Az osztalékelőleg fizetésére nemcsak cégjogilag, hanem személyi jövedelemadózás szempontjából is speciális szabályok vonatkoznak, amelyek eltérőek attól függően, hogy az osztalékelőleg a későbbiekben osztalékká válik-e vagy sem. Amennyiben nem válik osztalékká, akkor úgy kell tekinteni, hogy a magánszemély a részére korábban kifizetett osztalékelőleg összegét kvázi kölcsönként, kamatmentesen használhatta.
Mi volt a célja a törvényhozónak a társasházi építményi jog bevezetésével? Mit érdemes tudni a társasházi építményi jog alapításáról, megszűnéséről? Ki jogosult töröltetni a társasházi építményi jogot? Dr. Tuczai Dóra ügyvédet (Budlegal Ügyvédi Társulás) hallhatják.
Az üzletrészét kívülálló személyre átruházó tag mindaddig gyakorolhatja a gazdasági társaságban a tagsági jogait, amíg az üzletrész új jogosultja nem teszi meg a bejelentését a társaság felé. Nincs helye megismételt taggyűlés tartásának, ha a szabályszerű meghívó szerinti eredeti időpontban és helyszínen a tagok megjelentek, a taggyűlés határozatképes volt – mondta ki a Kúria.
Társaság tulajdonosai egy, csak rájuk tartozó részletkérdésben nem tudtak megegyezni, de attól még a beszámoló adatai pontosak. Közzétehető-e?
Miért fontos jól megválasztani a vállalkozás székhelyét? Mire számíthat az adóalany, ha székhelye magánlakás? Van-e székhelyelhagyási tilalom? Ruszin Zsolt adószakértőt hallhatják.
Székhely-áthelyezés, külföldi cégalapítás: milyen kérdéseket, szempontokat érdemes mérlegelni, megfontolni a döntés meghozatala előtt? Milyen speciális esetekkel találkozhatunk? Kneitner Lea okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértőt hallhatják.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2026. február végén közzétette a 2026. évre vonatkozó ellenőrzési tervét, a legfontosabb tudnivalókat a Niveus Transzferár és Adótanácsadási üzletágának rendkívüli hírlevelei foglalják össze. Továbbá a Magyar Könyvvizsgálói Kamara 2026. március 12-én közzétett tájékoztatása szerint mintegy 3200 vállalatot szólítottak fel könyvvizsgálati kötelezettségük teljesítésére – hívja fel a figyelmet a Niveus.
A társas vállalkozások, ezen belül a gazdasági társaságok (tehát a kft., bt., kkt.) természetes személy tagja társadalombiztosítási jogállása számtalan variációs lehetőséget kínál. Nem véletlen, hogy egy-egy érdekes kérdés kapcsán gyakran visszatérünk a témára.
A végelszámolási eljárás tudnivalóiról szóló tájékoztatót tett közzé honlapján csütörtökön a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Egy társaságnak két tulajdonosa van, 50-50 százalékban. A társasági szerződés szerint a tagok a tulajdoni hányaduk arányában jogosultak osztalékra. A 2025. évben realizált adózás előtti eredmény felére fejlesztési tartalékot képeznek, a másik felét osztalékként oly módon fizetik ki, hogy az egyik tag 99, a másik 1 százalékban részesedjen belőle. Az ehhez szükséges társaságiszerződés-módosítást még jóval a beszámoló elfogadása, a fejlesztési tartalék és az osztalék tárgyában döntő taggyűlés előtt elvégeznék. Jogszerű-e ez a megoldás, milyen adózási kockázata lehet? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték