A Kúria a BH2023.195., illetve BH2023.196. számú döntéseiben az üzemi tanácsi választásokkal összefüggésben hozott fontos döntéseket. Az alábbiakban ezen döntések érdemi részeit foglaljuk össze.
Számtalan kérdés érkezik azzal összefüggésben, hogy mikor szükséges munkaviszony, és mikor elegendő megbízási jogviszony keretében foglalkoztatni. Bár a két jogviszony hasonlít egymásra, számos különbség is van közöttük. Emellett komoly szankcióval is lehet számolni, ha a vállalkozás nem a megfelelő jogviszonyt alkalmazza. Nézzük akkor a pontos szabályokat!
Előfordul olyan helyzet, amikor a munkavállaló munkaviszonyát oly módon szüntetik meg, hogy a munkáltató őt egyszerűen a megfelelő hatóságnál kijelenti. Habár ennek a lépésnek is vannak jogkövetkezményei, ez nem feltétlenül a munkaviszony megszüntetése. Az alábbiakban egy ilyen bírósági ügyet (BH2023.138.) mutatunk be.
Az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette a Kúria döntését, amely a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) öt népszavazási kérdése közül kettőt hitelesített – közölte az MTI.
A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a Kúria K.V. tanácsának egyesített előzetes döntéshozatali indítványai alapján lefolytatott jogegységi eljárásban hozta meg a 6/2023. Jogegységi határozatot június 12-én.
Négy új törvény – többek között a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény –, kettő új rendelet, három határozat, továbbá a Kúria három közleménye jelent meg a Magyar Közlöny 2023. évi 104. számában.
Azonnali hatályú felmondásra kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha a törvényben nevesített, szigorú feltételek fennállnak. Éppen ez az oka annak, hogy a munkaviszony megszüntetésének ezt a módját a munkáltatók kerülik. Az alábbiakban egy bírósági ügy (BH2023.136.) történéseit foglaljuk össze a tanulságok bemutatásával.
A Kúria legfrissebb jogegységi határozatában megerősítette a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) álláspontjának helyességét az ügyintézési határidőt túllépve meghozott versenyfelügyeleti döntések kapcsán: az időtúllépés nem eredményezi automatikusan a bírságolás lehetőségének elenyészését. A Kúria kötelező érvényű határozata ezzel eldöntött egy bíróságokon gyakran vitatott kérdéskört – írja honlapján a GVH.
A személyes adatok kezelését és védelmét szabályozó 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) rögzíti, hogy az adatvédelemre vonatkozó szabályok megsértése esetén az érintettek vagyoni és nem vagyoni kárukat is követelhetik. Konkrétumokat ugyanakkor a GDPR nem tartalmaz. Ezen rendelkezések alkalmazhatóságát vizsgálja az alábbi EUB döntés (C-300/21.), mely így különösen érdekes lehet:
Tájékoztató jelent meg a Kúria oldalán a Kúria szomszédjog megsértésére alapított nem vagyoni kártérítés tárgyában a 2023. június 7-én megtartott nyilvános tárgyaláson meghozott és kihirdetett döntéséről.
Gyakran felmerülő kérdés, hogy a személyes adatok jogellenes kezelése további felelősséget jelent-e. A Kúria friss határozatában (BH2023.65.) amellett foglalt állást, hogy a kompenzációs igény eredményességének (kárfelelősségnek) a jogsértésen túlmenően további feltételei is vannak. Cikkünkben a döntés részleteit mutatjuk be.
A Kúria az Európai Unió Bírósága C-705/21. számú előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítéletét követően hozott határozatot fogyasztói kölcsönszerződés érvénytelensége tárgyában a Gfv.VI.30.206/2023. számú ügyben – írja honlapján a Kúria.
A munkaidő-nyilvántartás vezetése, benne a szabadság nyilvántartása a munkáltató alapvető kötelezettsége. Habár ezen kötelezettség elmulasztásának következménye perben, bizonyítás útján mérsékelhető, a bizonyítás sikertelenségének a következménye mindenképpen a munkáltatóra hárul. Cikkünkben az e tárgyban született friss bírósági döntést (BH2023.75.) mutatjuk be.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Kúria támadott ítéletét, olvasható az Alkotmánybíróság honlapján.
A Kúria friss eseti döntésében a munkáltató munkabalesetekért való felelősségét vizsgálta. Ezzel összefüggésben megerősítette, hogy a megfelelő munkaeszköz biztosítása a munkáltató feladata. Ez a kötelezettség azonban számos, egyéb kötelezettséget is takar. Az ügy (BH2023.42.) tanulságait az alábbiakban mutatjuk be.
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Ez engem is érdekel
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Ez engem is érdekel
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték