. § (1) bekezdés a) pontja értelmében megnyílik, ha a vitatott kérdést érintő egyeztető eljárás hét napon belül nem vezet eredményre. Ez a rendelkezés nem értelmezhető úgy, hogy amíg a felek között egyeztetés van folyamatban, nincs lehetőség sztrájk megtartására, mivel a sztrájkkövetelések bejelentésének időpontjától kezdődően annak reális lehetőségével a sztrájkköveteléssel érintett munkáltatónak számolnia kell, az egyeztetések ettől az időponttól kezdődően ugyanis a sztrájk elkerülése érdekében folynak – mondta ki a Kúria.

A Kúriai döntések 2024/9. számában közzétett, Kúria Mfv. II. 10.061/2024/4. számú határozat alapjául szolgáló tényállás a következő:

A kérelmezőnél két reprezentatív szakszervezet működik: a kérelmezett és egy másik szakszervezet.

A kérelmezőnél hatályos kollektív szerződés I. fejezet 1.3. pontjára figyelemmel a szakszervezet elnöke 2023. november 14-én levélben kérte a kérelmezőtől, hogy a 2024. évi bértárgyalásokat legkésőbb 2023. december 1-jével kezdjék meg, és 2024. január 15-ig fejezzék be. 2024. évre vonatkozóan 25% mértékű bérfejlesztési igényt jelentett be.

A kérelmező 2023. december 7-én kitűzte a bértárgyalások időpontját 2023. december 12-ére, azonban az egyik szakszervezet nem képviseltette magát, a kérelmezett szakszervezet részéről pedig olyan személy jelent meg, aki nem rendelkezett a szakszervezet képviseletére szóló érvényes és hatályos meghatalmazással. A vezérigazgató ekkor úgy nyilatkozott, hogy a tulajdonos önkormányzat következő évi költségvetésének elfogadása előtt nem tud konkrét ajánlatot tenni.

A kérelmezett szakszervezet 2023. december 29-én ismételten kérte a bértárgyalás folytatását (fenntartva a 25%-os bérfejlesztés iránti igényét), és annak lezárását 2024. január 5-ében jelölte meg. A kérelmező munkáltató erre nem reagált.

A kérelmezett elnöke 2024. január 4-én sztrájkot megelőző egyeztetést kezdeményezett a kérelmező munkáltatónál, és kérte az álláspontját a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről. Javasolta, hogy az egyeztetést 2024. január 9-én Budapesten tartsák meg.

A kérelmező munkáltató 2024. január 8-án levélben tájékoztatta a kérelmezett szakszervezet elnökét, hogy álláspontja szerint a sztrájkot megelőző egyeztetés feltételei nem állnak fenn, mert a bértárgyalás a munkáltatónak fel nem róható okból el sem kezdődött, a bértárgyalásokat folytatni kívánja.

A kérelmezett 2024. január 9-én közölte, hogy a bértárgyalás és a sztrájkot megelőző kollektív munkaügyi vitában tartandó egyeztető eljárás két külön eljárás, nem kezelhetők együttesen. Kérte a kollektív munkaügyi vita első tárgyalási napjának kitűzését. Hivatkozott arra is, hogy a megjelent személy megfelelő meghatalmazással rendelkezett 2023. december 12-én a szakszervezet képviseletére.

A kérelmező munkáltató 2024. január 11-én bértárgyalást hirdetett meg január 16-ára, amelyre meghívta a két reprezentatív szakszervezet képviselőjét.

Az elnök 2024. január 12-én új meghatalmazást adott az alapszervezeti elnöknek azzal, hogy a megállapodás aláírására a kérelmezett szakszervezet elnöke jogosult. 2024. január 16-án a bértárgyalás megtörtént, azonban az eredményre nem vezetett. A szakszervezetet az elnök, míg a kérelmezett szakszervezetet az alapszervezeti elnök, valamint jogi képviselő képviselte. A kérelmezett képviselői úgy nyilatkoztak, hogy a 25%-os béremelés helyett a 2023. évi 17,6% mértékű inflációt meghaladó béremelést fogadnának el. Megállapodás nem jött létre a felek között, ezért további bértárgyalást tűztek ki 2024. január 23-án 14 órára.

Ugyanezen a napon, 2024. január 16-án a kérelmezett szakszervezet elnöke ismételten sztrájkot megelőző egyeztetést kezdeményezett a munkáltatónál a bérmegállapodás hiánya miatt. Felhívta a figyelmet, hogy az egyeztetés során meg kell állapodniuk a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről. Javasolta, hogy január 19-én Budapesten tartsanak egyeztetést, egyúttal bejelentette, hogy 2024. január 28-ára és 29-ére kétnapos sztrájkot kezdeményez az autóbuszvezetők részvételével.

A kérelmező munkáltató 2024. január 18-án válaszlevelében közölte, hogy a január 16-i bértárgyalás volt az első olyan egyeztetés a munkáltató és a szakszervezetek között, amelyen valamennyi érdekképviseleti szerv megjelent, és a tárgyalás lefolytatására a képviselők érvényes meghatalmazással rendelkeztek. Az álláspontok közeledése miatt január 23-án a bértárgyalást folytatják, ezért véleménye szerint a sztrájkot megelőző egyeztetés feltételei nem állnak fenn. A január 19-i időpont nem biztosít megfelelő felkészülési időt az elégséges szolgáltatásokra vonatkozó menetrend összeállítására és a jogszabályi előírások betartására, ezért a január 23-i folytatólagos bértárgyalás sikertelensége esetére a sztrájkot megelőző egyeztető eljárás időpontjaként 2024. január 23. napjának 15 óráját határozta meg.

A kérelmezett szakszervezet elnöke 2024. január 18-án telefonon arról tájékoztatta a kérelmező vezérigazgatóját, hogy a szakszervezet 20%-os mértékű béremelést fogad el.

A 2024. január 23-án 14 órájára kitűzött bértárgyaláson a feleknek nem sikerült megállapodniuk.

A sikertelen bértárgyalás berekesztését követően 2024. január 23-án 14 óra 50 perckor sor került a sztrájk előtti egyeztetés megtartására a kérelmező munkáltató és a kérelmezett szakszervezet között, ahol nem sikerült megállapodniuk. Az alapszervezeti elnök az itt készült jegyzőkönyvet nem írta alá. A kérelmező munkáltató jelezte a kérelmezett szakszervezetnek, hogy álláspontja szerint a január 28–29-ére meghirdetett sztrájk nem minősül jogszerűnek, mert az a január 23-át követő naphoz képest nem hét napon túli időpont.

A kérelmező munkáltató végül összeállította a menetrendet az elégséges szolgáltatásról. A kérelmezett szakszervezet 2024. január 28. 0 órájától 2024. január 29. 23 óra 59 percéig megtartotta a sztrájkot.

A kérelmező kérelme és a kérelmezett ellenkérelme

A kérelmező annak megállapítását kérte, hogy a 2024. január 28. napjának 0 órájától 2024. január 29. napjának 23 óra 59 percéig megtartott és a kérelmezett szakszervezet által nála szervezett sztrájk jogellenes a sztrájktörvény 2. § (1) bekezdés a) pontja, a 3. § (1) bekezdése, az 5. § (1) bekezdése és az 1. § (3) bekezdése értelmében. Álláspontja szerint a sztrájk előtti egyeztetés 2024. január 23-án 14 óra 50 perckor kezdődött meg, és a 2024. január 28-án 0 órakor indult sztrájk hét napon belül történt, ami jogsértő.

A kérelmezett ellenkérelme a kérelem elutasítására irányult. Véleménye szerint a sztrájkot megelőző kollektív munkaügyi vita nem 2024. január 23-án kezdődött, hanem jóval korábban, hiszen 2023. november 14-én kezdeményezte a bértárgyalás lefolytatását, 2024. január 4-én már kollektív munkaügyi vitát kezdeményezett, január 9-én korábbi nyilatkozatait fenntartotta, január 16-án érdemi tárgyalás zajlott, majd 2024. január 23-án újabb bértárgyalást és kollektív munkaügyi vitát tartottak. Így a január 28-án és 29-én megvalósuló munkabeszüntetés a jogszabályban meghatározott hét napon túli határidőben történt.

Az első- és a másodfokú bíróság végzése

A törvényszék végzésével megállapította, hogy a kérelmezőnél 2024. január 28-án 0 órától 2024.január 29-én 23 óra 59 percig megtartott és a kérelmezett által szervezett sztrájk jogellenes.

Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 291. § (1) bekezdése szerint a sztrájkot előzetes egyeztetésnek kell megelőznie. A sztrájktörvény 2. § (1) bekezdés a) pontja értelmében pedig sztrájk akkor kezdeményezhető, ha a vitatott kérdést érintő kollektív munkaügyi vitában megtartott egyeztető eljárás hét napon belül nem vezetett eredményre.

Az elsőfokú bíróság jogi álláspontja szerint a kérelmezett szakszervezet 2023. november 14-én kezdeményezte a bértárgyalást, amelyet a munkáltató 2023. december 12-ére kitűzött és megtartott. Ekkor azonban a kérelmezett szakszervezet képviselőjének nem volt szabályszerű a meghatalmazása, a másik szakszervezet pedig egyáltalán nem képviseltette magát. A kérelmezett szakszervezet vezetője 2024. január 9-én a kollektív munkaügyi vita első tárgyalási időpontjának kitűzését kérte, eddig tehát a sztrájkot megelőző egyeztetésre még nem kerülhetett sor. Mivel nem volt érdemi bértárgyalás, a 2024. január 4-i, a sztrájkot megelőző egyeztetés kezdeményezése sem felelt meg a jogszabályoknak. A 2024. január 16-án megtartott bértárgyaláson az alapszervezeti elnök már szabályos meghatalmazással képviselte a kérelmezett szakszervezetet, amikor is a bértárgyalás további folytatását határozták el.

Az elsőfokú bíróság érvelése szerint a sztrájkot megelőző első kollektív munkaügyi vitára 2024. január 23-án 14 óra 50 perckor került sor, ettől az időponttól számítva a sztrájktörvény 2. § (1) bekezdése szerinti hét nap nem telt el 2024. január 29-ig, ezért legkorábban 2024. január 30-ra lett volna sztrájk szervezhető, így a sztrájk jogellenes volt, és az alapszervezeti elnök a jegyzőkönyv aláírását isjogellenesen tagadta meg.

A mindkét fél fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla végzésével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, a kérelmet elutasította.

A másodfokú bíróság ítéletében felhívta a sztrájktörvény 2. § (1) bekezdés a) pontját, és rögzítette, hogy az elsőfokú bíróság a kérelmezővel egyezően 2024. január 23-tól vette figyelembe a jogszabály által előírt hét napos határidőt. Az eldöntendő jogkérdés az volt, hogy a 2024. január 28-án megkezdett sztrájk a határidőt tekintve jogszerű volt-e vagy sem.

A másodfokú bíróság hangsúlyozta, hogy a bértárgyalás és a sztrájkot megelőző egyeztető eljárás – bár mindkettő az Mt. 291. §-a szerint minősülő érdekvitát rendező, akár egymással párhuzamosan folytatott – két külön eljárás. A sztrájkot megelőző egyeztetés tárgyában kezdeményezett eljárás megindítása nem tehető függővé attól, hogy az érintettek között a vitatott kérdést érintő bértárgyalás milyen stádiumban van, volt-e mindkét fél által szabályosnak tekintett tárgyalás a témában, illetve az egyeztetés lezárult-e. Éppen ezért nincs jelentősége annak, hogy a 2023. december 12-én megtartott bértárgyaláson a kérelmezett szakszervezet szabályszerű meghatalmazással képviseltette-e magát.

A felek közötti jogvitában egyetlen releváns kérdés asztrájkot megelőző kollektív munkaügyi vitában megtartott egyeztető eljárás hét napos határidejének betartása volt. Ennek körében kiemelendő, hogy a hét nap elteltének a célja a lehűlés, lehiggadás érdekében nyert idő. Fontos, hogy a felek végiggondolják álláspontjukat, és lehetőségük legyen a megegyezésre, a sztrájk elkerülésére. Ebből következően a lehiggadás kezdő időpontja nem lehet az a nap, amikor kiderül, hogy a tárgyalások eredménytelenek, mert nincs kilátás a megegyezésre. A lehiggadást a másodfokú bíróság álláspontja szerint a sztrájkkal fenyegetett eljárás kezdetétől kell számítani. A sztrájk maga nem zárja ki azt, hogy a felek további egyeztetéseket folytassanak, ugyanis éppen az a célja a sztrájknak, hogy az egyeztetések során a szakszervezet jogszerűen kikényszerítse az érdekeinek megfelelő megegyezést. Azaz a tárgyalások a sztrájkkal nem zárulnak le, hanem azt követően is folytatódnak egészen a végső megállapodásig.

A sztrájktörvény 2. § (1) bekezdés a) pontja nem értelmezhető úgy, hogy amíg a felek között egyeztetés van folyamatban, nincs lehetőség a sztrájk megtartására, hiszen a sztrájkkövetelések bejelentésének időpontjától kezdődően a sztrájk reális lehetőségével már számolnia kell a munkáltatónak. Az egyeztetések ettől az időponttól kezdődően ugyanis a sztrájk elkerülése érdekében folynak (Legfelsőbb Bíróság Mfv. II.10.584/2008/3.).

Jelen esetben a kérelmezett szakszervezet már 2024. január 4-én a vitatott kérdést érintő sztrájkot megelőző kollektív munkaügyi vitát kezdeményezett, amit január 16-án megerősített, és jelezte, hogy az egyeztető eljárás sikertelensége esetén 2024. január 28-ára és 29-ére sztrájkot hirdet. Ehhez képest a felek 2024. január 23-án megtartott egyeztető tárgyaláson közösen megállapították, hogy az nem vezetett eredményre. Ezáltal a sztrájktörvény 2. § (1) bekezdés a) pontjában írt hétnapos törvényi határidő betartásra került, mert a kérelmezett által 2024. január 4-én kezdeményezett sztrájkot megelőző egyeztető eljárás a január 23-án megtartott egyeztető tárgyalás megállapítása szerint eredménytelenül zárult, azaz a vitatott kérdést érintő kollektív munkaügyi vitában megtartott egyeztető eljárás hét napon belül nem vezetett eredményre. Így a sztrájk jogszerű volt, mivel a hét napot nem a 2024. január 23-tól, hanem január 4-től kell számítani, így január 28-án és 29-én a törvényben előírt hét napos határidő megtartott volt.

A sztrájk jogszerűsége szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a kérelmezett szakszervezetet képviselő alapszervezeti elnök az egyeztetésről készült jegyzőkönyvet nem írta alá, hiszen a kérelmezett a jegyzőkönyv tartalmát nem vitatta. Ezért indokolatlan az elsőfokú bíróságnak az a megállapítása, hogy az aláírás megtagadása jogellenes volt.

Nincs továbbá jelentősége annak sem, hogy az egyeztetések során a kérelmezett szakszervezet a 25%-os bérelemelés iránti követelését leszállította, és a 17,6%-os inflációs mértéket meghaladó, majd konkretizálva 20% mértékű béremelést követelt 2024. január 18-tól kezdődően, ugyanis a sztrájkot megelőző egyeztetés során a felek az álláspontjukat megváltoztathatják, önmagában emiatt a sztrájk nem jogellenes.

A kérelmező felülvizsgálati kérelme és a kérelmezett ellenkérelme

A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a másodfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte. Jogszabálysértésként a sztrájktörvény 2. § (1) bekezdés a) pontjában és 3. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozott.

A kérelmezett felülvizsgálati ellenkérelmében (észrevételében) a jogerős döntés hatályában való fenntartását kérte.

A Kúria döntése és jogi indokai

A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem megalapozott.

A felülvizsgálat a megelőző eljáráshoz kapcsolódó rendkívüli, korlátozottan igénybe vehető perorvoslat, amelynek kizárólag a jogszabálysértésre hivatkozásra alapítottan van helye. A Kúria a jogerős végzést így a Pp. 423. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban konkrétan megjelölt jogszabályhelyek tekintetében vizsgálhatta, és ítélhette meg annak jogszabálysértő voltát.

Az adott esetben abban a körben kellett a bíróságoknak állást foglalniuk, hogy hogyan kell értelmezni és alkalmazni a sztrájktörvény 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat. Ennek megfelelően kellett abban a kérdésben határozni, hogy mit kell az említett jogszabályhelyen rögzített „kollektív munkaügyi vitában megtartott egyeztető eljárásnak” tekinteni, és ehhez képest a jogszabályban rögzített hét napos időtartam megtartott volt-e.

Az Mt. 291–293. §-ai a kollektív munkaügyi viták feloldásának egyes eljárásait szabályozzák, és nem szólnak arról, hogy mit tekintünk kollektív munkaügyi vitának, illetve egyeztetésnek. Ez utóbbi fogalmat a sztrájktörvény sem definiálja, ezért egyeztetésnek nem csupán az Mt. 191. és 192. §-ai szerinti egyeztető bizottság igénybevételével zajló eljárás tekintendő, hanem az úgynevezett informális egyeztetés is, vagyis lényegében az egyszerű tárgyalás, megbeszélés, avagy – a felülvizsgálati kérelemben hivatkozottak szerint – az Mt. szerinti konzultáció is. Kollektív munkaügyi vitának pedig a munkáltató és a munkavállalói képviseletek közötti vitát, azaz azonos kérdésben (tárgykörben) egymással szemben közölt eltérő álláspontokat lehet tekinteni. Ennek előre bocsátásával kellett adott tényállás mellett értékelni, hogy a 2024. január 28-án és 29-én tartott sztrájk a határidőt tekintve jogszerű volt-e.

A másodfokú bíróság azt helyesen rögíztette, hogy a sztrájkot megelőző egyeztetés tárgyában kezdeményezett eljárás megindítása nem volt függővé tehető attól, hogy az érintettek között a bértárgyalások milyen feltételekkel folytak, milyen stádiumban voltak, illetve az lezárult-e.

A felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállásszeri nt a szakszervezet 2024. január 4-én az adott évre vonatkozó bérfejlesztést érintő sztrájkot megelőző kollektív munkaügyi vitát kezdeményezett, amit január 16-án megerősített. Ekkor már jelezte, hogy az egyeztő eljárás sikertelensége esetén 2024. január 28-ára és 29-ére sztrájkot hirdet. Január 18-án azt is pontosította, illetve egyértelművé tette, hogy 20%-os bérfejlesztést igényel. A felek a 2024. január 23-án megtartott tárgyaláson közösen megállapították, hogy az nem vezetett eredményre, ekkor új időpont kitűzése azonban nem történt. Ebből következően alaptalan azon felülvizsgálati hivatkozás, hogy a január 23. lenne a kötelező egyeztetés elindulásának a napja, hiszen ekkor a felek a tárgyalások folytatásának időpontját nem tűzték ki, semmilyen adat nem utal arra, hogy a megbeszéléseket folytatni kívánták-e, és ha igen, akkor mikor.

A következetes ítélkezési gyakorlat szerint a sztrájk joga a sztrájktörvény 2. § (1) bekezdés a) pontja értelmében megnyílik, ha a vitatott kérdést érintő egyeztető eljárás hét napon belül nem vezet eredményre. Ez a rendelkezés nem értelmezhető úgy, hogy amíg a felek között egyeztetés van folyamatban, nincs lehetőség sztrájk megtartására, mivel a sztrájkkövetelések bejelentése időpontjától kezdődően annak reális lehetőségével a sztrájkköveteléssel érintett munkáltatónak számolnia kell, az egyeztetések ezen időponttól kezdődően ugyanis a sztrájk elkerülése érdekében folynak (Mfv. II. 10.584/2008/3.). Jelen esetben annak kitűzött időpontja is ismert volt a kérelmező előtt.

Mindezek alapján a másodfokú bíróság helyesen fejtette ki, hogy a kérelmezett által 2024. január 4-én kezdeményezett sztrájkot megelőző egyeztető eljárás a január 23-án megtartott tárgyalás megállapítása szerint eredménytelenül zárult, azaz a vitatott kérdést érintő kollektív munkaügyi vitában megtartott egyeztető eljárás a január 4-i kezdő időponthoz képest hét napon belül nem vezetett eredményre. Így 2024. január 28-án és 29-én a sztrájk jogszerűen megtartható volt a sztrájktörvény 2. § (1) bekezdés a) pontjának helyes értelmezése szerint. Az itt meghatározott hét nap biztosítja ugyanis (a másofokú bíróság által kifejtett „lehiggadáson” és a sztrájk elkerülése érkében történő álláspont-közelítésen túl) az egyeztetés indokolatlan elhúzásának megakadályozását is.

Az nem volt vitatott a felek között, hogy január 16-án a kérelmezett a sztrájkot megelőző bérfejlesztésre vonatkozó kollektív munkaügyi vita iránti január 4-én tett kérelmét megerősítette, bejelentette a sztrájk időpontját is (2024. január 28., 29.), január 18-án pedig az igényelt béremelés mértékét is pontosan megjelölte. A munkáltatónak ebből következően január 4-től kezdődően számolnia kellett a sztrájk fenyegető kockázatával. Ha azonban kezdő időpontként csak a január 18-i dátumot tekintenénk irányadónak a sztrájkkövetelés tárgyát képező béremelés mértékének pontos megjelölése okán, a jogszabályban rögzített 7 napos határidő akkor is megtartott lenne a 2024 január 28-tól kezdődő sztrájkot illetően.

Alaptalanul sérelmezte a kérelmező a konzultációra vonatkozóan az Mt. 233. § (2) bekezdésében foglaltak megsértését is, mivel sztrájkot megelőző egyeztetésen nemcsak e jogszabályhely szerinti konzultációt kell érteni. Az itt megjelölt feltételek továbbá az eljárás során megvalósultak, és annak a kérelmező sem adta megfelelő indokát, hogy álláspontja szerint miért csak 2024. január 23-án teljesültek a fenti jogszabályban foglalt előírások.

A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartotta a Pp. 424. § (1) bekezdése alapján– olvasható a kuria-birosag.hu-n.

A teljes döntést ITT találja.