hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Milyen munkajogi szabályok védik a dolgozó szülőket?

  • dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd

Kevés konkrét munkajogi szabály védi a gyermeket nevelő munkavállalót. Számos szülő hozza-viszi iskolába a kicsiket, a munkahelyi leterheltség ellenére is részt kell venni szülői értekezleten, az otthoni közös tanulás, játék egy fáradhatatlan anyát és apát igényelnek. A gyermek megbetegedhet, és még sok olyan élethelyzet adódhat, amikor a munkavállaló nem, vagy csak nehézségek árán tud eleget tenni munkavégzési kötelezettségének. Mindez egy egyedülálló szülő dolgát még inkább nehezíti. Ugyanakkor, ha a munkáltató és a munkavállaló nyitottak az együttműködésre, abban az esetben az óvodás és/vagy iskolás gyermeket nevelő szülők foglalkoztatása nem jelent problémát a munkáltató számára.

Alapelvek

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) alapelvi szinten rögzíti, hogy a munkáltató és munkavállaló a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően köteles eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működniük, és nem lehet olyan magatartást tanúsítaniuk, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A munkáltatót kötelező rendelkezés, hogy a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. Ebből az is következik, hogy a munkarend meghatározása során lehetőleg figyelembe kell venni a gyermekét nevelő munkavállaló helyzetét, életkörülményeit. Azaz, ha például szülői értekezletre, anyák napjára vagy ballagásra kell menni, a munkáltatónak mindezekre tekintettel kell lennie. Ez nem azt jelenti, hogy nem rendelhet el rendkívüli munkavégzést, azonban mérlegelnie kell, hogy adott intézkedése nem aránytalanul sérelmes-e a munkavállalóra nézve, illetve azt nem tudná-e másként megoldani. Így például azzal, hogy másnak rendeli el a túlmunkát vagy a rendes munkaidő kezdetét megelőzően és nem annak befejezését követően kötelez rendkívüli munkaidőre.

Ügyelnie kell a munkáltatónak az egyenlő bánásmód követelményének megtartására is, így nem tehet különbséget a munkavállalók között azok anyasága vagy apasága alapján. Például nem jogszerű, ha a betegeskedő gyermekkel otthon maradó munkavállalót erre figyelemmel zár ki adott juttatásból, akár közvetlen, akár közvetett módon.

Nevesített jogosultságok

Az Mt. 118. §-a értelmében a munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb gyermekei után évente pótszabadság jár. E pótszabadság mértéke egy gyermek esetén két nap, két gyermek esetén négy, kettőnél több gyermek nevelése esetén pedig összesen hét munkanap. A pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Arra figyelemmel, hogy a szabadságot a tárgyévben kell kiadni, a decemberben született gyermekek esetén a munkáltatónak még adott születési évben eleget kell tennie ezen kötelezettségének (az anya majd a szülési vagy fizetés nélküli szabadság lejártát/megszűnését követően lesz rá jogosult).

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) szerint keresőképtelen az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja; a szülő a 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben; a szülő, aki 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli. Az Mt. 55.§ (1) bekezdés a) pontja alapján ilyen esetekben a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól mentesül.

A j) pont szerint ugyanilyen mentesülést élvez a dolgozó a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára azzal, hogy ilyen esetre őt nem illeti meg távolléti díj. A mentesülés megítélése a munkáltatón múlik. Ilyen ok lehet például, ha a szülőnek be kell mennie a síró gyermekéért az óvodába, netán éppen az iskolába a rendetlenkedő nebulóért. Távolléte tehát igazolt lesz, melyért nem részesülhet hátrányos jogkövetkezményben, de díjazás nem illeti meg érte.

Az adó- és tb-szabályok változásairól itt további információt kaphat!

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a gyermekét egyedül nevelő munkavállalókra milyen munkajogi szabályok vonatkoznak!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Nyílt végű pénzügyi lízing

Nagy Norbert

adószakértő

Alapítvány megszűnése

Nagy Norbert

adószakértő

Munkahelyi étkezés elszámolása

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 március
H K Sze Cs P Sz V
24 25 26 27 28 29 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close