200 százalékos bírság: nem mindig sújthat vele az adóhatóság

Megosztás Tetszik

Ha egy számla hibás, nem biztos, hogy hamisítani, bevételt eltitkolni szeretett volna az adózó, ezért automatikusan az adóhatóság sem szabhat ki rá 200 százalékos bírságot – bizonyítja egy Kúriát is megjárt eset.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) bizonyos esetekben lehetővé teszi az adóhiány (jogosulatlan visszaigénylés) kétszeresét (korábban 75 százalékát) kitevő adóbírság alkalmazását (Art. 170. § (1) bekezdés). A hivatkozott jogszabály értelmében erre akkor kerülhet sor, ha az adóhiány (jogosulatlan visszaigénylés) bevétel eltitkolásával, bizonylatok, könyvek, nyilvántartások megsemmisítésével, meghamisításával függ össze. Fontos kiemelni, hogy amennyiben ezen bírságtétel alkalmazása megalapozott, mérséklésre, enyhítő körülmények figyelembe vételére nincs lehetősége az adóhatóságnak, a legmagasabb mértékű bírságot kötelező jelleggel ki kell szabnia (Art. 171. § (2) bekezdés).

A kérdéses jogszabályi rendelkezés mindenképpen helyeslendő célkitűzése, hogy a költségvetésre leginkább káros, szándékos adórövidítésre irányuló adózói magatartásokat visszaszorítsa, hatékonyt eszközt nyújtva az adóhatóság számára mind az egyedi, mind a generális prevenció biztosításához. Kérdésként merül fel azonban az adóellenőrzések gyakorlatában, hogy vajon minden esetben, amikor valótlan adat kerül az adózó könyveiben, bizonylatain, esetleg bevallásában rögzítésre, ennek ténye minden további vizsgálódás nélkül megalapozza-e a kérdéses szankció kiszabását.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, hogyan határozott egy konkrét eset kapcsán a 200 százalékos bírságról a Kúria!

A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.