Balesetet szenvedett a munkavállaló, felelős-e a munkáltató? Döntött a Kúria Cikk
Munkavégzés közben bekövetkezet baleset ügyében pereskedett a villanyszerelő munkavállaló munkáltatójával. Az ügy a Kúriánál kötött ki.
Munkavégzés közben bekövetkezet baleset ügyében pereskedett a villanyszerelő munkavállaló munkáltatójával. Az ügy a Kúriánál kötött ki.
Közös megegyezéssel megszűnt volna az alkalmazott munkaviszonya, de előzőleg akadt egy kis kalamajka a céges mobil telefon körül. Az ügy a Kúriáig jutott.
A felperes a Kúriánál sérelmezte, hogy közszolgálati viszonya miatt szüneteltetnie kellett szolgálati nyugdíját. A testület az Alkotmánybíróságtól várja a megoldást.
Termelőszövetkezetként nyilvántartásba vehető-e a vadásztársaság? Erről folyt a per, amelynek végére a Kúria tett pontot.
Első körben 300 millió forintnál is magasabb összeg volt a tét a pénzintézet és alkalmazottai közötti pénztárhiány kezelése miatti munkaügyi perben. Az ügy a Kúriánál kötött ki.
A vámtartozás keletkezésétől számított 3 év lejárta után az adóssal már nem lehet közölni a tartozás összegét. Az elévülési határidőt nem hosszabbítja meg a korábban végzett, jogsértés megállapítása nélkül záruló felülellenőrzési eljárás időtartama – állapította meg a Kúria.
Mikor aránytalan mértékű a helyi adó, illetve mikor diszkriminatív a helyi adóztatási gyakorlat? Mit tehet az adózó, ha nézete szerint az önkormányzat az ingatlanait aránytalan mértékű adóval terheli vagy az adót diszkriminatív módon állapítja meg? Milyen eljárás keretében nyílik lehetősége az adózónak a jogszabálysértőnek tekintett helyi adórendelettel szembeni jogorvoslatra? Visszakaphatja-e az adózó az általa már befizetett helyi adót, illetve milyen mértékű kamat illeti meg? A Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda tájékoztatója fenti kérdéseket igyekszik tisztázásni az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatát végző Kúria joggyakorlata alapján.
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 2011. február 21-étől állt az alperes alkalmazásában határozott idejű munkaszerződéssel, amelyet több alkalommal meghosszabbítottak. Az utolsó, 2014. július 31-én kelt munkaszerződés a munkaviszony fennállását 2014. szeptember 30-áig állapította meg – írja egy jogesetről a Kúria közleménye.
A jogi képviselők még mindig nem ismerik eléggé az új munka törvénykönyvét, jogellenes munkáltatói felmondás esetén adható kártérítés maximuma túl alacsony – állapította meg a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja.
Közalkalmazott garantált illetménye ügyében hozott jelentős határozatot a Kúria. A felperes keresetében azt sérelmezte, hogy a garantált illetménye nem érte el az irányadó kormányrendeletekben kötelező jelleggel meghatározott garantált bérminimum összegét. A jogerős ítélet az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatva az alperest 2013. augusztus 1-jétől 2014. december 31-éig terjedő időszakra illetménykülönbözet megfizetésére kötelezte. A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
A Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét hatályában fenntartotta, vagyis Nem a NAV-nak, hanem az adózónak adott igazat.
A Kúria minden eddiginél átfogóbb dokumentumban részletezi az áfalevonási perekkel kapcsolatos joggyakorlatot, mindez eligazodási alapot adhat a jövőben a vállalkozásoknak az ügyleteik kockázatmentesebb bonyolításához.
Tizennégy évig húzódott egy helyettes államtitkár bírósági ügye, amit azért kezdeményezett, mert állítása szerint, amikor felmentették a tisztségéből, nem a jogszabályoknak megfelelően ajánlottak fel neki másik álláshelyet.
Csaknem öt évig húzódott a kormánytisztviselő munkajogi ügye, mely szerint még 2011-ben felmentették állásából. A munkáltatói döntést per követte, amely a Kúriánál kötött ki.
A bíróság jogerősen végkielégítést ítélt meg a közös megegyezés szerint enélkül távozó dolgozónak. Volt munkáltatója felülvizsgálati kérelmével a Kúriától kért jogorvoslatot.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől