A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt kéri a kormánytól, fontolja meg, hogy adómentes maradhasson a diákhitel törlesztéséhez adott munkáltatói juttatás a béren kívüli és egyéb kedvezményes juttatások rendszerének átalakításánál – közölte Gulyás Tibor, a HÖOK elnöke pénteken az MTI-vel.
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk 2015-ben megkezdett munkáltatói lakáscélú támogatása havonta kerül átutalásra külön számlára. Az 5 000 000 forint keretét nem éri el 2018-ban. A támogatás 2019. 01. 01-jétől való adómentességének megszűnése mennyiben érinti a már meglévő támogatásokat? A 2019-re ütemezett havi részleteket már csak adóval terhelten adhatjuk? Válaszát előre is köszönöm!
Banki hitelhez a bank által használt munkáltatói igazolás kitöltését kérik a munkavállalók. Az igazolás a munkavállaló jövedelemadatain kívül a munkabért terhelő levonás és munkabérelőleg adatait is kéri. Valamint a levonás indokát, a levonás összegét és hogy mely időpontig terheli a munkabért a nevezett levonás. Meg lehet adni ezeket az adatokat? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Munkavállaló által meg nem térített bírság című korábbi kérdésemet szeretném kiegészíteni azzal, hogy a cég nevére érkezett a számla bírságról, amit az a lízing cég állított ki, akitől a munkáltató az autót lízingeli, ebben az esetben is, jövedelemként jelentkezik a munkavállalónál a cég által kifizetett bírság? Az esetet tovább bonyolítja, hogy munkavállaló időközben leszámolt a cégtől. Köszönettel várom válaszát.
Az első félév végéhez közeledve a tapasztalatok szerint főleg a kisebb cégek vannak elmaradva a szabadságok időarányos kiadásával. Mivel jogszabálysértésnek számít, ha a munkáltató nem adja ki az adott évre járó szabadságot, a nyári időszakban nem csupán az elmaradások pótlásáról célszerű intézkedni, hanem lehetőség szerint az éves szabadságkeretek minél nagyobb mértékű további csökkentéséről is – figyelmeztet a Trenkwalder.
Tisztelt Adózóna! Mit tehet a munkavállaló, ha munkáltatója az éves rendes szabadságát a törvényben meghatározottaktól eltérően állapítja meg? A munkáltató a dolgozóinak egységesen 21 nap (kivehető) szabadságot állapít meg 1 évre, függetlenül az életkortól. A 21 nap és a ténylegesen járó szabadság közötti differenciát saját hatáskörben lepapírozza (szabadságengedélyen kiírja) és a munkavállalót kötelezi annak aláírására. Köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Munkáltató az adómentes lakáscélú támogatást adhatja már a telek vásárlásához? Magánszemélytől lesz megvásárolva, és egy éven belül épül fel rajta az ingatlan. Köszönettel:
Tisztelt Surányi Imréné! Köszönöm válaszát a korábban feltett kérdésemmel kapcsolatban. Kérdésemet a következőkkel egészíteném még ki: Az integrációs teszt alapján mindkét fél javára születnek válaszok: - ki jogosult utasítani a munkavállalót a munkavégzés módjára vonatkozóan -> magyar ügyfél - ki jogosult ellenőrizni és köteles viselni a felelősséget a munkavégzés helyéért -> magyar ügyfél - a munkavállaló juttatását közvetlenül áthárítja-e a formális jog szerinti munkáltató arra a társaságra, amelynél a tevékenységet kifejti a munkavállaló -> nem hárítja át - ki bocsátja a munkavégzéshez szükséges eszközöket és az anyagokat a munkavállaló rendelkezésére -> magyar ügyfél - ki határozhatja meg a munkát végző munkavállalók számát és képzettségét -> magyar ügyfél - ki jogosult a munkát végző munkavállaló kiválasztására és az e célból kötött szerződés felmondására -> szlovák cég - ki jogosult munkajogi szankciók alkalmazására a munkavállalóval szemben -> szlovák cég - ki határozza meg a szabadságolás és a munkavégzés rendjét? -> szlovák cég Van ilyenkor szabály, hogy ha például. a válaszok több mint felénél a magyar fél a válasz, akkor a magyar szabályok szerint kell a munkavállalóknak adóznia? A szlovák cégnek magyar adószámot, és a szlovák alkalmazottaknak magyar adóazonosítót kell igényelnie és 08-as bevallást kell leadnia, de a járulékot Szlovákiában fizeti? Az ügylet térítés nélküli munkaerő-kölcsönzésnek tekinthető-e?
Egy munkavállalót egyszerre egy kivás és egy társasági adós cég foglalkoztat. Hogyan rajzolja ez át a költségeket és az elszámolásokat? Olvasói kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Dolgozónknak kamatmentes munkáltatói kölcsönt szeretnénk nyújtani, nem lakáscélút. Hároméves futamidő esetén a tárgyév végén kell-e elszámolni kamatkedvezményből eredő jövedelemadót, vagy csak a visszafizetéssel egyidejűleg, a három év elteltével? Van-e mód arra nem lakáscélú kölcsön esetén, hogy a dolgozó mentesüljön az adófizetési kötelezettség alól? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Egy kivaalany és egy tao hatálya alá tartozó gt. kettős foglalkoztatással alkalmaz egy magánszemélyt. A teljes adminisztráció a kivás munkáltatóhoz van delegálva. Jól gondolom-e, hogy a bérszámfejtést követően, a bruttó bér költségként való elszámolása után, a másik munkáltatóra jutó hányadot a költségről levezetve, követelésként előírom, majd a másik munkáltató általi kiegyenlítéskor ez a követelés megszűnik? A kérdésem az, hogy 1. Mit követelhetek a másik munkáltatótól? Csak a bruttó bért, vagy a személyi jellegű ráfordításra eső kivát is? 2. Mennyiben érinti az egész ügyletet, hogy a két társaság adózási formája más? A tao hatálya alá tartozó munkáltató milyen költségként fogja elszámolni a másik fél által ráterhelt kivát? 3. Ezzel az ügylettel, a nem kivaalany cég is profitál, adót spórol, hiszen a rá eső szocho+szakképzési helyett csak a kivát kell megfizetnie. Jelent-e ez problémát? Köszönöm.
Összesen 4164 adózó szerepel a be nem jelentett foglalkoztatottat alkalmazó adózók NAV által közzétett legfrissebb (márciusi) listáján.
Társaságunk egyik alkalmazottjának 2017. évben 3,6 millió forint értékben nyújtott adómentes munkáltatói lakáscélú támogatást (banki közreműködéssel) lakás vásárlására. Sajnos az alkalmazott lakásvásárlása meghiúsult, a juttatott összeg egy részét a munkavállaló el tudta költeni lakáskorszerüsítésre (kazáncsere), azonban ez csak 2 millió forintot tesz ki. A kérdésem az, hogy az adómentesen felhasznált összeget meghaladó 1,6 forint munkáltató részére visszafizetésére van-e lehetőség? Továbbá, amennyiben a visszafizetés lehetséges, akkor a munkavállaló kinek és mekkora mértékű kamatot köteles fizetni? Köszönöm
Az idén márciusban elhunyt egy vállalkozó. Alkalmazottjának 4 órás munkaviszonya ezzel a nappal megszűnt. Munkanélküli járadékra szeretett volna menni addig, ameddig elrendeződik a helyzete. A hivatalban úgy tájékoztatták, hogy csak akkor van erre lehetőség, ha a vállalkozó vagy annak megbízottja aláírja a kérvényt. Sajnos ilyen személy nincs. Kérem szíveskedjenek tájékoztatni: ebben az esetben valóban nincs jogi megoldás a munkanélküli járadék megadására?Tisztelettel köszönöm válaszukat.
Az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás munkaviszonnyal kapcsolatos feltételeiről feltett olvasói kérdésekre Surányi Imréné okleveles közgazdász válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték