A vámtartozás keletkezésétől számított 3 év lejárta után az adóssal már nem lehet közölni a tartozás összegét. Az elévülési határidőt nem hosszabbítja meg a korábban végzett, jogsértés megállapítása nélkül záruló felülellenőrzési eljárás időtartama – állapította meg a Kúria.
Mikor aránytalan mértékű a helyi adó, illetve mikor diszkriminatív a helyi adóztatási gyakorlat? Mit tehet az adózó, ha nézete szerint az önkormányzat az ingatlanait aránytalan mértékű adóval terheli vagy az adót diszkriminatív módon állapítja meg? Milyen eljárás keretében nyílik lehetősége az adózónak a jogszabálysértőnek tekintett helyi adórendelettel szembeni jogorvoslatra? Visszakaphatja-e az adózó az általa már befizetett helyi adót, illetve milyen mértékű kamat illeti meg? A Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda tájékoztatója fenti kérdéseket igyekszik tisztázásni az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatát végző Kúria joggyakorlata alapján.
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 2011. február 21-étől állt az alperes alkalmazásában határozott idejű munkaszerződéssel, amelyet több alkalommal meghosszabbítottak. Az utolsó, 2014. július 31-én kelt munkaszerződés a munkaviszony fennállását 2014. szeptember 30-áig állapította meg – írja egy jogesetről a Kúria közleménye.
A jogi képviselők még mindig nem ismerik eléggé az új munka törvénykönyvét, jogellenes munkáltatói felmondás esetén adható kártérítés maximuma túl alacsony – állapította meg a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja.
Közalkalmazott garantált illetménye ügyében hozott jelentős határozatot a Kúria. A felperes keresetében azt sérelmezte, hogy a garantált illetménye nem érte el az irányadó kormányrendeletekben kötelező jelleggel meghatározott garantált bérminimum összegét. A jogerős ítélet az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatva az alperest 2013. augusztus 1-jétől 2014. december 31-éig terjedő időszakra illetménykülönbözet megfizetésére kötelezte. A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
A Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét hatályában fenntartotta, vagyis Nem a NAV-nak, hanem az adózónak adott igazat.
A Kúria minden eddiginél átfogóbb dokumentumban részletezi az áfalevonási perekkel kapcsolatos joggyakorlatot, mindez eligazodási alapot adhat a jövőben a vállalkozásoknak az ügyleteik kockázatmentesebb bonyolításához.
Tizennégy évig húzódott egy helyettes államtitkár bírósági ügye, amit azért kezdeményezett, mert állítása szerint, amikor felmentették a tisztségéből, nem a jogszabályoknak megfelelően ajánlottak fel neki másik álláshelyet.
Csaknem öt évig húzódott a kormánytisztviselő munkajogi ügye, mely szerint még 2011-ben felmentették állásából. A munkáltatói döntést per követte, amely a Kúriánál kötött ki.
A bíróság jogerősen végkielégítést ítélt meg a közös megegyezés szerint enélkül távozó dolgozónak. Volt munkáltatója felülvizsgálati kérelmével a Kúriától kért jogorvoslatot.
Felszámolási eljárásban, közbenső mérleggel lezárt elszámolási időszakban történtek elleni kifogásról döntött a Kúria.
A munkáltató a határozott idejű munkaszerződés lejárta előtt megszüntette a munkavállaló munkaviszonyát. A felek közti távolléti díjjal és prémiummal kapcsolatos vitája a Kúrián kötött ki.
Az adózó nemcsak a rá kirótt áfahiány és adóbírság miatt támadta a bírósági ítéletet, hanem az egyes szám használatát is sérelmezve kért felülvizsgálati eljárást a Kúriától.
Kissé előreszaladt a társadalombiztosítási szerv és a munkaügyi bíróság egy öt éve kezdődött rokkantsági nyugdíj megállapításánál: a még hatályban nem lévő jogszabály alapján határozott az átmeneti előírások helyett. Az ügy a Kúriánál kötött ki.
A felperes gépjárművezető munkakörben állt az alperes alkalmazásában, munkaszerződésében alapbérét a mindenkori minimálbérnek megfelelő összegben határozták meg. Ezen felül a gépjárművezetőket ügyvezetői utasításban meghatározott számítási módszerével megállapított üzemanyag-megtakarítás, illetve külföldi munkavégzés esetén napidíj is megillette.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték