491 találat a(z) munkáltató cimkére

Érvényesíthető-e a járulékfizetési kedvezmény cégcsoporton belüli munkaerő-átirányítás esetén? Cikk

A koronavírus-járvány próbára teszi a gazdaság minden területét. Amellett, hogy rengeteg munkahely szűnik meg, illetve kerül nehéz helyzetbe, vannak olyan szektorok is, ahol a járványt megelőző időszakhoz képest oly mértékben növekedett a feladat- és munkamennyiség – ilyen például az egészségügy és az egészségügyet kiszolgáló szektor – hogy a munkaerőhiány okoz komoly problémát. Megoldható-e a munkaerőhiány cégcsoporton belüli munkaerő-átirányítással? Olvasói kérdésre Czeglédi Bernadett munkajogi és társadalombiztosítási szakértő válaszolt.

Home office-ban, határon túl Cikk

Olvasónk Németországban dolgozik, de Magyarországon rendelkezik ingatlannal. Azt szerette volna megtudni, hogy évi hány napot dolgozhat Magyarországról home office-ban egy német cégnek úgy, hogy az adó- és járulékfizetési kötelezettsége ne változzon a korábbi – csak Németországban történő munkavégzés – munkarendjéhez képest. Olvasónk kérdése jelen járványügyi helyzetben még aktuálisabb. A kérdésre Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.

Járvány miatti szociális célú pénzadomány juttatás adózása Kérdés

Tisztelt Szerkesztőség! Foglalkoztatóként a járványhelyzet miatt nem tudunk munkát adni a munkavállalónknak. Amennyiben a munkavállaló szociális helyzete indokolja, adhatunk-e a kieső munkalehetőség miatt adómentes pénzbeli juttatást? (Létezik valamilyen speciális jogszabályhely a katasztrófahelyzetek idejére?) Ha nem, akkor megoldható lenne ugyanez olyan alapítványon keresztül, amelynek cél szerinti tevékenysége között szerepel a szociális célú adományozás (a vállalkozásunk adományozna ennek a civil szervezetnek, amely szervezet adná ezt a pénzösszeget a kieső munkalehetőségre tekintettel)? Előre is köszönöm segítségüket!

47/2020. (III.18.) Korm. rendelet hóközi kifizetésre Kérdés

Adott munkáltató a hivatkozott Korm. rendeletekben felsorolt TEAOR-ok egyikébe tartozó főtevékenységet végez, 2020.03.13-án több munkavállalója kezdeményezte munkaviszonya megszüntetését, melyet a munkáltató tudomásul vett. Közös megegyezéssel távoztak. A 2012. évi I. törvény (Munka törvénykönyve) alapján a munkáltató a törvényben előírt igazolásokat kiadta, valamit a 2020. 03. 01–2020. 03.13. közötti időre járó, törthavi bért kifizette 5 munkanapon belül (a Korm. rend. III.18-ai megjelenése és kihirdetése előtt). A rendelet nem rögzíti, a március–június hónapok járulék és szocho/KIVA mentesítése csak a kihirdetést követően történő kifizetésekre, vagy "visszamenőleg", akár 2020. 03. 18. előtt megszűnő munkaviszonyok miatt már hóközben kifizetett jövedelmekre is alkalmazható. Azaz ha a dolgozó megkapta a törthavi (pl. 2020. 03. 01. – 2020. 03.13. közötti időre) járandóságát az utolsó munkában töltött napon, 03.13-án, akkor a 03. 18-ával hatályba lépő járulékmentesítés miatt a dolgozót bérkülönbözet, a munkáltatót szochomentesítés utólag megilleti, vagy sem? Ha a munkáltató nem számolja újra a mentesség miatt a bért terhelő levonásokat, s ezért nem keletkezik nettó bér különbözet, akkor a munkavállaló beperelheti a munkáltatót, azért mert kevesebb a nettó kilépő bére, mint a 47/2020. Korm. rendelet szerint lehetne? Tehát a kérdéseim: 1. A Korm. rendelet kihirdetését megelőzően megszűnő jogviszonyokra is érvényes a mentesség? 2. Amennyiben érvényes, azt kötelező alkalmazni, vagy munkáltatóként lehetőség?

Járulék Kérdés

Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdéssel fordulnék Önökhöz: A 47/2020. (III.18.) Kormányrendelet 4. §-a szerint a turisztikai, vendéglátóipari, szórakoztatóipari, szerencsejáték, filmipari, előadóművész, rendezvényszervező és sportszolgáltatást nyújtó ágazatokban működő gazdasági egységekben, 2020. március, április, május és június hónapokra a foglalkoztatott a) munkavállalók esetében a munkáltató mentesül a munkabér utáni közterhek megfizetése alól, b) munkavállaló munkabérét terhelő járulékok közül kizárólag a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn, azzal, hogy annak havi mértéke nem haladhatja meg az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét, a 7710 forintot. Cégünk főtevékenysége: 5629, tehát a törvényi feltételeknek megfelelünk. Kérdésem az lenne, hogy a most, március hónapban végrehajtott, januárig visszamenőleges béremelés esetén a januári és februári hónapokra számfejtett béremelés összegére is jár-e a járulékkedvezmény, mivel a márciusi bérrel fizetjük ki, vagy nem, mivel a vonatkozási hónapok március előttiek. Köszönöm előre is a választ! Üdvözlettel.

Fizetés nélküli szabadság Kérdés

Igazolt, fizetés nélküli szabadság Kérdés

Gyermekorvos mellett dolgozó asszisztens 2020. március 16-ától 3 napot hazai welness szállodában pihenni volt. A szabadság lejártát követően csütörtökön visszament dolgozni, ahol a munkáltató gyermekorvos azonnal hazaküldte, azzal az indokkal, hogy nem tudja, hogy a fertőzést megkaphatta. A következő másfél hetet otthonában töltötte. Április 02-án megkapott bérfizetési papírjain azt látta, hogy igazolt, fizetés nélküli szabadság lett számfejtve 9 munkanapra. Munkavállaló ebben az évben csak a három nap szabadságot vett ki, amikor ténylegesen pihenni volt. Rendes évi szabadságból még lett volna a munkavállalónak. Jogosan járt el a munkáltató?

Nem árt ellenőrizni a NAV által készített bevallástervezeteket Cikk

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerint érdemes az szja-bevallási tervezet átnézni, összehasonlítani a munkáltatóktól, kifizetőktől kapott igazolásokkal és szükség esetén módosítani, majd beküldeni, a tervezetek már két hete elérhetőek a webes felületen – közölte az adóhivatal szerdán az MTI-vel.

Vállalkozások megszűnése: mi lesz a munkavállalókkal? Cikk

A járvány egyre erőteljesebben érezteti gazdasági hatását: likviditási tartalék hiányában számos vállalkozás kénytelen szüneteltetni tevékenységét vagy véglegesen bezárni kapuit. Ez az egyéni vállalkozók, a kisvállalkozó cégek mellett egyre inkább érinti a nagyobb gazdasági társaságokat is. Milyen teendők vannak és milyen munkajogi következményekkel kell számolni? Mi lesz a munkavállalókkal?

Munkahelyi étkezés elszámolása Kérdés

Tisztelt Adószakértő! Ugyan a témában több cikk is megjelent, viszont egyikben sem találtam választ a következő kérdésre: munkavállaló munkahelyén elérhető meleg konyha (hotel, étterem), ahol napi 1 tányér ételt ingyenesen biztosít a munkáltató minden munkavállalója számára. Hogyan számolja el a munkáltató az ételt, ki kell számláznia, kell áfát fizetnie? Ha igen, milyen kulccsal és milyen összegben számlázza ki? Ha nem kell kiszámláznia, az étel önköltségét milyen jogcímen tudja elszámolni, reprezentációs költségként? Másik kérdés, hogy ez bérként adózik? Mi lesz az alapja az adónak? Milyen nyilvántartást köteles vezetni erről a társaság? Köszönettel:

"Fizetetlen állásidő" biztosítási jogviszony? Kérdés

A március 18-i "fizetetlen állásidő" kérdésével kapcsolatban kérdezem, ha a munkavállaló az állásidő alatt nem kap munkabért, a munkáltatónak nincs járulékfizetési kötelezettsége, ez munkaviszonynak minősül, vagy a munkavállalónak erre az időre egészségügyi hozzájárulást kell fizetni?

Jár-e végkielégítés ebben az esetben? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy korábbi az oldalon feltett kérdésből arra a kérdésre választ kaptam, hogy a rendkívüli helyzetre való hivatkozás nem lehet oka a végkielégítés meg nem fizetésének, hiszen ahogy dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvédnő írta "A végkielégítésnek az a rendeltetése, hogy a munkáltatónál hosszabb ideig munkaviszonyban álló munkavállalónak – a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén – anyagi ellátást biztosítson, másrészről az újrakezdés elősegítését szolgálja. Ezen mértéket semmiféle esetleges vis maior helyzet sem befolyásolja." Egy olyan jellegű kérdésem merült fel ezzel kapcsolatban, hogy abban az esetben, ha a munkáltató felajánlja a 4 órás munkaviszonyt a munkavállalónak és azt a munkavállaló nem kívánja elfogadni, jár-e végkielégítés? A 8 órás munkaviszonyhoz tartozó alapbér meg nem fizetését az alábbiakkal indokolja a munkáltató:  "Ha a munkáltató által ajánlott munkaszerződés-módosítást nem fogadja el (...) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 146. §-a alapján, mivel a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségének elháríthatatlan külső ok miatt nem tud eleget tenni, ezért a munkáltató felmenti a munkavégzési kötelezettsége  alól, de tekintettel az elháríthatatlan külső okra, ebben az esetben az Ön számára az Mt. hivatkozott rendelkezése alapján az alapbér nem jár." Válaszát előre is köszönöm!

Óraszám-csökkentés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Sajnos a kialakult járványügyi helyzet miatt egy munkáltató a visszaesett forgalom miatt munkaóraszám-csökkentésre kényszerült, melyet a dolgozóval közölt, aki viszont ebbe nem szeretne belegyezni, mert jövő év közepén a 40 éves jogosultsági idejét megszerezve nyugdíjba mehetne. Így azonban a szolgálati ideje csökken, mely következménye, hogy kihúzódik az ideje. Mit tehet ebben a helyzetben a munkavállaló, milyen jogai vannak, amelyekkel élhet? Köszönöm! Fazekasné

Koronavírus-járvány: kisokos munkáltatóknak, munkavállalóknak Cikk

A koronavírus-járvány következtében feje tetejére állt mind a munkavállalók, mind pedig a munkáltatók élete. Nézzük meg, hogy milyen potenciális veszélyforrások leselkednek a felekre, és azokra milyen jogi megoldások találhatóak!

Több munkakörben ugyanannál a munkáltatónál Cikk

Egy kft. targoncás munkakörben, 8 órában foglalkoztatott munkavállalóját gondnoki feladatok ellátásával szeretné megbízni. Milyen lehetőségek vannak a munkáltató részéről, hogy mindkét feladat ellátása megoldott legyen az említett dolgozóval? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.