Az új munka törvénykönyve (Mt.) 2014. december 31-éig az uniós szabályokkal ellentétesen tartalmazta, hogy a naptári évenként harminc napot meghaladó keresőképtelenség nem jogosít szabadságra. Emiatt – bár sérült a munkavállaló magánélethez való joga –, nem jogosult kártérítésre a magyar államtól, mivel ahhoz hiányzott a jogszabályi feltétel – mondta ki egy magánszemély ügyében nemrégiben meghozott ítéletében a Kúria.
Előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményez az Európai Bíróságnál bankokat és bankkártya-szolgáltatásokat érintő versenyügyben a Kúria.
Az áfaalanyiság megállapítására vonatkozóan beszerzett bizonyítékokat a bíróságnak okszerűen kell értékelnie – mondta ki a Kúria.
Nem tartották be az építtetők a zöldfelületi és beépítettségi előírásokat, megsértették a csapadékvíz-elvezetési szabályokat, amihez az érintett hatóság asszisztált. Beigazolódott a szomszéd ingatlannal rendelkező közvetlen érdeksérelme, ezért kereshetőségi joga is fennáll – mondta ki a Kúria a Kfv.VI.37.798/2017. számú ügyben.
Beteg volt a munkavállaló, majd a munkáltató portáján hagyta az orvos igazolását, hogy mikortól állhat ismét munkába. Ám az igazoláson az szerepelt, hogy az igazolás benyújtásakor már több mint két hete keresőképes volt, miközben nem jelentkezett munkavégzésre. A munkáltató azonnali hatállyal felmondott neki, a munkavállaló bírósághoz fordult.
Mesterséges megtermékenyítési eljárással próbált teherbe esni a munkavállaló, ám többszöri beavatkozás ellenére sem járt sikerrel Aláírta a közös megegyezést, amellyel a munkáltatója elküldte, később viszont pert indított, arra hivatkozva, hogy a felmondás idején védelem alatt állt.
A munkaerő-kölcsönzés alatt a munkavállaló számára biztosítani kell a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló dolgozókra irányadó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket. A kölcsönvevő kollektív szerződésében szabályozott egyes jogosultságok, kötelezettségek akkor vonatkoztathatók a kölcsönbeadónak munkaerő-kölcsönzés céljából kölcsönbe adott munkavállalójára, ha a kölcsönbeadó és munkavállalója közti munkaszerződés erre kiterjed – mondta ki ítéletében a Kúria.
Nem fizetett pótlékokat több munkavállalójának a munkáltató, majd a bizonyítékok elvesztésére hivatkozva próbálta megúszni a költségeket. A Kúria azonban másként ítélte meg az ügyet.
Szigorúbbá váltak az adóeljárási határidőkre vonatkozó szabályok az adóhatóság és az adózók számára is – hívta fel a figyelmet a Mazars könyvvizsgáló és adótanácsadó cég.
A munkavállaló kárfelelőssége megállapítható, ha a munkáltató termékeit saját hozzátartozói cégének közbeiktatásával értékesíti a munkáltató megrendelőinek úgy, hogy az árrésből eredő hasznot a dolgozó hozzátartozói fölözik le.
A fegyelmi jogkör gyakorlójának személyét a hivatásos szolgálati viszonyban álló személy fegyelmi eljárás megindításakor betöltött beosztása határozza meg – mondta ki a a Kúria.
Füle botját nem mozdította a megrendelő a vállalkozó felhívására, amikor át akarta adni az elvégzett munkát, ezért a bíróságon kötöttek ki, a végső szót pedig a Kúria mondta ki a vállalkozási szerződés teljesítéséről szóló Pfv.V.22.430/2017/8. számú egyedi ügyben.
Az önkormányzati rendelet szabályozási tárgyával, illetve felhatalmazásával összefüggésben állapíthat meg kötelezettséget tartalmazó korlátozó feltételeket – mondta ki határozatában a Kúria, úgy ítélve meg, hogy az adó kivetésével az önkormányzat célja az volt, hogy egy szűk réteget a település elhagyására ösztönözzön.
A zsarolás sértettje az, aki a követelés teljesítése folytán a vagyoni sérelmet elszenvedi. Ha a fenyegetés a sértett képviselőjén keresztül történik, akkor a képviselő a bűncselekmény passzív alanya – mondta ki ítéletében a Kúria.
A felperesnél az adóhatóság 2015. augusztus 5-én közölt megbízólevéllel személyijövedelemadó-bevallás utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett, melynek eredményeképpen a 2016. január 13-ai közlés alapján becsléssel állapította meg a felperes adófizetési kötelezettségét. A felperes szerint a 2016. január közepén kelt határozatban már nem alkalmazhatta volna a NAV a becslést, mivel az év elején hatályba lépett jogszabályváltozás miatt arra már csak akkor lett volna mód, ha bűncselekmény elkövetésének gyanúja merült volna fel. A kérdésben a Kúria döntött.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték