adozona.hu
Szabadságolás: példák speciális esetekre
//adozona.hu/munkajog/Kerdesek_es_valaszok_unnepi_uj_evi_szabadsa_FJ2VLK
Szabadságolás: példák speciális esetekre
A szabadságok kiadása a munkáltatóknál örök probléma forrása. Az ünnepek közeledtével a szabadságoláshoz kapcsolódó kérdések is megszaporodnak. Kiadható-e szabadság a jövő évi szabadság terhére? Visszakövetelhető-e a szabadság abban az esetben, ha többet adtunk ki, mint amennyi járt volna? Hogyan számoljuk a részmunkaidő szabadságát? A szabadság kiadásával kapcsolatban felmerülő kérdéseket gyűjtöttük csokorba cikkünkben, és ezekre igyekszünk részletes választ adni.
Kiadható-e előre a jövő évi szabadság?
Minden munkavállaló 20 munkanap alapszabadsággal, illetve különféle jogcímeken járó pótszabadsággal rendelkezik. Amennyiben a munkaviszony egész évben fennáll, a munkavállalónak legalább 20 munkanap szabadsággal kell rendelkeznie. Előállhat azonban olyan helyzet, amikor a munkavállaló szabadsága év vége előtt elfogy, így nem tudna az ünnepekre szabadságot igénybe venni. Ilyen esetben is érvényes az az alapvető szabály, hogy a szabadságot a munkáltató adja ki. Dönthet tehát úgy, hogy a szabadságot a jövő évi terhére adja ki, azzal ugyanakkor számolnia szükséges, hogy amennyiben a munkavállaló munkaviszonya akármilyen okból megszűnik, a többlet szabadság nem követelhető vissza. Nem lehet tehát a munkabérét a szabadság mértékével csökkenteni.
Mennyi szabadság jár a részmunkaidős munkavállalónak?
A munkajog alapvető tétele, hogy részmunkaidőben is ugyanannyi szabadságra jogosult a munkavállaló, mint teljes munkaidőben. Ebből következően a 28 munkanap szabadság 2–4–8 órás munkaidő mellett is 28 munkanap marad. Ugyanannyi szabadságot kap akkor tehát a részmunkaidős munkavállaló is, mint a teljes munkaidőben dolgozó? Nem méltánytalan ez? Egyáltalán nem, a részmunkaidős munkavállaló nem „kereshet” azon, hogy részmunkaidős. Igaz ugyan, hogy a szabadsága számszakilag ugyanannyi, az arra eső távolléti díj viszont alacsonyabb. Heti 2 órás munkaidő esetén ugyanis a napi munkaidő 0,4 óra, és ez alapján kell a szabadságnapra eső díjazást is megállapítani.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, hogyan adható ki a szabadság egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén, hogyan számoljuk a szabadságot több munkaviszonyban, illetve miként történik a részmunkaidős foglalkoztatásba visszatérő kismama távolléti díjának kiszámítása!
A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
Hozzászólások (0)