Önálló és határozott időre létrejött jogviszonyok akkor sem minősíthetők „folyamatosnak”, ha a foglalkoztató az egyes ciklusok lejártával nem ad ki munkáltatói igazolást és elszámolást – mondta ki egy eseti ügyben a Kúria.
Közvetlenül a csődeljárás előtt a bajba jutott társaság ügyvezetője rokonok és barátok részére tartozáselismerő nyilatkozatokat tett, akik a csődegyezség során rontottak a hitelező bank pozícióin. A bank követelése miatt perbe fogta az új hitelezőket. Az ügyre a Kúria tett pontot.
Készenlétben kellett lenniük jogviszonyukban a hatósági állatorvosoknak, erre azonban nem kaptak ellentételezést. Pereltek, az ügyben a Kúria mondta ki a végső szót.
Felfüggesztette egy nyugdíjjal kapcsolatos per tárgyalását a Kúria és kezdeményezte azoknak a szabályoknak a megsemmisítését az Alkotmánybíróságnál, amelyek kötelezővé teszik a közszférában dolgozók öregségi nyugdíjának szüneteltetését.
A munkavállaló megtudta, hogy várandós. Megbeszélést kezdeményezett a cég ügyvezetőjével, aki nem egyedül várta őt a megbeszélt időpontban.
Egy próbavásárlásnál tapasztalt kötelezettségszegése miatt azonnali hatállyal felmondott pénztárosának a munkáltató. Az eset a Kúriát is megjárta.
A munkát ténylegesen elvégző személyek és a számlabefogadó között munkaviszony fennállása nem állapítható meg, ha a jogviszonyt polgári jogi elemek határozzák meg – szögezte le a Kúria a Kfv.VI.35.625/2016. számú adójogi jelentős ügyben. Ugyanakkor azt is megállapította a Kúria, hogy a szerződő vállalkozásnak tudnia kellett volna arról, hogy adókijátszásban vesz részt, ezért nem gyakorolhatja áfalevonási jogát.
Az építési vállalkozó teljesítésigazolásban vállalta, hogy elvégezte a munkát, a megrendelő kifizette a végszámlát, viszont úgy ítéli meg, hogy a kivitelező részfeladatokat nem teljesített. Kinek kell bizonyítania, hogy a vállalt és a megrendelő által kifizetett, teljesítésigazolással alátámasztott munkát nem végezte el a kivitelező?
Tisztelt Lepsényi Mária adószakértő! A 2016.11.21-én megjelent cikkét úgy értelmezem, hogy a 2017-ben adható, 100 000 forintos pénzjuttatás összegére is lehet letiltást érvényesíteni. A 2016.11.10-én Dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász által írt cikkben ezt olvastam: "A Kúria döntése (Pfv.21499/2014/8. számú határozat) szerint ugyanis munkabérnek csak a munkavállaló részére kifizetett olyan pénzbeli juttatás minősül, amelyet szja-fizetési kötelezettség terhel." Azt szeretném kérdezni, hogy Ön szerint a 100 000 forintos pénzbeli juttatásra (ami után a munkavállalónak nincs szja fizetési kötelezettsége) a Kúria fenti döntése nem alkalmazható? Tisztelettel: Katona-Fazakas Tünde
A Kúria ítéletet hozott a Kfv. VI. 37 502/2016. számú ügyben, melyben a felperes azzal az indokkal kérte az építésügyi hatóság bontást elutasító határozatának hatályon kívül helyezését, hogy az épület lebontásának joga már megadottnak tekinthető, mert a hatóság az előírt határidőben nem hozott döntést.
A Kúria öttagú tanácsának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy alaki okból érvényes vagy érvénytelen-e az az öröklési szerződés, melyen az egyik tanú aláírása nem olvasható, de a tanú személyét a másik tanú megnevezte, aki az aláírást a magáénak ismerte el.
Munkaidőként kell-e elszámolni a várakozási időt? Erről pereskednek a felek másfél évtizeden át.
Tisztelt Szakértő! Van-e jogorvoslati lehetőség áfa-visszaigénylés adóhatósági vizsgálat határozata és annak felülvizsgálatának ügyében az Európai Unió bármelyik szervénél, ha a magyarországi lehetőségeket kimerítettük, a Kúria a bírósági határozat felülvizsgálatát elutasította, érdemben sem az adóhatósági határozat, sem pedig a bírósági felülvizsgálatok nem foglalkoztak az uniós jogra és határozatokra való hivatkozásainkkal, holott azok fényében nem lehetne elvitatni az adózó áfalevonási jogát? Köszönöm!
Ha egy számla hibás, nem biztos, hogy hamisítani, bevételt eltitkolni szeretett volna az adózó, ezért automatikusan az adóhatóság sem szabhat ki rá 200 százalékos bírságot – bizonyítja egy Kúriát is megjárt eset.
Köteles ellenőrzést végezni az illetékes hatóság, ha felmerül az élelmiszer-biztonsági szabályok megszegésének gyanúja. A gyanú fennállása elégséges az ideiglenes intézkedések meghozatalához – szögezte le ítéletében a Kúria.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték