A felek közötti alá-, fölérendeltség megállapíthatósága körében a Kúria kimondta: az a körülmény, hogy a foglalkoztató bizonyos körben felügyeli és meghatározza az értékesítés területét és annak protokollját, valamint az a követelmény, hogy a feladatot ellátó a szakmai protokollt kövesse, az adott tevékenység (a megbízó termékeinek terjesztése) jellegére is figyelemmel nem minősül az Mt. szerinti munkáltatói utasításnak.
Az objektív elévülési határidő nem az elkövetés felfedezésétől, hanem a vétség elkövetésétől számítandó. A mulasztással megvalósított fegyelmi vétség esetén e határidő akkor kezdődik, amikor a munkavállaló jogszerűen eleget tehetett volna az adott kötelezettségének – mondta ki a Kúria egy fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése iránt indított ügyben.
Kibújhat a felelősség alól a vámügynökség, arra hivatkozva, hogy munkavállalója tévedett? Vám- és áfatartozásra vonatkozó peres ügyben a Kúria döntött.
Szoftverhasználati jogot adott tovább egy cég a jogbirtokos engedélye nélkül. Az ügyből pereskedés lett, végül a Kúria döntött.
A munkáltató a munkaidő beosztásának jogát teljes egészében átengedheti a munkavállaló számára. A kötetlen munkaidő azonban nem pusztán döntés kérdése, elrendeléséhez a munka törvénykönyve feltételeket ír elő.
Hivatalból el kell utasítani a papír alapon előterjesztett felülvizsgálati kérelmet, ha a felperes korábban önkéntesen elektronikus kapcsolattartást választott, mivel az már kötelező rá nézve a későbbi eljárások során – mondta ki legfrissebb ítéletében a Kúria.
Négy információs kisfilmet készített az Európai Unió Bírósága.
Alsóneműre kellett vetkőznie a főpénztári asszisztensnek pénztárhiány miatt. Az ügyből munkaügyi per lett, amely a Kúrián ért véget.
A Kúria szerdai döntése értelmében nyilvánosságra kell hozni a kormánnyal stratégiai megállapodást kötött nagyvállalatoknak nyújtott adókedvezményeket – erről a jogi eljárás kezdeményezője, az LMP társelnöke tájékoztatta az MTI-t.
Panaszok érkeztek a postai kézbesítő munkájára, ezért a munkáltató azonnali hatállyal elbocsátotta.
A „lábon álló erdő” nem azonos a földterülettel, annak nem alkotórésze, adójogi szempontból ingónak minősül, ezért az értékesítéséről kibocsátott számla alapján az adózó levonhatja az áfát – mondta ki a Kúria a Kfv.V. 35.657/2016/5 számú ügyben meghozott ítéletében.
Van-e foglalkoztatási kötelezettsége a munkáltatónak a munkavállaló munkaköre betöltésére való egészségügyi alkalmatlansága esetében, a munkaviszony megszüntetése hiányában? Megvalósulnak-e ilyenkor az állásidőre járó díjazás feltételei? – a Kúria döntése.
Lényeges kötelezettségszegés, ha a vízóraleolvasó a vízmérők megtekintése nélkül becsült mérőállást rögzít vagy nem győződik meg a pontos mérőállásról – mondta ki a Kúria.
Egy óvodapedagógus többször is bántalmazott óvodásokat, ezért konfliktusba keveredett munkáltatójával és a gyerekek szüleivel is. A munkáltatói felmondást bíróságokon megtámadta, majd az ügy felülvizsgálatát kérte a Kúriától.
Az adóhatóság és az adózó közötti viták egyik leggyakoribb terepe, hogy egy láncértékesítéses ügyletben részt vevő adózó milyen feltételek mellett vonhatja le a rá áthárított áfát. A küzdelemben az adóhatóság a minap egy újabb pofont kapott, amikor a Kúria, precedensértékű ítéletében nem értett egyet az adóhatóság azon gyakorlatával, amely a láncügyletek szereplőit rendszeresen ügynökké minősíti át. A Kúria ítélete lényegesen messzebb is mutat, és általánosan is korlátozza az adóhatóság jogát arra, hogy az adózók ügyleteit kénye-kedve szerint minősítse át – mutat rá a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték