Ingóságok értékesítése: alkotmánybírósági pofont kapott a Kúria Cikk
Felülbírálta, mert alaptörvény-ellenesnek találta az Alkotmánybíróság a Kúria ingóértékesítéssel kapcsolatos jogegységi határozatát.
Felülbírálta, mert alaptörvény-ellenesnek találta az Alkotmánybíróság a Kúria ingóértékesítéssel kapcsolatos jogegységi határozatát.
A Kúria tett pontot annak rokkantsági ellátási pernek a végére, amely még 2009-ben kezdődött.
Tisztelt Szakértő! A Kfv.I.35.012/2015/6.számú ügyben 2015. július 6-án tette közzé a Kúria azt a döntését, amely egy adóalany 2012. évben megvalósított víziközművek önkormányzatnak történő kötelező átadásához kapcsolódó áfa problémát tárgyalja. A döntés szerint a víziközművek átadása a víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. tv. (a továbbiakban: Tv.) 8.§ (1)-(4) bekezdés szerinti szabályok alapján az áfa szempontjából közcélú adománynak minősül. Itt a Kúria hivatkozik az áfatörvény 11. § (3) bekezdésének, illetve a 14. § (3) bekezdésének 2010. június 17-étől történő módosítására, illetve a törvény rendelkezéseire. Az adóalany a víziközmű beruházás megkezdése előtt tudatában volt annak, hogy az eszközöket közcélú adományként át kell ruháznia az önkormányzatra. Ez a típusú átruházás nem tartozik az áfatörvény hatálya alá, ennek következtében az adóalany a viziközművek megvalósításához kapcsolódó számlák alapján nem jogosult áfalevonási jog gyakorlására, de áfafizetési kötelezettsége sem keletkezett. Fenti Kúriai döntésben foglaltakat hogyan értelmezhetjük a vállalkozásnál 2005-ben megvalósított víziközmű 2016. évi önkormányzatnak történő ingyenes átadására vonatkozóan? A víziközmű megvalósítása során a vállalkozás az előzetesen felszámított áfát minden bizonnyal visszaigényelte, de ennek ellenőrzésére a vállalkozás részéről sincs mód. Mi a teendője az ingyenes átadással kapcsolatban a vállalkozónak áfa és társasági adónemben?
Nem tartotta be a munkavállaló a munkaszerződésben előírt felmondási időt, volt munkáltatója beperelte – az ügy végére a Kúria tett pontot.
A 2024. évi olimpiai pályázattal és a városligeti múzeumépítésekkel kapcsolatos népszavazási kezdeményezésekről döntött ma a Kúria.
Egy katás egyéni vállalkozónak több mint 100 ezer forint illetéktartozást mutatott a NAV-folyószámlája tavaly december közepén. Az illetékfizetési kötelezettség egy gépjárművásárlás miatt keletkezett, a kocsit, mint magánszemély szerezte be. A magánszemélyként keletkezett adótartozás elkülöníthető, vagy egyben kezelendő a vállalkozás többi adótartozásával? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás szakértőnk válaszolt.
A kifizetőt százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás – fizetési kötelezettség terheli a belföldi magánszemélynek juttatott jövedelem után. Ilyen jövedelemnek minősül az értékpapír formában megszerzett jövedelem is.
Kérem tájékoztassanak a fenti ügy számáról, mert nem találom a Kúria honlapján. Köszönöm.
Az elsőfokú bíróság és a Kúria is hatályon kívül helyezte az adóhatóság két határozatát is, mert azok nem feleltek meg a Ket. követelményeinek: nem derült ki, hogy az adózótartozásnak mi az alapja.
Mikor, hogyan köteles bejelenteni a munkavállaló a keresőképtelenségét, és milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak beteg dolgozójával kapcsolatban, s mit jelent az általános elvárhatóság követelménye?
A munkáltató felmondott a várandós nőnek, akinek kártérítési követelését másodfokon is megítélte a bíróság. A munkáltató felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához fordult.
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj meghatározott feltételek teljesülése esetén feléled. A nyugdíjkorhatár betöltése szükséges ehhez, vagy elegendő nyugdíjasnak lenni? A Kúria egyik döntésének összefoglalóját ismertetjük.
Közeledik az év vége, a vállalkozások rendbe teszik könyveiket és kalkulálják éves várható adóterheiket. A helyi iparűzési adó (hipa) alapjából levonható tételek között a legnehezebben védhetők az úgynevezett közvetített szolgáltatások. Minősítésüket nagyon körültekintően kell dokumentálni.
A felperes közalkalmazott gazdasági igazgatói megbízását a kinevezési jogkört gyakorló visszavonta, majd ezt követően a munkáltatói jogkör gyakorlója fegyelmi eljárást indított vele szemben. A fegyelmi eljárás kezdeményezését azzal indokolta, hogy az intézménynél a fenntartó által elrendelt megbízhatósági ellenőrzés nagy összegű hiányt tárt fel, továbbá a felperes az alperes nevében több gazdasági társasággal olyan szerződést kötött, amelyből az intézménynek kára származott – olvashatók egy ügy előzményei a Kúria közleményében.
A Kúria egy több mint 18 éve indult pert – amelyben a Kúria (Legfelsőbb Bíróság) még másodfokon eljárva hozott jogerős közbenső ítéletet – zárt le határozatával és a meghozott jogerős ítéletet eltérő indokolással bár, de hatályában fenntartotta.
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől