Motivációs tréning, gyümölcsnap – nem gyógyít és nem tart meg: ezért nem működik a legtöbb vállalati well-being program

Megosztás Tetszik

A legtöbb vállalati well-being program jó szándékkal indul, mégsem hoz valódi egészségügyi vagy üzleti eredményeket. Ennek oka nem abban keresendő, hogy „nem működik a well-being”, hanem a kezdeményezések gyakran kampányszerűek, és nem a munkavállalók tényleges egészségi állapotára és szükségleteire reagálnak. Az Affidea Magyarország magánegészségügyi szolgáltató szakértői szerint a valódi megoldás ott kezdődik, ahol a well-being valójában eldől: a korai felismerésnél és a megelőzésnél, valamint egyedi igényekhez igazodó programelemeknél.

Miért buknak el a vállalati well-being programok?

A sikertelenség mögött jellemzően az alábbi okok állnak:

1. Nem személyre szabottak

A programok gyakran nem veszik figyelembe az életkort, a munkakört, a terheltséget és a meglévő egészségügyi kockázatokat. Állapotfelmérés és szűrővizsgálatok nélkül nem lehet hatékony és személyre szabott a vállalati egészségügyi szolgáltatás, így a dolgozók nem érzik magukénak a programokat, és alacsony marad a részvétel.

2. Nem mérhetők

Sok vállalat nem méri fel a munkavállalók kiindulási egészségi állapotát, és nem követi nyomon, hogy változik-e például az egészségügyi állapot, a stressz-szint, a hiányzás vagy a munkateljesítmény. Így a programok egészségügyi és üzleti hatása sem bizonyítható.

3. Nem egészségügyi alapúak

Motivációs tréningek, gyümölcsnapok és közérzetjavító programok jelennek meg, miközben a munkavállalók krónikus stresszel, alvászavarral, vagy akár szív- és érrendszeri kockázatokkal küzdenek. Ez tünetkezelés, nem megelőzés. Az Affidea Magyarország kutatása szerint a válaszadók 43 százaléka úgy véli, hogy van olyan egészségügyi problémája, amelyet a tartós stressz válthatott ki, és 61 százalék már fordult orvoshoz panaszaival.

4. Gyenge kommunikáció és felsővezetői elköteleződés

Ha a well-being kötelező HR-elemnek tűnik, nem pedig valódi segítségnek, a dolgozók szkeptikussá válnak. A vezetői példamutatás hiánya, a munkaidőn kívülre szervezett programok és az alacsony bizalmi szint tovább csökkentik a részvételt.

Amikor a stressz egészségügyi problémává válik

A tartós munkahelyi stressz akkor válik egyértelműen egészségügyi problémává, ha állandósul, és tüneteket, illetve akár szervi elváltozásokat okoz, hozzájárul azok kialakulásához – magyarázza Dr. Hernád Mária, az Affidea Magyarország foglalkozás-egészségügyi szakorvosa, munkaegészségügyi szaktanácsadó. Ilyenkor nemcsak pszichés problémák, mint a szorongás, depresszió, alvászavar vagy kiégés jelenhetnek meg, hanem pszichoszomatikus betegségek is, például magas vérnyomás, gyomorfekély, irritábilis bélszindróma, ekcéma vagy mozgásszervi panaszok. A tartós stressz továbbá jelentősen növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát is – egy friss nemzetközi metaanalízis szerint mintegy 26 százalékkal – tette hozzá.

2026-ban a jóllét stratégiai tényező

A munkahelyi jóllét ma már nem csupán HR-trend, hanem versenyelőnyt adó stratégiai tényező. Azok a munkáltatók, amelyek továbbra is másodlagos kérdésként kezelik a dolgozói jóllétet, komoly versenyhátrányba kerülhetnek a munkaerőpiacon. Egyre nagyobb szerepet kap a rugalmasság, a testi és a mentális egészség támogatása a munkavállalók megtartásában és vonzásában.

Mi lehet a megoldás?

Az Affidea Magyarország szerint a well-being akkor működik, ha stratégia, nem juttatás – és ha egészségügyi adatokra, szűrésekre és megelőzésre épül.

Egy sikeres well-being program sosem pusztán HR-feladat. Ha valóban működni akar, az első perctől stratégiai kérdésként kell kezelni, felsővezetői elköteleződéssel és példamutatással – mondja Garamvölgyi-Veréb Emese, az Affidea Magyarország operatív igazgatója. A tapasztalataink szerint ott a legaktívabb a munkavállalói részvétel, ahol több éve tudatosan építik az egészségkultúrát, és folyamatos az ezzel kapcsolatos kommunikáció. Országszerte több mint 30 telephelyen nyújtunk vállalat-egészségügyi és szűrési szolgáltatásokat, ami évente több mint 100 ezer orvos-beteg találkozót jelent. Ez jól mutatja, hogy valós igény van a megelőzésre épülő megoldásokra és egyre nagyobb igény van az egészségedukációs támogatásra – tette hozzá.

Az egészséges és elégedett munkavállalók eredményes és sikeres vállalatot építenek. A megelőzésre és szűrésekre épülő well-being nem gyors megtérülésű eszköz, hanem hosszú távú befektetés: az egészségnyereség jellemzően 3–5 éves távlatban hoz mérhető egészségnyereséget és fenntartható versenyelőnyt – amennyiben valódi egészségstratégiaként működik.