Új minőségellenőrzési szabályok 3.: fenntarthatósági és könyvvizsgálói jelentés kapcsolata, minőségellenőrzési eljárás menete

Megosztás Tetszik

2025. szeptember 4-én új minőségellenőrzési rendelet (29/2025. NGM rendelet) lépett hatályba, egyben hatályon kívül helyezte a korábbi, 2013 óta érvényben lévő 28/2013. NGM rendeletet. Az új szabályozás célja a könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóság által lefolytatott minőségellenőrzések keretrendszerének átfogó megújítása és az EU-s jogszabályokhoz való teljes igazodás. Cikksorozatunkban bemutatjuk a legfontosabb változásokat.

A fenntarthatósági jelentések és a könyvvizsgálói jelentések közötti kapcsolat

Az új rendelet külön figyelmet szentel a fenntarthatósági jelentések és a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálói jelentései közötti kapcsolatnak, mivel az utóbbi évek szabályozási változásai összekapcsolták a kettőt. A fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosságot nyújtó vélemény (gyakorlatilag a fenntarthatósági jelentés “auditjelentése”) adott esetben a pénzügyi beszámolóhoz kapcsolódó független könyvvizsgálói jelentésbe is belefoglalható a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 95/H § (3) bekezdése alapján. Ez azt jelenti, hogy egyes vállalatoknál a könyvvizsgáló dönthet úgy, hogy a fenntarthatósági jelentés biztosításának eredményét nem külön jelentésben, hanem a pénzügyi auditjelentés részeként közli.

Az új minőségellenőrzési rendelet felismeri ezt az összefüggést, és rendelkezik a kezelése felől. Kimondja, hogy ha a kamarai tag könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyossági véleményt ily módon az éves beszámoló könyvvizsgálói jelentésébe foglalta, akkor a minőségellenőrzés nyomán hozható intézkedés [a Kkt. 173/C § (7) bekezdés d) pontja szerinti intézkedés] a teljes könyvvizsgálói jelentés visszavonására vonatkozik. Magyarán, ha a fenntarthatósági audit kapcsán olyan súlyú hiba merül fel, ami intézkedést igényel, és ez a fenntarthatósági vélemény a pénzügyi jelentésben foglaltatott benne, akkor nemcsak egy külön fenntarthatósági jelentést kell korrigálni, hanem az egész auditjelentést vissza kell vonni vagy módosítani. Ez a szabály biztosítja, hogy a fenntarthatósági jelentés hitelesítésének hibái ne maradjanak rejtve a pénzügyi beszámolóról szóló könyvvizsgálói jelentésben sem, és így a befektetők teljeskörűen tájékozottak lehessenek.

A 28/2013-as rendelet idején ilyen helyzet fel sem merülhetett, ugyanis fenntarthatósági jelentések könyvvizsgálói ellenőrzését akkoriban nem írta elő jogszabály. A régi rendelet ezért értelemszerűen nem tárgyalta a fenntarthatósági jelentések és a könyvvizsgálói jelentések viszonyát. A könyvvizsgálói jelentések visszavonására vonatkozó utalások is csak a hagyományos audit vonatkozásában léteztek. Az új rendelet ezzel szemben proaktívan kezeli a fenntarthatósági jelentések integrációját a pénzügyi jelentésekkel. Ez a változás az EU új fenntarthatósági beszámolási irányelvéhez való igazodásból fakad, amely előírja a nagyobb cégek fenntarthatósági jelentéseinek kötelező külső ellenőrzését, és megengedi, hogy a könyvvizsgáló azt a pénzügyi auditjelentésbe foglalja. A magyar szabályozás tehát összhangba kerül ezzel, a minőségellenőrzési eljárásokban is figyelembe veszi a kétféle jelentés közötti kapcsolatot, és egyértelművé teszi a következményeket.

Összességében az új rendelet szerint, ha a fenntarthatósági biztosítás “össze van kötve” a pénzügyi könyvvizsgálattal, akkor a minőségellenőrzési megállapítások is integráltan kezelendők. Ez egy fontos biztosíték arra, hogy a fenntarthatósági jelentések színvonala ne maradjon különálló kérdés, hanem a pénzügyi jelentésekkel egyenrangúan kezeljék a minőség ellenőrzése során.

Az eljárás lefolytatásának menete

A minőségellenőrzési eljárás főbb szakaszai alapvetően hasonlóak maradtak, de az új rendelet több helyen pontosította és kiegészítette a folyamatot.

OLVASSA TOVÁBB! Erről szól még a cikk:

• a minőségellenőrzési eljárás menete,

• az EU-jogszabályokhoz való igazodás,

• hatálybalépés és átmeneti rendelkezések az új rendeletben.