Mindannyian tudjuk, hogy a munkavállalónak a munkában töltött időtartama után szabadság jár. Az azonban sok esetben nem egyértelmű, hogy a szabadság kiadásáért (ki nem adásáért), nyilvántartásáért ki a felelős, mely időszakok után jár szabadság, illetve meddig érvényesíthető a ki nem adott szabadság vonatkozásában igény. Ilyen kérdéseket vizsgálunk az alábbiakban:
Gyakori kérdés, hogy a foglalkoztatónak van-e bármilyen bejelentési kötelezettsége, ha a foglalkoztatott személy túllépi a rá vonatkozó kereseti korlátot? Elvben nincs teendője, de a gyakorlatban munkáltatói és foglalkoztatotti érdekből mégis figyelni kell erre a szempontra.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) és a hozzá kapcsolódó jogszabályok számos rendelkezése kötődik a munkáltató, munkavállaló között lévő jogviszonyhoz, amely eseteként különböző tartalmú fogalmakra támaszkodik.
Kft. nem iskolarendszerû oktatási tevékenységet végez, csoportos alapfokú programozóképzést nyújt és segíti, hogy a képzésen sikeres záróvizsgát tett hallgatók és a kft. partnerei között munkaviszony jöjjön létre. A képzés idõtartama 4 hónap, a képzésben magánszemélyek vesznek részt, saját elhatározásukból, a kft. közvetlenül a magánszemélyekkel mint hallgatókkal köt szerzõdést. A szerzõdés szerint a hallgatók több részletben fizethetik ki a tandíjat. Az egyik fizetési konstrukció szerint az elsõ részletet a szerzõdéskötéskor, a második részletet pedig 2 héttel a képzés kezdete elõtt. Egy másik konstrukció szerint mindkét részlet a képzés befejezése után válik esedékessé. A sikeres záróvizsgát tett hallgatók elhelyezkedését az újonnan szerzett képesítésüknek megfelelõ munkakörben segíti, amiért külön díjat nem számol fel a magánszemélyek felé. Felmerült, hogy az új munkáltató kifizetné a hallgatók tandíját, és a még ki nem fizetett tandíj részleteit. Több kérdés is adódik. - Lehet-e számlát kiállítani az új munkáltató felé, aki ténylegesen fizeti a fennmaradó díjat? - Lehet-e új számlát kiállítani az új munkáltató felé a már kiegyenlített tandíj részletekre vonatkozóan? Hogyan? - Hogyan lehet adómentes juttatás a magánszemélynél a tandíj fennmaradó részletének új munkáltató általi megfizetése, illetve a korábban megfizetett tandíj(részlet) visszafizetése a magánszemélynek? Alkalmazható-e az Szja tv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja és mik ennek a feltételei? Előre is köszönöm.
Kedves dr. Kéri Ádám! Köszönöm válaszát, https://adozona.hu/kerdesek/2019_3_6_Munkaltatoi_tajekoztatasi_kotelez_mve Ezzel kapcsolatban további kérdésem, hogy a munkáltatónak mint adatkezelőnek munkavállalói személyes adatainak adattovábbítása (EU-n belüli) okán kell-e valamilyen szerződést kötnie a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató önálló adatkezelővel? Közös adatkezelésről van szó az adatkezelő által továbbított adatok vonatkozásában, valamint a természetes személy munkavállaló alkalmasságát illetően?
Milyen részletességet kíván meg a GDPR szerinti munkáltatói tájékoztatási kötelezettség a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató által végzett kötelező alkalmassági vizsgálat eszközeit, módszereit illetően? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.
Milyen címen adhat a munkáltató kamatmentes kölcsönt?
Tisztelt Szakértők! Abban kérném a segítségüket, illetve az állásfoglalásukat, hogy egy munkáltatót milyen jogok illetik meg abban, hogyha a munkavállaló otthon van gyeden a gyermekkel, aki még nem töltötte be a 2 évet, és a munkáltató felajánlja neki, hogy a gyed extra igénybevételével álljon vissza munkába, azonban ezt a munkavállaló elutasítja? Feltételezés szerint ő azt szeretné, hogy a gyermek 2 éves koráig otthon legyen, majd kivenni a felhalmozódott szabadságokat. Tehát a konkrét munkavégzésére még nagyon sokat kellene várni…. Ilyen esetben nem tud a munkáltató semmit tenni? Kötve van a keze a felmondási védelem miatt? Természetesen nem szeretné a munkáltató a munkaviszonyt megszüntetni, nem ez az elsődleges cél, de nyilván azt sem szeretné ha kihasználnák…. Olvastunk olyat, hogy ha a munkáltatónál a szerződés szerinti munkavégzési helyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja, megszüntethető a munkaviszony! Ez valóban így van-e? Van erre valami törvényi hivatkozás? És a fentebb említett eset erre vonatkozik-e? Előre is nagyon szépen köszönöm a segítséget, és a tájékoztatást!
Tisztelt Szakértő! Úgy néz ki, hogy a nyugdíjas munkaválló a Tbj. értelmében 2019. évtől mégis csak biztosított lesz, jól gondoljuk-e, hogy ebben az esetben a T1041-es nyomtatványon 2019. évtől nem kell kijelenteni, illetve a munkába lépő nyugdíjast továbbra is be kell jelenteni? További kérdés, ha a nyugdíjas munkavállaló kivás cégnél dolgozik, nagyon úgy tűnik, hogy a bére és minden olyan juttatása, amely szja-alapot képez, kivaalapot is fog képezni, mivel a nyugdíjas bére a Tbj. értelmében járulékalapot képező jövedelem, csak éppen járulékot, illetve szociális hozzájárulási adót nem kell utána fizetni. Ez viszont azt a nehezen elképzelhető helyzetet eredményezné, hogy a nyugdíjas dolgozó bére után egy nem kivás munkáltatónak szochót nem kell fizetni, viszont kivás munkáltatónak kivát igen. Alig hihető, hogy a jogalkotó a kivás munkáltatókat egyértelműen hátrányosabb helyzetbe akarta volna hozni, mint a nem kivás munkáltatókat. Válaszát előre is köszönöm! Nagy Péter
Százezer forint éves keretösszeget meg nem haladóan adott pénzösszeg, helyibérlet-juttatás, a tagnak útnyilvántartás alapján fizetett összeg, lakáscélú munkáltatói támogatás – mit érdemes kifizetni még idén, a 2019-es szja-szabályok hatályba lépése előtt? Írásunkból megtudhatja.
A szociális partnerek nem tudtak megállapodni a 2019. január 1-jén hatályba lépő minimálbér és garantált bérminimum mértékében, elképzelhető, hogy jövő héten szerdán a kormány határoz a béremelésről – összegezték a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) munkaadói és munkavállalói oldalának képviselői a csütörtöki tárgyaláson történteket az MTI-nek.
Magyarországon a cégek az általuk alkalmazott toborzási módszereket tekintve átlagosan 5738 forintot költenek egy megfelelően képzett és az elvárt tapasztalatokkal rendelkező munkavállaló megtalálására, miközben 2012-ben ez az összeg még csupán 278 forint volt – derül ki a Profession.hu állásportál felméréséből.
Tisztelt Szakértők! Az alábbi változásokról olvastam: (3) Az szja törvény 3. § 89. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:) „89. Adóköteles biztosítási díj: a) magánszemély biztosítottra kötött biztosítási szerződés alapján más személy által fizetett díj (ide nem értve a magánnyugdíjpénztár által biztosítóintézettől történő járadékvásárlás ellenértékét) a biztosított magánszemélynél,....... Ennek alapján, az alábbi kérdéseimre szeretnék válaszokat kapni: 1. Amennyiben a kockázati biztosítás szerződője a munkáltató, biztosítottja a munkavállaló és kedvezményezett a biztosított családtagja, Például: 20 ezer ft/hó befizetett díjat figyelembe véve, milyen egyéb járulékfizetési kötelezettség terheli a MUNKÁLTATÓT MINT SZERZŐDŐT és a Biztosítottat? (szja, eho, egészségügyi hozzzájárulás stb.) 2. Mekkora összeg számolható el költségként a szerződőnél, a fenti példát figyelembe véve? 3. Amennyiben a díjfizető: kivás vagy katás cég, és nem számol el költséget, akkor kell-e adót, vagy bármilyen járulékot fizetni a kockázati biztosítás után céges szerződő esetén a szerződőnek, illetve a biztosítottnak? Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm!!
Kollégiumi véleményt fogadott el a Kúria a munkáltató kártérítési felelőssége összegszerűsége tekintetében. A kollégiumi vélemény megalkotását joggyakorlat-elemző csoport munkája előzte meg. A szakértői grémiumot dr. Tallián Blanka, a Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium tanácselnöke vezette – írja honlapján a Kúria.
Tisztelt Szakértő! A munkáltató saját gépjárművével megy a székhely közigazgatási határán kívül eső munkavállalóért, akit minden munkanapon elszállít a munkavégzés helyére, illetve a munkanap végeztével hazaszállítja. Van-e ebben az eljárásban aggályos dolog? Milyen adófizetési kötelezettség merül fel a munkavállaló szempontjából? Az út során felhasznált üzemanyag áfája levonható-e, ha a szállítóeszköz 9-11 személy szállítására alkalmas, és gázolajjal működik? Ha jól gondolom, akkor a gázolaj áfája nem vonható le, ha azt személyautóhoz használják fel? Van-e ezzel kapcsolatban adófizetési kötelezettsége a munkáltatónak (gondolok itt arra, hogy nem minősül-e természetbeni juttatásnak)? Köszönöm a válaszát!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték