Egymásnak ellentmondó jogszabályi rendelkezések miatt nem tudott a saját hatáskörében dönteni a Kúria egy Ukrajnából Magyarországra települt, Magyarországon öregségi nyugdíjban részesülő személy nyugdíjmegállapításának jogszerűségéről, majd kiderült, hogy az ügyben releváns, 54 évvel ezelőtt kihirdetett és jelenleg is hatályos miniszteri rendelet vonatkozó passzusa az alaptörvénybe ütközik.
Jogtalan kifizetésekkel, fiktív számlákkal összefüggő ügyben döntött a Kúria.
A NAV a felperest jövedéki termék tagállamból történő jogellenes behozatala miatt jövedéki bírság megfizetésére kötelezte, egyben elrendelte a jövedéki termék elkobzását és megsemmisítését. A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte azzal, hogy jövedéki terméke nem minősül pezsgőnek és kiszereltnek sem, hanem szőlőbor. Kinek van igaza? A Kúria döntött.
Ha a bizonyítékok alapján nem állapítható meg, hogy a munkavállalóra nézve sérelmes, állítása szerint személyiségi jogát sértő, az azonnali hatályú felmondásban szereplő okok a munkáltató magatartása miatt kerültek nyilvánosságra és a munkavállaló lakókörnyezete azokról tudomást szerzett, a sérelemdíj iránti igény nem megalapozott – mondta ki a Kúra.
Előnyös lehet a szakmai munka szempontjából a szervezeti elkülönülés – mondta Darák Péter, a Kúria elnöke az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága előtt az új közigazgatási bírósági rendszer felállításáról.
A műszakpótlékra jogosultság megítélése számos munkáltató számára okoz nehézséget. A Kúria a napokban közzétett Mfv.III.10.206/2018/4. számú ügyben ennek feltételeiről hozott a munkáltatók számára iránymutató döntést, amellyel teljesen máshogy értelmezte, mikor jár műszakpótlék a munkavállalóknak, mint ahogy arról az első- és másodfokú bíróságok ítélkeztek.
Egy vállalkozó vitatta a terhére településiadó-fizetési kötelezettséget előíró adóhatározatok jogszerűségét, arra hivatkozva, hogy nem adóalany. A Kfv.V.35.395/2018/6. számú döntésben a Kúria mondta ki, mikor alanya és mikor nem a települési adónak egy vállalkozás.
Kollégiumi véleményt fogadott el a Kúria a munkáltató kártérítési felelőssége összegszerűsége tekintetében. A kollégiumi vélemény megalkotását joggyakorlat-elemző csoport munkája előzte meg. A szakértői grémiumot dr. Tallián Blanka, a Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium tanácselnöke vezette – írja honlapján a Kúria.
Új eljárásra kötelezte a Kúria Kfv.I.35.646/2017/10. számú jelentős (áfa-visszaigénylési) ügyben hozott döntésében a bíróságot, mert az nem ad számot a saját belső meggyőződéséről, hanem az alperesi határozatban foglaltak egy- az egyben történő átemelésével indokolta ítéletét.
A külföldi vállalkozástól bérbevett munkaerő alkalmazásakor fennálló rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettségről jelentetett meg írást honlapján a NAV.
Két munkavállaló közötti eltérő díjazás alátámasztására nem vehetők figyelembe olyan tényezők, amelyek a munkavállaló felvételének idején még nem határozhatók meg objektíven – döntött a Kúria az Mfv.III.10.707/2017/7. számú ügyben.
A bányászjáradékkal kapcsolatos a Mfv.III.10.665/2017/6. ügyben hozott kúriai döntés kiemeli: a bányászatól szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Btv.) 49/B § (1) bekezdés a) pontja szerinti „Magyarországon” kitétel ellentétes megszorító feltétel a a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 5. cikk b) pontjában foglaltakhoz képest.
A munkáltató az őt az Mt. 166. § (1) bekezdés alapján terhelő teljes kárfelelősség alapján helytállni tartozik azért, ha a munkavállaló a kitűzött időpontban nem tud részt venni az édesanyja temetésén – mondta ki a Kúria.
A vád szerint a terhelt az irányítása alá tartozó cégek képviseletében úgy kötött különféle (kölcsön-, szolgáltatási, utazási, adásvételi stb.) szerződéseket, hogy a szerződéskötéskor eleve nem állt szándékában a teljes, esetenként részbeni teljesítés, illetőleg arra eleve nem is volt reális lehetősége. A védő szerint csupán elszámolási vita volt a terhelt és a sértettek között. Kinek van igaza? A Kúria eldöntötte.
A Kúria a közelmúltban több az adózás rendjét érintő, garanciális eljárásjogi kérdésben döntött az adózók javára. A kérdéses ítéletekben lefektetett jogelvek a vállalkozások már lezárt ügyeire is hatással lehetnek, tekintettel arra, hogy azok adóhatósági figyelmen kívül hagyása olyan súlyos jogszabálysértést eredményez (történjen az akár a régi, akár az új Art. égisze alatt), mely – a megfelelő eljárási lépések esetén – akár visszamenőlegesen is jogi reparációt vonhat maga után.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték