Évtizedes munkajogi perre tett pontot a Kúria Cikk
Munkaidőként kell-e elszámolni a várakozási időt? Erről pereskednek a felek másfél évtizeden át.
Munkaidőként kell-e elszámolni a várakozási időt? Erről pereskednek a felek másfél évtizeden át.
Tisztelt Szakértő! Van-e jogorvoslati lehetőség áfa-visszaigénylés adóhatósági vizsgálat határozata és annak felülvizsgálatának ügyében az Európai Unió bármelyik szervénél, ha a magyarországi lehetőségeket kimerítettük, a Kúria a bírósági határozat felülvizsgálatát elutasította, érdemben sem az adóhatósági határozat, sem pedig a bírósági felülvizsgálatok nem foglalkoztak az uniós jogra és határozatokra való hivatkozásainkkal, holott azok fényében nem lehetne elvitatni az adózó áfalevonási jogát? Köszönöm!
Ha egy számla hibás, nem biztos, hogy hamisítani, bevételt eltitkolni szeretett volna az adózó, ezért automatikusan az adóhatóság sem szabhat ki rá 200 százalékos bírságot – bizonyítja egy Kúriát is megjárt eset.
Köteles ellenőrzést végezni az illetékes hatóság, ha felmerül az élelmiszer-biztonsági szabályok megszegésének gyanúja. A gyanú fennállása elégséges az ideiglenes intézkedések meghozatalához – szögezte le ítéletében a Kúria.
Közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata során nem a közigazgatási határozat elnevezését, hanem annak tartalmát kell figyelembe venni. Sérti a jogorvoslathoz való jogot és a bírósághoz fordulás jogát, ha a közigazgatási hatóság olyan formában hozza meg az ügy érdemére vonatkozó döntését, amely forma érdemben semmilyen jogorvoslattal nem támadható – állapította meg a Kúria egy építéshatósági eljárásban.
Betegsége miatt nem tudta ellátni a rá osztott feladatot, ezért bocsátották el – állította egy munkavállaló a Kúriának beterjesztett felülvizsgálati kérelmében. Az ítélet támpontot jelenthet abban, kinek, mit kell bizonyítania, hogy megfelel vagy sem a munkáltató eljárása az egyenlő bánásmódra vonatkozó rendelkezéseknek.
A veszélyes áruk nemzetközi közúti szállításáról szóló európai megállapodásban (ADR) foglalt előírások a hazai törvényi kihirdetés és hatályba léptetést követően alkalmazandók. A szabályok megsértése a hazai jogrend szerint szankcionálható – mondta ki ítéletében a Kúria.
A vezetőkkel szemben támasztott fokozott bizalmi elvárásokra, illetve erősebb munkaerő-piaci pozíciójukra tekintettel a munkáltató egyoldalúan, igen rugalmasan szüntetheti meg a vezető munkaviszonyát. A munkaviszony megszüntetése ugyanakkor még a vezető esetében is sok esetben támadható.
Adódhat olyan helyzet, amikor a munkavállaló vagy a munkáltató egyszerűen belefárad a fennálló munkaviszonyba, és azonnali hatállyal meg szeretné szüntetni az egymás közötti jogviszonyt. A felmondás előtt mindkét félnek érdemes alaposan átgondolnia, mit is szeretne elérni, annak mik a következményei, valamint mi a megfelelő jogi módja. A Kúria alábbi döntése állatorvosi lóként mutat erre példát.
Vezető állású munkakörben dolgozók ügyében döntött a Kúria. Az érintett munkavállalók visszadátumozták munkaszerződés-módosításukat, amiben a munkáltató vállalta, hogy évi 70 nap pótszabadságot biztosít, s ha bármely okból megszűnne a dolgozók munkaviszonya, havi alapbérük tízszeresét kell nekik kifizetni. A munkáltató azonnali hatállyal elküldte a vezetőket, nem fizetett, a Kúrián kötött ki az ügy.
Rendre visszaköszön a munkavállalók munkaügyi perekben benyújtott keresetében az egyenlő bánásmód követelményének sérelmére hivatkozás, az azonban sok esetben egyáltalán nem megalapozott. Cikkünkben tisztázunk néhány tipikus munkavállalói félreértést.
A munkavállalóval szembeni bizalomvesztés lehet az egyik olyan indoka a munkáltatónak, amely magatartási körülményre hivatkozva felmondhat a munkavállalónak. Erre hivatkozva azonban korántsem egyszerű megválni a dolgozótól. Cikkünkben jogeseteken keresztül bemutatjuk, mire kell különösen ügyelni.
A határozott idejű munkaviszony számos előnyt rejt a munkáltatók számára. A munkaviszony megszűnése, meghosszabbítása, ismételt létesítése azonban buktatókat is rejt.
Sokadszor mondta ki az Európai Unió Bírósága (EUB), hogy a NAV jogsértően tagadja meg az áfalevonást azon tisztességes adózóktól, akik nem tudhatták, hogy az általuk befogadott számlán szereplő szolgáltatást nem a számla kiállítója teljesítette.
A többször módosított szerződés díján vitatkozott a vállalkozó és a megrendelő, a peres ügyre a Kúria tett pontot.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől