hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Versenytilalmi megállapodás: kötelező tartalom az érvényességhez

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő

Januártól változott a versenytilalmi megállapodás szabályozása, mely területtel a 2019. évben a Kúria is foglalkozott [lásd 1/2019. (V. 20.) KMK vélemény]. Ezért érdemes áttekinteni a versenytilalmi megállapodás megkötésével kapcsolatos legfontosabb (gyakran értelmezési problémákat is okozó) követelményeket.

Munkaviszony alatt nem veszélyeztethető a munkáltató jogos gazdasági érdeke

A munkavállalónak a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) alapján a munkaviszony fennállása során a munkáltató jogos gazdasági érdekeit óvnia kell, mely tilalom az Mt. rendelkezéseiből közvetlenül is következik. A munkavállaló ugyanis az Mt. 8. §-a alapján a munkaviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Így a munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. Végezetül a munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon sem gyakorolhatja. Látható tehát, hogy a munkavállaló számára a munkáltató jogos gazdasági érdekének a védelme a munkaviszony fennállása alatt alapkövetelménynek tekinthető, melyhez díjfizetési kötelezettség sem kapcsolódik.

A munkaviszony után a jogos gazdasági érdek megállapodás tárgya

Míg a munkaviszony fennállása alatt a munkavállalót a munkáltatói jogos gazdasági érdekek védelme kötelezettségként terheli, hiszen a munkavégzés a munkáltató érdekében történik, a munkaviszony megszűnésével a munkavállaló a kötelezettségétől szabadul. Alapíthat tehát maga is konkurens társaságot vagy ilyen társaság számára munkát is végezhet. Ha azonban a munkáltató ezt szeretné megakadályozni erre is lehetőség van. Ennek egyetlen módja a versenytilalmi megállapodás kötése, melynek lényege a tartózkodás a konkurenciát erősítő magatartás folytatásától. A felek megállapodása alapján ugyanis a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. Ezt a megállapodást az Mt. módosításával 2020. január 1. napjától kezdődően írásban kell megkötni.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogyan kell meghatározni a tilalmat, az ellenértéket, milyen feltételei vannak a versenytilalmi megállapodásnak!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Üzemi baleset

Széles Imre

tb-szakértő

Gyógytorna

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink