532 találat a(z) munkáltató cimkére
Munkaviszony és katás egyben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Heti 40 órás alkalmazotti munkaviszony mellett lehet-e külön megbízási szerződéssel (kata vagy egyéni vállalkozói jogviszonnyal) ugyanannál a munkáltatónál munkát vállalni a 40 órás munkavállalói jogviszonnyal azonos, vagy attól eltérő munkakörben? A jelenlegi munkaerőhiány miatti űrt kell kitölteni, de nem túlórában szeretnénk megtenni. Válaszát előre is köszönöm.
Szabadság kiadása: ezekre a szempontokra kell figyelni!
Cikk
Mindannyian tudjuk, hogy a munkavállalónak a munkában töltött időtartama után szabadság jár. Az azonban sok esetben nem egyértelmű, hogy a szabadság kiadásáért (ki nem adásáért), nyilvántartásáért ki a felelős, mely időszakok után jár szabadság, illetve meddig érvényesíthető a ki nem adott szabadság vonatkozásában igény. Ilyen kérdéseket vizsgálunk az alábbiakban:
A foglalkoztató teendője kereseti korlát túllépése esetén
Cikk
Gyakori kérdés, hogy a foglalkoztatónak van-e bármilyen bejelentési kötelezettsége, ha a foglalkoztatott személy túllépi a rá vonatkozó kereseti korlátot? Elvben nincs teendője, de a gyakorlatban munkáltatói és foglalkoztatotti érdekből mégis figyelni kell erre a szempontra.
Ki számít munkáltatónak, és ki munkavállalónak?
Cikk
A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) és a hozzá kapcsolódó jogszabályok számos rendelkezése kötődik a munkáltató, munkavállaló között lévő jogviszonyhoz, amely eseteként különböző tartalmú fogalmakra támaszkodik.
Munkaviszony megkezdése előtt elvégzett képzés díjának átvállalása
Kérdés
Kft. nem iskolarendszerû oktatási tevékenységet végez, csoportos alapfokú programozóképzést nyújt és segíti, hogy a képzésen sikeres záróvizsgát tett hallgatók és a kft. partnerei között munkaviszony jöjjön létre. A képzés idõtartama 4 hónap, a képzésben magánszemélyek vesznek részt, saját elhatározásukból, a kft. közvetlenül a magánszemélyekkel mint hallgatókkal köt szerzõdést. A szerzõdés szerint a hallgatók több részletben fizethetik ki a tandíjat. Az egyik fizetési konstrukció szerint az elsõ részletet a szerzõdéskötéskor, a második részletet pedig 2 héttel a képzés kezdete elõtt. Egy másik konstrukció szerint mindkét részlet a képzés befejezése után válik esedékessé. A sikeres záróvizsgát tett hallgatók elhelyezkedését az újonnan szerzett képesítésüknek megfelelõ munkakörben segíti, amiért külön díjat nem számol fel a magánszemélyek felé. Felmerült, hogy az új munkáltató kifizetné a hallgatók tandíját, és a még ki nem fizetett tandíj részleteit. Több kérdés is adódik. - Lehet-e számlát kiállítani az új munkáltató felé, aki ténylegesen fizeti a fennmaradó díjat? - Lehet-e új számlát kiállítani az új munkáltató felé a már kiegyenlített tandíj részletekre vonatkozóan? Hogyan? - Hogyan lehet adómentes juttatás a magánszemélynél a tandíj fennmaradó részletének új munkáltató általi megfizetése, illetve a korábban megfizetett tandíj(részlet) visszafizetése a magánszemélynek? Alkalmazható-e az Szja tv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja és mik ennek a feltételei? Előre is köszönöm.
Munkáltatói tájékoztatási kötelezettség kötelező alkalmassági vizsgálatról
Kérdés
Kedves dr. Kéri Ádám! Köszönöm válaszát, https://adozona.hu/kerdesek/2019_3_6_Munkaltatoi_tajekoztatasi_kotelez_mve Ezzel kapcsolatban további kérdésem, hogy a munkáltatónak mint adatkezelőnek munkavállalói személyes adatainak adattovábbítása (EU-n belüli) okán kell-e valamilyen szerződést kötnie a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató önálló adatkezelővel? Közös adatkezelésről van szó az adatkezelő által továbbított adatok vonatkozásában, valamint a természetes személy munkavállaló alkalmasságát illetően?
Alkalmassági vizsgálat – munkáltatói tájékoztatási kötelezettség
Cikk
Milyen részletességet kíván meg a GDPR szerinti munkáltatói tájékoztatási kötelezettség a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató által végzett kötelező alkalmassági vizsgálat eszközeit, módszereit illetően? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.
Kamatmentes munkáltatói kölcsön
Kérdés
Milyen címen adhat a munkáltató kamatmentes kölcsönt?
Munkáltató visszahívja a munkavállalót gyed alatt
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Abban kérném a segítségüket, illetve az állásfoglalásukat, hogy egy munkáltatót milyen jogok illetik meg abban, hogyha a munkavállaló otthon van gyeden a gyermekkel, aki még nem töltötte be a 2 évet, és a munkáltató felajánlja neki, hogy a gyed extra igénybevételével álljon vissza munkába, azonban ezt a munkavállaló elutasítja? Feltételezés szerint ő azt szeretné, hogy a gyermek 2 éves koráig otthon legyen, majd kivenni a felhalmozódott szabadságokat. Tehát a konkrét munkavégzésére még nagyon sokat kellene várni…. Ilyen esetben nem tud a munkáltató semmit tenni? Kötve van a keze a felmondási védelem miatt? Természetesen nem szeretné a munkáltató a munkaviszonyt megszüntetni, nem ez az elsődleges cél, de nyilván azt sem szeretné ha kihasználnák…. Olvastunk olyat, hogy ha a munkáltatónál a szerződés szerinti munkavégzési helyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja, megszüntethető a munkaviszony! Ez valóban így van-e? Van erre valami törvényi hivatkozás? És a fentebb említett eset erre vonatkozik-e? Előre is nagyon szépen köszönöm a segítséget, és a tájékoztatást!
Biztosított nyugdíjas munkavállaló?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Úgy néz ki, hogy a nyugdíjas munkaválló a Tbj. értelmében 2019. évtől mégis csak biztosított lesz, jól gondoljuk-e, hogy ebben az esetben a T1041-es nyomtatványon 2019. évtől nem kell kijelenteni, illetve a munkába lépő nyugdíjast továbbra is be kell jelenteni? További kérdés, ha a nyugdíjas munkavállaló kivás cégnél dolgozik, nagyon úgy tűnik, hogy a bére és minden olyan juttatása, amely szja-alapot képez, kivaalapot is fog képezni, mivel a nyugdíjas bére a Tbj. értelmében járulékalapot képező jövedelem, csak éppen járulékot, illetve szociális hozzájárulási adót nem kell utána fizetni. Ez viszont azt a nehezen elképzelhető helyzetet eredményezné, hogy a nyugdíjas dolgozó bére után egy nem kivás munkáltatónak szochót nem kell fizetni, viszont kivás munkáltatónak kivát igen. Alig hihető, hogy a jogalkotó a kivás munkáltatókat egyértelműen hátrányosabb helyzetbe akarta volna hozni, mint a nem kivás munkáltatókat. Válaszát előre is köszönöm! Nagy Péter
Munkáltatók: mit érdemes kifizetni még decemberben?
Cikk
Százezer forint éves keretösszeget meg nem haladóan adott pénzösszeg, helyibérlet-juttatás, a tagnak útnyilvántartás alapján fizetett összeg, lakáscélú munkáltatói támogatás – mit érdemes kifizetni még idén, a 2019-es szja-szabályok hatályba lépése előtt? Írásunkból megtudhatja.
Minimálbér: nincs egyezség, dönthet a kormány
Cikk
A szociális partnerek nem tudtak megállapodni a 2019. január 1-jén hatályba lépő minimálbér és garantált bérminimum mértékében, elképzelhető, hogy jövő héten szerdán a kormány határoz a béremelésről – összegezték a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) munkaadói és munkavállalói oldalának képviselői a csütörtöki tárgyaláson történteket az MTI-nek.
Így keresik meg a megfelelő munkavállalót a cégek
Cikk
Magyarországon a cégek az általuk alkalmazott toborzási módszereket tekintve átlagosan 5738 forintot költenek egy megfelelően képzett és az elvárt tapasztalatokkal rendelkező munkavállaló megtalálására, miközben 2012-ben ez az összeg még csupán 278 forint volt – derül ki a Profession.hu állásportál felméréséből.
Kockázati biztosítások adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Az alábbi változásokról olvastam: (3) Az szja törvény 3. § 89. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:) „89. Adóköteles biztosítási díj: a) magánszemély biztosítottra kötött biztosítási szerződés alapján más személy által fizetett díj (ide nem értve a magánnyugdíjpénztár által biztosítóintézettől történő járadékvásárlás ellenértékét) a biztosított magánszemélynél,....... Ennek alapján, az alábbi kérdéseimre szeretnék válaszokat kapni: 1. Amennyiben a kockázati biztosítás szerződője a munkáltató, biztosítottja a munkavállaló és kedvezményezett a biztosított családtagja, Például: 20 ezer ft/hó befizetett díjat figyelembe véve, milyen egyéb járulékfizetési kötelezettség terheli a MUNKÁLTATÓT MINT SZERZŐDŐT és a Biztosítottat? (szja, eho, egészségügyi hozzzájárulás stb.) 2. Mekkora összeg számolható el költségként a szerződőnél, a fenti példát figyelembe véve? 3. Amennyiben a díjfizető: kivás vagy katás cég, és nem számol el költséget, akkor kell-e adót, vagy bármilyen járulékot fizetni a kockázati biztosítás után céges szerződő esetén a szerződőnek, illetve a biztosítottnak? Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm!!
Munkáltatói felelősség: kollégiumi véleményt fogadott el a Kúria
Cikk
Kollégiumi véleményt fogadott el a Kúria a munkáltató kártérítési felelőssége összegszerűsége tekintetében. A kollégiumi vélemény megalkotását joggyakorlat-elemző csoport munkája előzte meg. A szakértői grémiumot dr. Tallián Blanka, a Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium tanácselnöke vezette – írja honlapján a Kúria.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
