605 találat a(z) Kúria cimkére

Sajtó-helyreigazítási ügyben döntött a Kúria Cikk

Tájékoztató jelent meg a Kúria honlapján egy sajtó-helyreigazítás iránt indított perben hozott döntéséről.

Kúriai döntés a szülésnél alkalmazott altatásról szóló tájékoztatás késedelmének következményeiről Cikk

A császármetszéshez szükséges általános érzéstelenítésre vonatkozó tájékoztatás késedelmes nyújtása sérti a szülő nő lelki egészséghez fűződő személyiségi jogát – mondta ki a Kúria.

Új Kúria-határozat a pihenőidőről: tömeges perek és pótlékok jöhetnek? Cikk

Hiába bőkezű a magyar jog a 48 órás heti pihenőidővel, előtte a napi pihenőidőt ki kellene adni egy EU bírósági döntés szerint. Ennek alapján pénteken 13 óra után már a legtöbb munkavállaló rendkívüli munkaidőben dolgozna. Ezért pedig plusz pénz – 50 százalék pótlék – járna visszamenőleg is. Négy éve húzódik a napi és a heti pihenőidő kiadásának kérdése. Tavaly történt egy vitatott Mt-módosítás, a közelmúltból két Kúria-döntés abba az irányba mutat, hogy legalább a 2023-at megelőző gyakorlatért pótlékot kellene fizetni – írja a hrportal.hu.

Műtrágyakartellügy: a Kúriához fordul a GVH Cikk

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához fordul a Nitrogénművek Zrt. kartellügyében, meggyőződéssel kitartva a versenytanács eredeti határozata mellett, amelynek megállapításait a súlyos kartellezésről megerősítette a Fővárosi Törvényszék – közölte a GVH az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.

Közigazgatási hatósági eljárások iratai: mikor nyilvánosak? Cikk

Érdekes ügyben döntött nem olyan régen a Kúria. A BH2024.208. számú ügyben azt vizsgálta, hogy közérdekű adatként milyen esetekben lehet közigazgatási hatósági ügyek iratanyagába betekinteni az eljárásban nem érintett személyek számára. Az ügy részleteit az alábbiakban ismertetjük.

Döntött a Kúria – mutatjuk, milyen esetekben tilos és mikor lehet bérköveteléssel kapcsolatos sztrájkot kezdeményezni Cikk

Friss döntésében (BH2024.212.) a Kúria azt vizsgálta, hogy a kollektív szerződés hatálya alatt milyen esetekben tilos és mikor lehet bérköveteléssel kapcsolatos sztrájkot kezdeményezni. Az ügy részleteit cikkünkben foglaltuk össze.

Iparűzési adó, innovációs járulék: fontos Kúria-döntés az alvállalkozói teljesítések levonhatóságáról Cikk

A Kúria korábban már több ítéletében foglalkozott az alvállalkozói teljesítések helyi iparűzési adóból történő levonhatóságával. A nemrégiben közzétett Kfv. 35.076/2024/5. számú döntésében azonban fontos megállapításokat tett a vállalkozási szerződések minősítésével és a szükséges nyilvántartások vezetésével kapcsolatban – hívja fel a figyelmet hírlevelében a PwC Magyarország.

Megváltozott munkaképesség mértéke, rehabilitálhatóság: ki állapíthatja meg? A Kúria döntött Cikk

Ha a bíróság által megállapított egészségi állapot a közigazgatási szerv határozatában foglaltaktól eltérő mértékű, a bíróság nem írhatja elő a közigazgatási szervnek, hogy a megismételt eljárásban milyen minősítési kategória alapul vételével döntsön a megváltozott munkaképességű személy ellátásáról. A perben megállapított egészségi állapothoz tartozó komplex minősítés elvégzése a közigazgatási szerv feladata – mondta ki a Kúria.

Kötelező egyeztetés sztrájk előtt: bármiféle eszmecsere megteszi a Kúria szerint Cikk

Egyre több sztrájkot érintő kérdés kerül bíróság elé, ennek egyik oka, hogy a megélhetési költségek jelentős emelkedése miatt erősödik a bérfeszültség. A BH2024.213. számú ügyben a Kúria azt vizsgálta, hogy pontosan milyen feltételei vannak a jogszerű sztrájkot megelőző kötelező egyeztetésnek.

Sztrájk jogszerűségéről döntött a Kúria Cikk

A sztrájk joga a a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (sztrájkörvény) 2. § (1) bekezdés a) pontja értelmében megnyílik, ha a vitatott kérdést érintő egyeztető eljárás hét napon belül nem vezet eredményre. Ez a rendelkezés nem értelmezhető úgy, hogy amíg a felek között egyeztetés van folyamatban, nincs lehetőség sztrájk megtartására, mivel a sztrájkkövetelések bejelentésének időpontjától kezdődően annak reális lehetőségével a sztrájkköveteléssel érintett munkáltatónak számolnia kell, az egyeztetések ettől az időponttól kezdődően ugyanis a sztrájk elkerülése érdekében folynak – mondta ki a Kúria.

Nem adta ki a munkáltató a napi pihenőidőt a heti pihenőidő előtt – a Kúria döntött Cikk

A munkáltató jogsértést követett el azzal, hogy a munkavállaló részére a napi pihenőidőt nem adta ki (osztotta be) a heti pihenőidőt megelőzően. Ebből azonban az nem következik, hogy a heti pihenőidő kiadására sem került sor, illetve az, hogy a heti pihenőidő is csak később kezdődne meg; következésképpen a pihenőidők nem „csúsztathatóak el” – olvasható a Kúria honlapján.

Kinek kell fizetnie és mi után? – építményadóról döntött a Kúria Cikk

Az építményadó alanyának, tárgyának és mértékének megállapítása a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és a felhatalmazása alapján megalkotott önkormányzati rendelet előírásai alapján történik. Az adó megfizetésére a tulajdonos a tulajdoni hányada és nem a használati megállapodásban foglaltak alapján köteles – mondta ki a Kúria.

Mérsékelte a GVH, 36 millió 450 ezer forintos bírságot kell fizetnie az Innovelle Pharmának Cikk

Több mint 10 millió forinttal kevesebb, 36 millió 450 ezer forintos bírságot kell fizetnie az Innovelle Pharma Kft.-nek – így döntött a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenytanácsa. A vállalkozást még 2020 októberében a megtévesztő hirdetései miatt marasztalta el a GVH, közel 47 millió forintos bírságot kiszabva a cégre. A vállalkozás élt a jogorvoslati jogával, a Kúria pedig a jogsértés megállapítását megerősítve, a bírságösszeg újraszámolását rendelte el egy megismételt eljárásban. Ennek során az Innovelle Pharma Kft. együttműködő volt, és megfelelési programjának fejlesztését is vállalta – írja honlapján a GVH.

Közszereplő képmásának használhatósága – kúriai döntés Cikk

A Kúria a BH2024.157. számú döntésében azt vizsgálta, hogy a sajtó mely esetekben használhatja fel a közszereplőről készült fényképet. Gondolhatnánk, hogy ez a lehetőség korlátlan, mivel a közszereplőket terhelő tűrési kötelezettség nagyobb, ez azonban nincsen így. Az ügy tanulságait az alábbiakban foglaljuk össze.

Tárgyi eszköz bekerülési érték utólagos csökkentése Kérdés