A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a Kúria K.V. tanácsának egyesített előzetes döntéshozatali indítványai alapján lefolytatott jogegységi eljárásban hozta meg a 6/2023. Jogegységi határozatot június 12-én.
Négy új törvény – többek között a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény –, kettő új rendelet, három határozat, továbbá a Kúria három közleménye jelent meg a Magyar Közlöny 2023. évi 104. számában.
Azonnali hatályú felmondásra kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha a törvényben nevesített, szigorú feltételek fennállnak. Éppen ez az oka annak, hogy a munkaviszony megszüntetésének ezt a módját a munkáltatók kerülik. Az alábbiakban egy bírósági ügy (BH2023.136.) történéseit foglaljuk össze a tanulságok bemutatásával.
A Kúria legfrissebb jogegységi határozatában megerősítette a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) álláspontjának helyességét az ügyintézési határidőt túllépve meghozott versenyfelügyeleti döntések kapcsán: az időtúllépés nem eredményezi automatikusan a bírságolás lehetőségének elenyészését. A Kúria kötelező érvényű határozata ezzel eldöntött egy bíróságokon gyakran vitatott kérdéskört – írja honlapján a GVH.
A személyes adatok kezelését és védelmét szabályozó 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) rögzíti, hogy az adatvédelemre vonatkozó szabályok megsértése esetén az érintettek vagyoni és nem vagyoni kárukat is követelhetik. Konkrétumokat ugyanakkor a GDPR nem tartalmaz. Ezen rendelkezések alkalmazhatóságát vizsgálja az alábbi EUB döntés (C-300/21.), mely így különösen érdekes lehet:
Tájékoztató jelent meg a Kúria oldalán a Kúria szomszédjog megsértésére alapított nem vagyoni kártérítés tárgyában a 2023. június 7-én megtartott nyilvános tárgyaláson meghozott és kihirdetett döntéséről.
Gyakran felmerülő kérdés, hogy a személyes adatok jogellenes kezelése további felelősséget jelent-e. A Kúria friss határozatában (BH2023.65.) amellett foglalt állást, hogy a kompenzációs igény eredményességének (kárfelelősségnek) a jogsértésen túlmenően további feltételei is vannak. Cikkünkben a döntés részleteit mutatjuk be.
A Kúria az Európai Unió Bírósága C-705/21. számú előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítéletét követően hozott határozatot fogyasztói kölcsönszerződés érvénytelensége tárgyában a Gfv.VI.30.206/2023. számú ügyben – írja honlapján a Kúria.
A munkaidő-nyilvántartás vezetése, benne a szabadság nyilvántartása a munkáltató alapvető kötelezettsége. Habár ezen kötelezettség elmulasztásának következménye perben, bizonyítás útján mérsékelhető, a bizonyítás sikertelenségének a következménye mindenképpen a munkáltatóra hárul. Cikkünkben az e tárgyban született friss bírósági döntést (BH2023.75.) mutatjuk be.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Kúria támadott ítéletét, olvasható az Alkotmánybíróság honlapján.
A Kúria friss eseti döntésében a munkáltató munkabalesetekért való felelősségét vizsgálta. Ezzel összefüggésben megerősítette, hogy a megfelelő munkaeszköz biztosítása a munkáltató feladata. Ez a kötelezettség azonban számos, egyéb kötelezettséget is takar. Az ügy (BH2023.42.) tanulságait az alábbiakban mutatjuk be.
Új jogszabályok jelentek meg tegnap este: az Országgyűlés elfogadta a Kúria, az OBH és az ügyészség 2021. évi beszámolóját, Novák Katalin bírákat mentett fel, vakcinát adományoz az ország Nicaraguának.
Új, üzleti titok megsértésével kapcsolatos bírósági döntést tettek közzé 2023. februárjában. A jogvita kapcsán a Kúria megállapította, hogy amennyiben egy munkavállaló a munkáltató sérelmére üzleti titkot sértő magatartást tanúsít, úgy az üzleti titokról szóló 2018. évi LIV. törvény (Üttv.) rendelkezései nem függetleníthetőek a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) vonatkozó rendelkezéseitől, hanem azokkal együtt kell alkalmazni őket.
A Kúria 3/2023. jogegységi határozatát a mezőgazdasági igazgatási szerv által lefolytatott földárverési eljárásban hozott döntés ellen igénybe vehető jogorvoslatról április 11-én tették közzé a 2023. évi 52. számú Magyar Közlönyben.
A munkáltató és a munkavállaló között tanulmányi szerződésben foglaltak érvényesítésével összefüggésben merült fel jogvita. A Kúria ennek kapcsán azt is megvizsgálta, hogy mely esetben értékelhető akként, hogy a tanulmányok végzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót, ilyenkor ugyanis a tanulmányi szerződés érvénytelen. Az ügy tanulságait az alábbiakban foglaljuk össze.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Ez engem is érdekel