Csaknem öt évig húzódott a kormánytisztviselő munkajogi ügye, mely szerint még 2011-ben felmentették állásából. A munkáltatói döntést per követte, amely a Kúriánál kötött ki.
A bíróság jogerősen végkielégítést ítélt meg a közös megegyezés szerint enélkül távozó dolgozónak. Volt munkáltatója felülvizsgálati kérelmével a Kúriától kért jogorvoslatot.
Felszámolási eljárásban, közbenső mérleggel lezárt elszámolási időszakban történtek elleni kifogásról döntött a Kúria.
A munkáltató a határozott idejű munkaszerződés lejárta előtt megszüntette a munkavállaló munkaviszonyát. A felek közti távolléti díjjal és prémiummal kapcsolatos vitája a Kúrián kötött ki.
Az adózó nemcsak a rá kirótt áfahiány és adóbírság miatt támadta a bírósági ítéletet, hanem az egyes szám használatát is sérelmezve kért felülvizsgálati eljárást a Kúriától.
Kissé előreszaladt a társadalombiztosítási szerv és a munkaügyi bíróság egy öt éve kezdődött rokkantsági nyugdíj megállapításánál: a még hatályban nem lévő jogszabály alapján határozott az átmeneti előírások helyett. Az ügy a Kúriánál kötött ki.
A felperes gépjárművezető munkakörben állt az alperes alkalmazásában, munkaszerződésében alapbérét a mindenkori minimálbérnek megfelelő összegben határozták meg. Ezen felül a gépjárművezetőket ügyvezetői utasításban meghatározott számítási módszerével megállapított üzemanyag-megtakarítás, illetve külföldi munkavégzés esetén napidíj is megillette.
A felperes 2001. július 1-jén bérbe vett a II. rendű alperes tulajdonában és az I. rendű alperes vagyonkezelésében lévő ipartelepen egy üzemcsarnokot. A területen 2007. június 20-án tűz ütött ki, amelynek során a felperes által bérelt épület teljes egészében leégett, a helyszínen lévő felperesi árukészlet pedig megsemmisült.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint a 100 százalékos vasárnapi pótlék sok vállalkozás számára lehetetlenné tenné a vasárnapi nyitvatartást, sokakat pedig arra kényszerítene, hogy más költségeket faragjanak le, így a cafeteria is áldozatul eshet.
Veszélyeztette a munkavállaló a cég gazdasági érdekeit, állapította meg egy munkahelyi vizsgálat. Később a munkáltató erre hivatkozva megszüntette az alkalmazott munkaviszonyát. Az ügy a Kúriáig jutott.
A költségelszámolás körében is irányadó a valódiság elve. Az adóhatóság a szerződéseket tartalmuknak megfelelően adójogi szempontból jogosult minősíteni – szögezte le ítéletében a Kúria.
Kik voltak az adásvétel tényleges szereplői, ki jogosult áfalevonásra? Elegendő bizonyíték-e a számla és az átutalt összeg? Az adózók és az adóhatóság közötti per felülvizsgálati eljáráshoz vezetett.
A sztrájk, mint ideiglenes munkabeszüntetés, lényegében nem más, mint a munkáltatónak történő károkozás, mely arra irányul, hogy a munkavállalók meghatározott jogainak, érdekeinek érvényesítését előmozdítsa. Mikor jogszerű a sztrájk, mikor elvárható dolgozóktól, hogy elégséges szolgáltatás nyújtsanak, és hogyan kell megállapítani annak mértékét?
Tisztelt Szakértő! 2015.01.20.-án jelent meg az Adózónán egy cikk "Potyára fizettek áfát? Kúria dönt az ingyenes átadásokról" címmel. Szeretném kérdezni, hogy döntött-e a Kúria, és, ha igen, mi lett a döntés? Mi most a jogi helyzet ebben a kérdésben? Válaszát előre is köszönöm.
Régóta kérdése a közösségi áfa rendszernek, hogy teljesítettnek minősül-e és ezért áfa-kötelezettséget keletkeztet-e egy olyan szolgáltatás, ahol ugyan az ellenértéket kifizették, de a szolgáltatás valamilyen okból elmaradt. A történet újabb fordulatát az Európai Bíróság (EUB) Air France-ügyben hozott ítélete adja, amely a fel nem használt jegyekre is áfa-kötelezettséget állapított meg. Nagy a bizonytalanság termékértékesítések esetén is, ahol a Kúria közelmúltbeli ítéletei jelenthetnek fogódzót – összegzi a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték