A műszakpótlékra jogosultság megítélése számos munkáltató számára okoz nehézséget. A Kúria a napokban közzétett Mfv.III.10.206/2018/4. számú ügyben ennek feltételeiről hozott a munkáltatók számára iránymutató döntést, amellyel teljesen máshogy értelmezte, mikor jár műszakpótlék a munkavállalóknak, mint ahogy arról az első- és másodfokú bíróságok ítélkeztek.
Egy vállalkozó vitatta a terhére településiadó-fizetési kötelezettséget előíró adóhatározatok jogszerűségét, arra hivatkozva, hogy nem adóalany. A Kfv.V.35.395/2018/6. számú döntésben a Kúria mondta ki, mikor alanya és mikor nem a települési adónak egy vállalkozás.
Kollégiumi véleményt fogadott el a Kúria a munkáltató kártérítési felelőssége összegszerűsége tekintetében. A kollégiumi vélemény megalkotását joggyakorlat-elemző csoport munkája előzte meg. A szakértői grémiumot dr. Tallián Blanka, a Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium tanácselnöke vezette – írja honlapján a Kúria.
Új eljárásra kötelezte a Kúria Kfv.I.35.646/2017/10. számú jelentős (áfa-visszaigénylési) ügyben hozott döntésében a bíróságot, mert az nem ad számot a saját belső meggyőződéséről, hanem az alperesi határozatban foglaltak egy- az egyben történő átemelésével indokolta ítéletét.
A külföldi vállalkozástól bérbevett munkaerő alkalmazásakor fennálló rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettségről jelentetett meg írást honlapján a NAV.
Két munkavállaló közötti eltérő díjazás alátámasztására nem vehetők figyelembe olyan tényezők, amelyek a munkavállaló felvételének idején még nem határozhatók meg objektíven – döntött a Kúria az Mfv.III.10.707/2017/7. számú ügyben.
A bányászjáradékkal kapcsolatos a Mfv.III.10.665/2017/6. ügyben hozott kúriai döntés kiemeli: a bányászatól szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Btv.) 49/B § (1) bekezdés a) pontja szerinti „Magyarországon” kitétel ellentétes megszorító feltétel a a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 5. cikk b) pontjában foglaltakhoz képest.
A munkáltató az őt az Mt. 166. § (1) bekezdés alapján terhelő teljes kárfelelősség alapján helytállni tartozik azért, ha a munkavállaló a kitűzött időpontban nem tud részt venni az édesanyja temetésén – mondta ki a Kúria.
A vád szerint a terhelt az irányítása alá tartozó cégek képviseletében úgy kötött különféle (kölcsön-, szolgáltatási, utazási, adásvételi stb.) szerződéseket, hogy a szerződéskötéskor eleve nem állt szándékában a teljes, esetenként részbeni teljesítés, illetőleg arra eleve nem is volt reális lehetősége. A védő szerint csupán elszámolási vita volt a terhelt és a sértettek között. Kinek van igaza? A Kúria eldöntötte.
A Kúria a közelmúltban több az adózás rendjét érintő, garanciális eljárásjogi kérdésben döntött az adózók javára. A kérdéses ítéletekben lefektetett jogelvek a vállalkozások már lezárt ügyeire is hatással lehetnek, tekintettel arra, hogy azok adóhatósági figyelmen kívül hagyása olyan súlyos jogszabálysértést eredményez (történjen az akár a régi, akár az új Art. égisze alatt), mely – a megfelelő eljárási lépések esetén – akár visszamenőlegesen is jogi reparációt vonhat maga után.
A vezető munkakörének ellátásához szükséges bizalom körébe tartozik a beosztott munkatársakkal való olyan együttműködés, amely a munkavégzéshez szükséges megfelelő munkakapcsolat kialakítását és fenntartását eredményezi, amelyben a munkatársak tartózkodnak mások egészségének veszélyeztetésétől, munkavégzése zavarásától, helytelen megítélésének előidézésétől – mondta ki a Kúria.
A munkáltató eljárása nem felel meg az Mt. 6. §-ában foglalt követelményeknek, ha az általa utóbb kizárólag a saját döntésen alapuló, jogszabály által elő nem írt képzettség megszerzéséhez kötött munkakört hosszabb ideje enélkül betöltő közalkalmazottnak (munkavállalónak) a képesítés megszerzésére nem biztosít türelmi időt. A képesítés hiányára alapított felmentés (felmondás) ebben az esetben nem okszerű – mondta ki a Kúria.
Az Ukrajnából 2012-ben Magyarországra áttelepült, 2009. április 14-étől 2015. június 30-áig az ukrán társadalombiztosítási szerv által megállapított öregségi nyugdíjban részesült felperes a magyar társadalombiztosítási szervnél a 2015. július 3-án előterjesztett igénybejelentésben 2015. július 1. napjától öregségi nyugdíj megállapítását kérte – foglalta össze egy nemrégiben hozott határozatának előzményeit a Kúria.
2018. 08.03.-án jelent meg az adózónában,hogy a "Nyugdíjra jogosúlt okirattal bizonyíthatja, hogy a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban rögzített magasabbb összegű jövedelmet szerzett. Állapitotta meg határtozatában nem régen a Kúria. "Szeretném megkapni a Kúriai határozat keltét és számát!!
A nyugdíjra jogosult okirattal bizonyíthatja, hogy a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban rögzítettektől magasabb összegű (a nyugdíját befolyásoló) jövedelmet szerzett, állapította meg határozatában nemrégiben a Kúria.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték