Tisztelt Szakértő! A cég szeretne segíteni a dolgozójának lakásépítkezés miatt. A dolgozónak nagyobb összeget szeretne kölcsönadni, ezzel kapcsolatban milyen lehetőségei vannak a cégnek? S a cégnek milyen járulékos költségei keletkeznek, ha kölcsönszerződés keretében kölcsönad a dolgozójának? Még milyen lehetőségei lehetnek a cégnek? A cégvezető apukájának kellene az összeg, aki szintén a cégnél dolgozik. Osztalék is szóba jöhet esetleg ilyenkor, ha családon belül van a kölcsön?
Tisztelt Szakértő! A cég szeretne a dolgozójának segíteni egy nagyobb összeggel. Milyen lehetőségei vannak a cégnek, akár kölcsönszerződést is köthet a cég a dolgozójával éven belül vagy éven túli is lehet? A kamatmegállapodás szempontjából mi a minimum, ami elszámolható, s a cégnek milyen járulékai, kötségei keletkeznek? A dolgozónak lakásépítéshez kellene a nagyobb összeg.
A nem természetes személy munkáltató jogutód nélküli megszűnésével a munkaviszony is megszűnik, minden további intézkedés nélkül. Ezzel szemben sok fejtörést okozhat az az eset, amikor a munkáltató ügyvezetője, vagy maga a természetes személy munkáltató halálozik el. Mit tehetnek azok a törvényes örökösök, akik nem szeretnék a munkavállalók jogait csorbítani, de a tevékenységet sem kívánják/tudják folytatni?
A kormány azt tervezi, hogy jövő januártól a munkáltatói járulékok további fél százalékpontos csökkentését kezdeményezi; ezzel 2018-ban 2,5 százalékponttal lesznek alacsonyabbak a vállalkozásokat érintő közterhek – jelentette be Varga Mihály csütörtökön Budapesten, a Nemzeti Versenyképességi Tanács őszi első tanácskozása után, sajtótájékoztatón.
Előző írásunkban azt elemeztük, hogyan szállnak át a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek munkajogi jogutódlás esetén az átadóról az átvevő munkáltatóra. Nézzük meg egy példa segítségével, mik az alkalmazottak lehetőségei, ha a munkáltató jogutód nélkül szűnik meg!
Míg a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével a munkaviszony minden további intézkedés nélkül megszűnik, addig munkajogi jogutódlás esetén a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átadóról az átvevő munkáltatóra szállnak át, tehát minden ugyanabban a mederben folyik tovább. Cikkeinkben két példa segítségével tekintjük át a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével és a munkajogi jogutódlással kapcsolatos szabályokat.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem részére a munkáltatója sok évvel ezelőtt olyan életbiztosítást kötött, amelynek volt rendszeres(éves) díja, illetve lehetett rá eseti befizetéseket is teljesíteni. Az életbiztosításnak nem volt lejárati ideje (élethosszig tartó), de a visszavásárlásra lehetőséget adott a szerződés. Induláskor a szerződő a munkáltató volt. Ekkor a munkáltató részére a rendszeres díj adómentes volt, az eseti befizetések után pedig, mint egyes meghatározott juttatás után az adókat a munkáltató megfizette. Aztán pár év múlva szerződésmódosítás történt, ahol már a magánszemély ügyfelem lett a szerződő. Ekkor már befizetés nem történt. 2016-ban a magánszemély megszüntette a biztosítási szerződését, és a biztosító levonta a személyi jövedelemadót a visszavásárlási értékből, és kifizette az szja-val csökkentett összeget a magánszemélynek. A magánszemélynek kiadott igazoláson pedig a biztosító jelezte, hogy a kifizetést még 27 százalék eho terheli., amit a magánszemélynek kell rendezni. Időközben a NAV által elkészített bevallástervezet (mivel a magánszemély nem változtatott rajta) véglegessé vált. Ebben azonban az ehonem lett előírva. Kérdésem: ilyenkor önellenőrzéssel kell-e korrigálni a bevallásomat? A biztosítónak volt-e erről az eho-kötelezettségről adatszolgáltatási kötelezettsége? Ha igen, milyen nyomtatványon kellett (volna) a biztosítónak erről adatot szolgáltatni? Köszönettel: Baáné Balogh Éva
Gyesen levő anyuka, aki egy munkáltatónál passzív állományban van, tehát onnan ment el szülni, vállalhat-e más munkáltatónál munkát a gyes ideje alatt? Ez esetben van-e bármilyen kötelezettsége az anyukának a régi munkáltatója felé? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni Öntől, hogy a gyesen levő anyuka, aki egy munkáltatónál passziv állományban van, tehát onnan ment el szülni, vállalhat-e más munkáltatónál munkát a gyes ideje alatt? Ez esetben van-e bármilyen kötelezettsége az anyukának a régi munkáltatója felé? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Munkavállaló nem veszi át az azonnali hatályú felmondását, ami súlyos szabályszegés miatt jött lére. (A munkavállaló hibázott, nem jelent meg a munkahelyén, a műszakot nem vette át a váltótársától, így veszélyeztetve a bolt működését.) A munkáltatónak ilyen esetben milyen módon kell eljárnia?
A munkavégzés alapvető feltételeit a felek a munkaszerződésben kötelesek rögzíteni. Adódhatnak azonban olyan körülmények, amelyek esetén ezen a feltételrendszeren a munkáltatónak módosítania kell. Ezeket az eseteket azért is érdemes áttekinteni, mert több, vonatkozó bírósági döntés is született a közelmúltban.
A munkavállaló hátrányára is köthető megállapodás, ha az adott kérdésben ezt a munka törvénykönyve megengedi. A törvény mintegy 50 ilyen lehetőséget kínál.
Összesen 4156 adózó szerepel a NAV alkalmazottakat bejelentés nélkül foglalkoztatók legfrissebb listáján.
A hőség idején a munkáltatóknak hűtött védőitalt, rendszeres – óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces – pihenőidőt kell biztosítaniuk a szabadban dolgozó munkavállalók számára, lehetőleg hűvösebb, árnyékos helyen – hívta fel a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkavédelmi főosztálya.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem a segítségét. A munka törvénykönyve 127. § alapján szülési szabadság illeti meg a várandós anyukát. Erre a 24 hétre ki folyósítja az összeget, az átlagkereset hány százaléka jár erre az időszakra? Mi a különbség a csed és a szülési szabadság között? Kifizető, illetve az összegszerűség tekintetében? A szülési szabadság címén kapott összeg összevonandó jövedelem? Erről a munkáltató adja az igazolást? Szülési szabadság idejére jár a cafeteria? A csed folyósításáról az OEP intézkedik, és adja ki az igazolást? Az OEP-től kell igényelni? Ez a 24 hét (szülési szabadság, csed) csak a nevükben tér el, és nem is kétféle ellátásról van szó, amely ugyanannyi időre jár? Köszönöm válaszát
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték