Az adócsalást közvetett tettesként olyan személy is elkövetheti, akinek nincs jogi kötelezettsége a nyilatkozattételre, így a gazdasági társaság azon ügyvezetője is, akinek ez a minősége az adóév vége előtt megszűnt – mondta ki egy eseti döntésében a Kúria.
Az áfa szabályozási rendszere melegágya az adóelkerülést célzó rafinált magatartásoknak. Nem véletlen, hogy az adólevonási jog megtagadásával kapcsolatos esetek gyakran a bíróságokon kötnek ki.
A pénztár kezeléséért egyszemélyi felelősséggel tartozó munkavállalónak nem róható fel azon magatartása, hogy a felettesével történt szóváltást követően utasítás ellenére a pénzkezelési szabályzatban foglaltak betartása nélkül nem adja át a páncélszekrény kulcsát – mondta ki a Kúria.
Egy a napokban született Kúriai határozat megállapította: megalapozott a munkáltató rendkívüli felmondása, ha a rektor mint munkavállaló az egyházzal mint fenntartóval, valamint a főiskola egyes oktatóival szemben elfogadhatatlan magatartást tanúsít. A döntés azt is kimondta, hogy a főiskolát fenntartó egyház a munkáltatói jogkört oly módon is gyakorolhatja, hogy a rektorral kapcsolatban azt az Egyházi Tanács vezetőjére delegálja, a főiskolai munkavállalóknál pedig a fenntartóhoz vonja.
Egy vállalkozó beperelte a vele hitel- és más finanszírozási szerződéseket kötő társaságot, kártérítést követelve tőle, mert az felmondta a szerződéseket. Az ügyre a Kúria tett pontot.
A Kúria – az ügy részleteinek ismertetése nélkül – közzétette a Kfv. III. 37 689/2016. számú, versenyfelügyeleti bírság kiszabása tárgyában folyó eljárás kapcsán született tájékoztatóját.
A gondnoksága alatt állt, de időközben elhunyt személy nyugdíját vette fel 16 éven át az azóta szintén elhunyt örökhagyó. Örököseit 5 468 411 Ft-ra perelte a TB-szerv.
Önálló és határozott időre létrejött jogviszonyok akkor sem minősíthetők „folyamatosnak”, ha a foglalkoztató az egyes ciklusok lejártával nem ad ki munkáltatói igazolást és elszámolást – mondta ki egy eseti ügyben a Kúria.
Közvetlenül a csődeljárás előtt a bajba jutott társaság ügyvezetője rokonok és barátok részére tartozáselismerő nyilatkozatokat tett, akik a csődegyezség során rontottak a hitelező bank pozícióin. A bank követelése miatt perbe fogta az új hitelezőket. Az ügyre a Kúria tett pontot.
Készenlétben kellett lenniük jogviszonyukban a hatósági állatorvosoknak, erre azonban nem kaptak ellentételezést. Pereltek, az ügyben a Kúria mondta ki a végső szót.
Felfüggesztette egy nyugdíjjal kapcsolatos per tárgyalását a Kúria és kezdeményezte azoknak a szabályoknak a megsemmisítését az Alkotmánybíróságnál, amelyek kötelezővé teszik a közszférában dolgozók öregségi nyugdíjának szüneteltetését.
A munkavállaló megtudta, hogy várandós. Megbeszélést kezdeményezett a cég ügyvezetőjével, aki nem egyedül várta őt a megbeszélt időpontban.
Egy próbavásárlásnál tapasztalt kötelezettségszegése miatt azonnali hatállyal felmondott pénztárosának a munkáltató. Az eset a Kúriát is megjárta.
A munkát ténylegesen elvégző személyek és a számlabefogadó között munkaviszony fennállása nem állapítható meg, ha a jogviszonyt polgári jogi elemek határozzák meg – szögezte le a Kúria a Kfv.VI.35.625/2016. számú adójogi jelentős ügyben. Ugyanakkor azt is megállapította a Kúria, hogy a szerződő vállalkozásnak tudnia kellett volna arról, hogy adókijátszásban vesz részt, ezért nem gyakorolhatja áfalevonási jogát.
Az építési vállalkozó teljesítésigazolásban vállalta, hogy elvégezte a munkát, a megrendelő kifizette a végszámlát, viszont úgy ítéli meg, hogy a kivitelező részfeladatokat nem teljesített. Kinek kell bizonyítania, hogy a vállalt és a megrendelő által kifizetett, teljesítésigazolással alátámasztott munkát nem végezte el a kivitelező?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték