Követelheti-e az új munkahely a belépő munkavállalótól az előző munkáltató által kiadott tb kiskönyvet és más dokumentumokat? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.
A fiatal munkavállalókkal kapcsolatban gyakran hangoztatott vélemény, miszerint nehezen maradnak meg egy munkahelyen hosszabb ideig, állandóan igénylik a változást, mondhatni, nem lehet rájuk hosszú távon számítani. Ezzel szemben többségük éppúgy szeretne évekig ugyanazon a munkahelyen maradni, mint más kollégáik – derül ki a Groupama Biztosító országos, reprezentatív kutatásából.
Közelednek az ünnepek, illetőleg a naptári év vége. Érdemes így áttekinteni, hogy a munkáltatóknak a szabadság kiadása terén milyen kötelezettségei vannak. Ennek keretében azt is bemutatjuk, hogy a szabadság mely esetekben tolható át a következő évre. Lássuk akkor a tudnivalókat!
A munkáltató a munkavállaló munkavégzését ellenőrizheti, ellenőrzésének ugyanakkor korlátjai is vannak. Ilyen korlát például az, hogy a munkavállaló magánélete sem a munkaidő alatt, sem azon túlmenően nem ellenőrizhető. Vannak azonban olyan élethelyzetek, amikor a munkáltató a magánélet valamely történésére akár felmondást is alapíthat. Erre a kivételes helyzetre találhatunk példát a Kúria egyik új döntésében. Nézzük akkor közelebbről mire kell figyelni munkáltatói szemmel!
Tisztelt Szakértő! Ismerősöm keresett meg, aki szállodában dolgozik, munkája díjazásaként a bérén felül felszolgálói díjban részesül. Munkáltatója bevezette azt a rendszert, ha büntetni akarja a dolgozókat, akkor a felszolgálói díjból vesz el 5-10 ezer forintot azért, mert például karba tette a kezét a felszolgáló a vendégtérben. Kérdésem ezzel kapcsolatban, alkalmazhat-e a munkáltató ilyen jellegű szankcionálást? Másik kérdés a következő: a dolgozók munkaidőkeretben vannak, a keret lezárásakor a munkáltató sokallta a túlóra összegét, ezért csak felét fizette ki. A dolgozók sem a visszatartás okáról, sem arról nem kaptak tájékoztatást, hogy az összeg rendezve lesz-e feléjük. Erről a munkáltatónak írásban vagy szóban kell-e tájékoztatni a dolgozókat, illetve mi az az időtartam, amíg a munkaadó húzhatja a kifizetést az elvégzett túlmunkáért? Köszönöm előre is a válaszát
Egy hatósági engedéllyel rendelkező vállalkozás különböző tanfolyamok szervezésével és vizsgáztatással foglalkozik. Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) meghatározott szakképesítést adó oktatást, képzést, továbbképzést, vizsgára való felkészítést és vizsgáztatást, valamint a felnőttképzésről szóló törvény alapján engedélyezett és szervezett illetőleg egyéb jogszabály alapján szervezett oktatást, képzést, továbbképzést, vizsgára való felkészítést végez. Így például targoncavezetői, pénzügyi-számviteli ügyintéző, mérlegképes könyvelő képesítéshez kapcsolódó képzéseket, vizsgáztatást, angol nyelvtanfolyamot indítanak. Ezeket a tanfolyamokat a munkáltató rendeli meg több dolgozó részére és felé kerül számlázásra. Az OKJ-s tanfolyamok mellett áfás tanfolyamokat is indítanak, melyek szintén nem az oktatásban részt vevőnek, hanem az őt foglalkoztató vállalkozásnak kerülnek kiszámlázásra. Az OKJ-s tanfolyamok és a felnőttképzés alá eső tanfolyamok véleményem szerint akkor is áfamentesek az áfatörvény 85. § (2) bekezdése alapján, ha a munkáltatóval történik szerződéskötés, de kérem ebben megerősítésüket. Válaszukat köszönöm.
Olvasónk egy speciális munkajogi helyzetet vázolt fel, amelynek kapcsán több kérdése is felvetődött. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Heti 40 órás alkalmazotti munkaviszony mellett lehet-e külön megbízási szerződéssel (kata vagy egyéni vállalkozói jogviszonnyal) ugyanannál a munkáltatónál munkát vállalni a 40 órás munkavállalói jogviszonnyal azonos, vagy attól eltérő munkakörben? A jelenlegi munkaerőhiány miatti űrt kell kitölteni, de nem túlórában szeretnénk megtenni. Válaszát előre is köszönöm.
Mindannyian tudjuk, hogy a munkavállalónak a munkában töltött időtartama után szabadság jár. Az azonban sok esetben nem egyértelmű, hogy a szabadság kiadásáért (ki nem adásáért), nyilvántartásáért ki a felelős, mely időszakok után jár szabadság, illetve meddig érvényesíthető a ki nem adott szabadság vonatkozásában igény. Ilyen kérdéseket vizsgálunk az alábbiakban:
Gyakori kérdés, hogy a foglalkoztatónak van-e bármilyen bejelentési kötelezettsége, ha a foglalkoztatott személy túllépi a rá vonatkozó kereseti korlátot? Elvben nincs teendője, de a gyakorlatban munkáltatói és foglalkoztatotti érdekből mégis figyelni kell erre a szempontra.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) és a hozzá kapcsolódó jogszabályok számos rendelkezése kötődik a munkáltató, munkavállaló között lévő jogviszonyhoz, amely eseteként különböző tartalmú fogalmakra támaszkodik.
Kft. nem iskolarendszerû oktatási tevékenységet végez, csoportos alapfokú programozóképzést nyújt és segíti, hogy a képzésen sikeres záróvizsgát tett hallgatók és a kft. partnerei között munkaviszony jöjjön létre. A képzés idõtartama 4 hónap, a képzésben magánszemélyek vesznek részt, saját elhatározásukból, a kft. közvetlenül a magánszemélyekkel mint hallgatókkal köt szerzõdést. A szerzõdés szerint a hallgatók több részletben fizethetik ki a tandíjat. Az egyik fizetési konstrukció szerint az elsõ részletet a szerzõdéskötéskor, a második részletet pedig 2 héttel a képzés kezdete elõtt. Egy másik konstrukció szerint mindkét részlet a képzés befejezése után válik esedékessé. A sikeres záróvizsgát tett hallgatók elhelyezkedését az újonnan szerzett képesítésüknek megfelelõ munkakörben segíti, amiért külön díjat nem számol fel a magánszemélyek felé. Felmerült, hogy az új munkáltató kifizetné a hallgatók tandíját, és a még ki nem fizetett tandíj részleteit. Több kérdés is adódik. - Lehet-e számlát kiállítani az új munkáltató felé, aki ténylegesen fizeti a fennmaradó díjat? - Lehet-e új számlát kiállítani az új munkáltató felé a már kiegyenlített tandíj részletekre vonatkozóan? Hogyan? - Hogyan lehet adómentes juttatás a magánszemélynél a tandíj fennmaradó részletének új munkáltató általi megfizetése, illetve a korábban megfizetett tandíj(részlet) visszafizetése a magánszemélynek? Alkalmazható-e az Szja tv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja és mik ennek a feltételei? Előre is köszönöm.
Kedves dr. Kéri Ádám! Köszönöm válaszát, https://adozona.hu/kerdesek/2019_3_6_Munkaltatoi_tajekoztatasi_kotelez_mve Ezzel kapcsolatban további kérdésem, hogy a munkáltatónak mint adatkezelőnek munkavállalói személyes adatainak adattovábbítása (EU-n belüli) okán kell-e valamilyen szerződést kötnie a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató önálló adatkezelővel? Közös adatkezelésről van szó az adatkezelő által továbbított adatok vonatkozásában, valamint a természetes személy munkavállaló alkalmasságát illetően?
Milyen részletességet kíván meg a GDPR szerinti munkáltatói tájékoztatási kötelezettség a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató által végzett kötelező alkalmassági vizsgálat eszközeit, módszereit illetően? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.
Milyen címen adhat a munkáltató kamatmentes kölcsönt?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték