540 találat a(z) munkáltató cimkére
Jár-e végkielégítés ebben az esetben?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy korábbi az oldalon feltett kérdésből arra a kérdésre választ kaptam, hogy a rendkívüli helyzetre való hivatkozás nem lehet oka a végkielégítés meg nem fizetésének, hiszen ahogy dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvédnő írta "A végkielégítésnek az a rendeltetése, hogy a munkáltatónál hosszabb ideig munkaviszonyban álló munkavállalónak – a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén – anyagi ellátást biztosítson, másrészről az újrakezdés elősegítését szolgálja. Ezen mértéket semmiféle esetleges vis maior helyzet sem befolyásolja." Egy olyan jellegű kérdésem merült fel ezzel kapcsolatban, hogy abban az esetben, ha a munkáltató felajánlja a 4 órás munkaviszonyt a munkavállalónak és azt a munkavállaló nem kívánja elfogadni, jár-e végkielégítés? A 8 órás munkaviszonyhoz tartozó alapbér meg nem fizetését az alábbiakkal indokolja a munkáltató: "Ha a munkáltató által ajánlott munkaszerződés-módosítást nem fogadja el (...) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 146. §-a alapján, mivel a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségének elháríthatatlan külső ok miatt nem tud eleget tenni, ezért a munkáltató felmenti a munkavégzési kötelezettsége alól, de tekintettel az elháríthatatlan külső okra, ebben az esetben az Ön számára az Mt. hivatkozott rendelkezése alapján az alapbér nem jár." Válaszát előre is köszönöm!
Óraszám-csökkentés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Sajnos a kialakult járványügyi helyzet miatt egy munkáltató a visszaesett forgalom miatt munkaóraszám-csökkentésre kényszerült, melyet a dolgozóval közölt, aki viszont ebbe nem szeretne belegyezni, mert jövő év közepén a 40 éves jogosultsági idejét megszerezve nyugdíjba mehetne. Így azonban a szolgálati ideje csökken, mely következménye, hogy kihúzódik az ideje. Mit tehet ebben a helyzetben a munkavállaló, milyen jogai vannak, amelyekkel élhet? Köszönöm! Fazekasné
Koronavírus-járvány: kisokos munkáltatóknak, munkavállalóknak
Cikk
A koronavírus-járvány következtében feje tetejére állt mind a munkavállalók, mind pedig a munkáltatók élete. Nézzük meg, hogy milyen potenciális veszélyforrások leselkednek a felekre, és azokra milyen jogi megoldások találhatóak!
Több munkakörben ugyanannál a munkáltatónál
Cikk
Egy kft. targoncás munkakörben, 8 órában foglalkoztatott munkavállalóját gondnoki feladatok ellátásával szeretné megbízni. Milyen lehetőségek vannak a munkáltató részéről, hogy mindkét feladat ellátása megoldott legyen az említett dolgozóval? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
Kérdéseket vet fel a munkavédelmi törvény változása
Cikk
A munkavédelmi törvény legutóbbi, 2020 január elseje óta hatályos változása a munkaegészségügyi vonatkozású bejelentések tartalmát szabályozza újra és az eddigiektől eltérő nyilvántartási kötelezettségeket ír elő, például a veszélyes anyagok hatásainak kitett munkavállalókra vagy a vegyianyagok kezelésére, nyilvántartására vonatkozóan. A jogalkotó alapvető célja természetesen nem vonható kétségbe, ez a munkavállalók egészségének védelme. Az új paragrafusokkal elérni kívánt munkáltatói intézkedések eredménye, jogszerűsége viszont már felvet kérdéseket. Nehezen megválaszolható kérdéseket, olvasható az ALEMONA – Közösség a munkavédelemért közleményében.
Néhány kattintással is beszerezhető már a NAV-tól a keresetigazolás
Cikk
Februártól online is lehet igényelni a banki hitelfelvételhez elengedhetetlen adóhivatali keresetigazolást – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Kötetlen munkaidőbeosztás: hogyan alkalmazható, mik a buktatói?
Cikk
A kötetlen munkaidőbeosztás egyre elterjedtebb, hiszen ilyen esetekben a munkáltató egy sor kötelezettség alól mentesül. Nem tartja nyilván a munkavállaló munka- és pihenőidejét (a szabadság kivételével), valamint nem érvényesülnek a munkaszüneti napokra érvényes, illetve a vasárnapi munkavégzés korlátjai sem. Kötetlen munkaidőbeosztás azonban csak meghatározott esetekben alkalmazható, a helytelen alkalmazás komoly következményekkel járhat.
Egyszemélyes kft. nyugdíjas tagja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. nyugdíjas tagja a társasági szerződés alapján megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket, vagyis társas vállalkozónak minősül. Ezért díjazásban nem részesül, így csak az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére kötelezett. Lehetséges-e, hogy a jövőben a társas vállalkozói jogviszonya mellett munkaviszonyt is létesítsen a gazdasági társasággal, vagyis ő lenne a munkáltató, illetve a munkavállaló egy személyben? Válaszát előre is köszönöm!
Letiltás munkabérből – osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk (zrt.) egyik tulajdonosa egyben munkavállaló is. Az ő munkabérére érkezett letiltás, amelyet havonta rendesen vonunk is. A tavalyi év eredménye után idén osztalékot fog fizetni a cég. Ebből az osztalékból nem kell érvényesíteni a letiltást (hiszen ez tulajdonosi jövedelem, nem munkabér), ha jól gondolom. A tulajdonosban van hajlandóság a letiltás teljes összegének az osztalékból történő megfizetésére. Ez esetben mint munkáltató/kifizető eljárhatunk-e, kell-e erről valamilyen nyilatkozat a tulajdonos részéről, vagy ez esetben ő mint magánszemély kell, hogy rendezze a letiltás kiegyenlítését? Köszönettel
Milyen munkajogi szabályok védik a dolgozó szülőket?
Cikk
Kevés konkrét munkajogi szabály védi a gyermeket nevelő munkavállalót. Számos szülő hozza-viszi iskolába a kicsiket, a munkahelyi leterheltség ellenére is részt kell venni szülői értekezleten, az otthoni közös tanulás, játék egy fáradhatatlan anyát és apát igényelnek. A gyermek megbetegedhet, és még sok olyan élethelyzet adódhat, amikor a munkavállaló nem, vagy csak nehézségek árán tud eleget tenni munkavégzési kötelezettségének. Mindez egy egyedülálló szülő dolgát még inkább nehezíti. Ugyanakkor, ha a munkáltató és a munkavállaló nyitottak az együttműködésre, abban az esetben az óvodás és/vagy iskolás gyermeket nevelő szülők foglalkoztatása nem jelent problémát a munkáltató számára.
Munkábajárás
Kérdés
T. Szakértő! A munkavállaló saját gépkocsival jár a munkahelyére. Munkaidő beosztása miatt tömegközlekedéssel nem tudja megoldani. A munkábajárás költségét a munkáltató nem a 9 vagy a 15 forint-os térítéssel, hanem a gépkocsi tényleges 8 l/km fogyasztással kívánja elszámolni. Milyen módon számolhatom el? Milyen adó, bér, járulék terheli esetlegesen a munkavállalót és munkáltatót? Köszönöm .
Versenytilalmi megállapodás: kötelező tartalom az érvényességhez
Cikk
Januártól változott a versenytilalmi megállapodás szabályozása, mely területtel a 2019. évben a Kúria is foglalkozott [lásd 1/2019. (V. 20.) KMK vélemény]. Ezért érdemes áttekinteni a versenytilalmi megállapodás megkötésével kapcsolatos legfontosabb (gyakran értelmezési problémákat is okozó) követelményeket.
Tanulmányi szerződés: milyen feltételekkel köthető, miként bontható fel?
Cikk
A tanulmányi szerződés – alap esetben – mind a munkáltató, mind pedig a munkavállaló szempontjából előnyös megállapodás. Vannak azonban olyan élethelyzetek, amikor valamelyik fél mégis szeretné megszűntetni a szerződéses kötöttséget, vagy megváltoztatni annak feltételeit. 2020. január 1-jétől minimális mértékben a tanulmányi szerződésre vonatkozó szabályok is változtak, érdemes ezért ezt a megállapodásformát is áttekinteni. Lássuk melyek a leglényegesebb szempontok!
Felmondott a dolgozó, tartozása van. Mi lesz a kilépőpapírokkal?
Cikk
Visszatarthatja-e a munkáltató a munkavállaló kilépőpapírjait, mert az felmondott a tanulmányi szerződés lejárta előtt? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.
Szabadságolás: példák speciális esetekre
Cikk
A szabadságok kiadása a munkáltatóknál örök probléma forrása. Az ünnepek közeledtével a szabadságoláshoz kapcsolódó kérdések is megszaporodnak. Kiadható-e szabadság a jövő évi szabadság terhére? Visszakövetelhető-e a szabadság abban az esetben, ha többet adtunk ki, mint amennyi járt volna? Hogyan számoljuk a részmunkaidő szabadságát? A szabadság kiadásával kapcsolatban felmerülő kérdéseket gyűjtöttük csokorba cikkünkben, és ezekre igyekszünk részletes választ adni.