Megbízási vagy tartós megbízási jogviszony? Nézzük, miben különböznek egymástól, miben nem!

Megosztás Tetszik

2026. január 1-jétől tartós megbízási jogviszonnyal bővült a 2019. évi CXXII. törvényben (Tbj.) foglalt biztosítási jogviszonyok köre. Erre tekintettel tekintsük át, hogy miben különbözik és miben azonos a korábbi megbízási jogviszony és az újonnan bevezetett tartós megbízási jogviszony!

Az alábbiakban öt szempont figyelembevételével hasonlítom össze a két jogviszonyt.

1. A biztosítási jogviszony létrejötte

Megbízási jogviszony

Megbízási jogviszony – azaz díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony – keretében csak akkor jön létre a biztosítási jogviszony, ha a megbízással személyesen munkát végző személy járulékalapot képező megbízási díja eléri vagy meghaladja a minimálbér harminc százalékát (2026-ban havi bruttó 96 840 forintot), naptári napokra annak harmincad részét (2026-ban napi bruttó 3228 forintot), azaz, a biztosítási jogviszony létrejötte a megbízási díj járulékalapot képező összegétől függ.

Tartós megbízási jogviszony

A Tbj. alapján a tartós megbízási jogviszony olyan megbízási jogviszony, amelyet a foglalkoztató tartós megbízási jogviszonyként jelent be az állami adó- és vámhatóságnak. Erre tekintettel nem a megbízási díj összegétől függ a biztosítási jogviszony létrejötte, hanem csak annak a feltételnek kell teljesülnie, hogy a foglalkoztató a hosszabb időre (például hónapokra, évekre) létrejött megbízást tartós megbízási jogviszonyként jelenti be az állami adó- és vámhatóságnak, azaz, a biztosítási jogviszony a foglalkoztatói bejelentés alapján jön létre.

OLVASSA TOVÁBB! Erről szól még az írás, azonosságok és különbségek:

• a költségelszámolásban,
• a biztosítási jogviszony bejelentésében,
• a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságokban,
• a tb-közterhek megfizetésében.