554 találat a(z) munkáltató cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Abban kérném a segítségüket, illetve az állásfoglalásukat, hogy egy munkáltatót milyen jogok illetik meg abban, hogyha a munkavállaló otthon van gyeden a gyermekkel, aki még nem töltötte be a 2 évet, és a munkáltató felajánlja neki, hogy a gyed extra igénybevételével álljon vissza munkába, azonban ezt a munkavállaló elutasítja? Feltételezés szerint ő azt szeretné, hogy a gyermek 2 éves koráig otthon legyen, majd kivenni a felhalmozódott szabadságokat. Tehát a konkrét munkavégzésére még nagyon sokat kellene várni…. Ilyen esetben nem tud a munkáltató semmit tenni? Kötve van a keze a felmondási védelem miatt? Természetesen nem szeretné a munkáltató a munkaviszonyt megszüntetni, nem ez az elsődleges cél, de nyilván azt sem szeretné ha kihasználnák…. Olvastunk olyat, hogy ha a munkáltatónál a szerződés szerinti munkavégzési helyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja, megszüntethető a munkaviszony! Ez valóban így van-e? Van erre valami törvényi hivatkozás? És a fentebb említett eset erre vonatkozik-e? Előre is nagyon szépen köszönöm a segítséget, és a tájékoztatást!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Úgy néz ki, hogy a nyugdíjas munkaválló a Tbj. értelmében 2019. évtől mégis csak biztosított lesz, jól gondoljuk-e, hogy ebben az esetben a T1041-es nyomtatványon 2019. évtől nem kell kijelenteni, illetve a munkába lépő nyugdíjast továbbra is be kell jelenteni? További kérdés, ha a nyugdíjas munkavállaló kivás cégnél dolgozik, nagyon úgy tűnik, hogy a bére és minden olyan juttatása, amely szja-alapot képez, kivaalapot is fog képezni, mivel a nyugdíjas bére a Tbj. értelmében járulékalapot képező jövedelem, csak éppen járulékot, illetve szociális hozzájárulási adót nem kell utána fizetni. Ez viszont azt a nehezen elképzelhető helyzetet eredményezné, hogy a nyugdíjas dolgozó bére után egy nem kivás munkáltatónak szochót nem kell fizetni, viszont kivás munkáltatónak kivát igen. Alig hihető, hogy a jogalkotó a kivás munkáltatókat egyértelműen hátrányosabb helyzetbe akarta volna hozni, mint a nem kivás munkáltatókat. Válaszát előre is köszönöm! Nagy Péter

Cikk

A szociális partnerek nem tudtak megállapodni a 2019. január 1-jén hatályba lépő minimálbér és garantált bérminimum mértékében, elképzelhető, hogy jövő héten szerdán a kormány határoz a béremelésről – összegezték a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) munkaadói és munkavállalói oldalának képviselői a csütörtöki tárgyaláson történteket az MTI-nek.

Cikk

Magyarországon a cégek az általuk alkalmazott toborzási módszereket tekintve átlagosan 5738 forintot költenek egy megfelelően képzett és az elvárt tapasztalatokkal rendelkező munkavállaló megtalálására, miközben 2012-ben ez az összeg még csupán 278 forint volt – derül ki a Profession.hu állásportál felméréséből.

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Az alábbi változásokról olvastam: (3) Az szja törvény 3. § 89. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:) „89. Adóköteles biztosítási díj: a) magánszemély biztosítottra kötött biztosítási szerződés alapján más személy által fizetett díj (ide nem értve a magánnyugdíjpénztár által biztosítóintézettől történő járadékvásárlás ellenértékét) a biztosított magánszemélynél,....... Ennek alapján, az alábbi kérdéseimre szeretnék válaszokat kapni: 1. Amennyiben a kockázati biztosítás szerződője a munkáltató, biztosítottja a munkavállaló és kedvezményezett a biztosított családtagja, Például: 20 ezer ft/hó befizetett díjat figyelembe véve, milyen egyéb járulékfizetési kötelezettség terheli a MUNKÁLTATÓT MINT SZERZŐDŐT és a Biztosítottat? (szja, eho, egészségügyi hozzzájárulás stb.) 2. Mekkora összeg számolható el költségként a szerződőnél, a fenti példát figyelembe véve? 3. Amennyiben a díjfizető: kivás vagy katás cég, és nem számol el költséget, akkor kell-e adót, vagy bármilyen járulékot fizetni a kockázati biztosítás után céges szerződő esetén a szerződőnek, illetve a biztosítottnak? Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm!!

Cikk

Kollégiumi véleményt fogadott el a Kúria a munkáltató kártérítési felelőssége összegszerűsége tekintetében. A kollégiumi vélemény megalkotását joggyakorlat-elemző csoport munkája előzte meg. A szakértői grémiumot dr. Tallián Blanka, a Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium tanácselnöke vezette – írja honlapján a Kúria.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A munkáltató saját gépjárművével megy a székhely közigazgatási határán kívül eső munkavállalóért, akit minden munkanapon elszállít a munkavégzés helyére, illetve a munkanap végeztével hazaszállítja. Van-e ebben az eljárásban aggályos dolog? Milyen adófizetési kötelezettség merül fel a munkavállaló szempontjából? Az út során felhasznált üzemanyag áfája levonható-e, ha a szállítóeszköz 9-11 személy szállítására alkalmas, és gázolajjal működik? Ha jól gondolom, akkor a gázolaj áfája nem vonható le, ha azt személyautóhoz használják fel? Van-e ezzel kapcsolatban adófizetési kötelezettsége a munkáltatónak (gondolok itt arra, hogy nem minősül-e természetbeni juttatásnak)? Köszönöm a válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk 7 év távollét és 3 gyermeke születése után vissza kíván térni a munkába. Több mint 100 nap szabadság jár neki. Köteles-e a cég egyben kiadni a szabadságot, ha bejelentkezett legkisebb gyermeke 3. évének betöltése után, mielőtt felveszi a munkát, vagy erre a szabadságra is vonatkozik a szabadságkiadásra vonatkozó általános szabály, hogy egy részével a munkáltató rendelkezik, hogy mikor adja ki. Köszönettel,

Cikk

A munka törvénykönyve számos lehetőséget biztosít a munkáltató számára, hogy a munkavállalóval fennálló jogviszonyt a cég sajátosságaihoz igazítsa. A törvény több olyan, kevésbé szembetűnő rendelkezést tartalmaz, mely a munkavállaló számára tényleges hátrányt nem okoz, miközben a munkáltató mutatói jelentős javulást eredményezhetnek.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Megteheti-e a dolgozó, hogy a munkáltatóval megállapodjon arról, hogy a munkáltató fizesse be a közüzemi számláját úgy, hogy a dolgozó közüzemi számlájának összegét minden hónapban visszatartja a fizetéséből? Köszönöm válaszukat

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A https://adozona.hu/kerdesek/2017_3_27_Alkalmazott_felelossege_rif linken található válaszra hivatkozva szeretném feltenni kérdésemet. A válaszban a szakértő a munkáltató kárigényének érvényesítésére kettő módot említ (fizetési felszólítás és bírósági út), míg más válaszban a fizetési meghagyás lehetőségére is utal. Kérdéseim: A megjelölthöz hasonló kártérítési igény érvényesítése során is választható az fmh lehetősége? Azon túl, hogy az fmh munkaviszonyban bizonyos követeléseknél nem vehető igénybe, van-e hátránya a fizetési felszólításhoz képest? Ha van lehetőség fizetési felszólítással és fmh-val is érvényesíteni az igényt, melyiket ajánlaná munkáltatók részére és miért? Válaszát előre is köszönöm.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Felszolgálói díj felosztása

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Vasárnapi pótélk

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 március
H K Sze Cs P Sz V
23 24 25 26 27 28 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink