A jogi képviselők még mindig nem ismerik eléggé az új munka törvénykönyvét, jogellenes munkáltatói felmondás esetén adható kártérítés maximuma túl alacsony – állapította meg a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja.
Közalkalmazott garantált illetménye ügyében hozott jelentős határozatot a Kúria. A felperes keresetében azt sérelmezte, hogy a garantált illetménye nem érte el az irányadó kormányrendeletekben kötelező jelleggel meghatározott garantált bérminimum összegét. A jogerős ítélet az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatva az alperest 2013. augusztus 1-jétől 2014. december 31-éig terjedő időszakra illetménykülönbözet megfizetésére kötelezte. A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
A Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét hatályában fenntartotta, vagyis Nem a NAV-nak, hanem az adózónak adott igazat.
A Kúria minden eddiginél átfogóbb dokumentumban részletezi az áfalevonási perekkel kapcsolatos joggyakorlatot, mindez eligazodási alapot adhat a jövőben a vállalkozásoknak az ügyleteik kockázatmentesebb bonyolításához.
Tizennégy évig húzódott egy helyettes államtitkár bírósági ügye, amit azért kezdeményezett, mert állítása szerint, amikor felmentették a tisztségéből, nem a jogszabályoknak megfelelően ajánlottak fel neki másik álláshelyet.
Csaknem öt évig húzódott a kormánytisztviselő munkajogi ügye, mely szerint még 2011-ben felmentették állásából. A munkáltatói döntést per követte, amely a Kúriánál kötött ki.
A bíróság jogerősen végkielégítést ítélt meg a közös megegyezés szerint enélkül távozó dolgozónak. Volt munkáltatója felülvizsgálati kérelmével a Kúriától kért jogorvoslatot.
Felszámolási eljárásban, közbenső mérleggel lezárt elszámolási időszakban történtek elleni kifogásról döntött a Kúria.
A munkáltató a határozott idejű munkaszerződés lejárta előtt megszüntette a munkavállaló munkaviszonyát. A felek közti távolléti díjjal és prémiummal kapcsolatos vitája a Kúrián kötött ki.
Az adózó nemcsak a rá kirótt áfahiány és adóbírság miatt támadta a bírósági ítéletet, hanem az egyes szám használatát is sérelmezve kért felülvizsgálati eljárást a Kúriától.
Kissé előreszaladt a társadalombiztosítási szerv és a munkaügyi bíróság egy öt éve kezdődött rokkantsági nyugdíj megállapításánál: a még hatályban nem lévő jogszabály alapján határozott az átmeneti előírások helyett. Az ügy a Kúriánál kötött ki.
A felperes gépjárművezető munkakörben állt az alperes alkalmazásában, munkaszerződésében alapbérét a mindenkori minimálbérnek megfelelő összegben határozták meg. Ezen felül a gépjárművezetőket ügyvezetői utasításban meghatározott számítási módszerével megállapított üzemanyag-megtakarítás, illetve külföldi munkavégzés esetén napidíj is megillette.
A felperes 2001. július 1-jén bérbe vett a II. rendű alperes tulajdonában és az I. rendű alperes vagyonkezelésében lévő ipartelepen egy üzemcsarnokot. A területen 2007. június 20-án tűz ütött ki, amelynek során a felperes által bérelt épület teljes egészében leégett, a helyszínen lévő felperesi árukészlet pedig megsemmisült.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint a 100 százalékos vasárnapi pótlék sok vállalkozás számára lehetetlenné tenné a vasárnapi nyitvatartást, sokakat pedig arra kényszerítene, hogy más költségeket faragjanak le, így a cafeteria is áldozatul eshet.
Veszélyeztette a munkavállaló a cég gazdasági érdekeit, állapította meg egy munkahelyi vizsgálat. Később a munkáltató erre hivatkozva megszüntette az alkalmazott munkaviszonyát. Az ügy a Kúriáig jutott.
dr. Hajdu-Dudás Mária
ügyvéd
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték